2025. március 17-én vezette be a magyar kormány az árrésstopot, az ezt alig két héttel megelőző utolsó Privátbankár Árkosár-felmérés minden idők legdrágább családi nagybevásárlásáról adott hírt: majdnem a 40 ezer forintos rémálom-határt is áttörte az Árkosár ellenértéke. Aztán jött az intézkedés élesítése, és az ezt követő áprilisi árzuhanás: rövid idő alatt közel 2 ezer forintot csökkent az Árkosár végösszege. Az általunk 19 éve havi rendszerességgel vizsgált 30 élelmiszer közül ugyanis kezdetben 12-t, majd az őszi bővítés után már 14-et érint a kormányzati beavatkozás – a családi élelmiszer-nagybevásárlás kosarának fele nem piaci alapon árazódik.
Mivel egy éve, az árrésstop bevezetése előtti hetekben épp történelmi csúcson járt a nagybevásárlás ára, borítékolható volt, hogy a bázishatásnak köszönhetően egy év elteltével, 2026 márciusában is szép számokat fogunk látni – különösen annak fényében, hogy már az előző hónapban is minden idők legnagyobb éves árcsökkenését tudtuk kimutatni.
És ez így is lett: a csúcsról lehetett igazán nagyot esni, és bár a tavalyinál kisebb lett a csökkenés, azért márciusban is nagy lett a mínusz:
az éves árcsökkenés mértéke ezúttal 6,5 százalékos volt.
Ez azt jelenti, hogy a hazai hipermarketekben 2026 márciusának elején 6,5 százalékkal, 2539 forinttal olcsóbban tudhatjuk le a családi élelmiszerbevásárlást, mint egy évvel ezelőtt.
Ahogy 19 éve minden hónapban, ezúttal is három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét jártuk végig. Az Auchan, a Tesco és az Interspar üzleteiben 30 élelmiszer árának alakulását jegyeztük fel, az adatokat ezúttal is a KSH friss inflációs közlése előtti napon tesszük közzé.
Élvezzük ki a jó híreket még utoljára!
Statisztikában jártas olvasóink persze fentiekből azt is tudhatják: minden bizonnyal ez volt az utolsó ilyen jó hírünk. Március 17-én jön az árrésstop egyéves születésnapja, így amikor április elején – módszertanunknak megfelelően – újra elvégezzük a felmérést, a polcokon szereplő árakat már nem az egekben járó rekordárakhoz, hanem a tavaly áprilisi árréscsökkentett árakhoz fogjuk hasonlítani. A bázishatás tehát nem segíti tovább az éves árindexet. Innentől valamivel pontosabb képet látunk majd az élelmiszerárak alakulásáról – persze a piaci viszonyoktól továbbra is messze leszünk az árrésstop alakulását illetően.
A kormánynak azért nem kell amiatt aggódnia, hogy épp a választások előtt kellene statisztikai fejtegetésekbe bonyolódnia egy váratlanul rossz élelmiszer-árindex miatt: a KSH ugyanis értelemszerűen összetettebb módszert használ, adatgyűjtését pedig minden hónap 20. napján lezárja. A választások előtti napokban közzétett, márciusra vonatkozó inflációs adatsorban tehát még vastagon benne lesz az árrésstop előtti bázishatás.
Drágább, mint egy hónapja – teljesen egyforma végösszeg a hiperekben
Az éves árindex tehát becsapós lehet – havi árcsökkenésről viszont ezúttal nem tudunk beszámolni. Az előző hónaphoz képest ugyanis emelkedtek az árak a hipermarketekben – átlagosan 1,1 százalékkal, 396 forinttal többet kellett fizetni a kosárért most, mint februárban.
A három vizsgált áruház közül kettő lett drágább februárhoz képest, egy pedig olcsóbb; tavaly márciushoz képest viszont mindannyian engedtek az árakból. A három áruház között elképesztően kicsi lett a különbség: még az aktuálisan legdrágább és legolcsóbb között is kevesebb mint 200 forint az eltérés, nem éri el a fél százalékot sem.
|
Bár az egyes termékek árában van eltérés, a teljes kosarat tekintve gyakorlatilag mindegy, hol vásárolunk be.
A Privátbankár Árkosár átlagos ára márciusban 36 663 forint lett – ennyiért lehet megoldani a családi élelmiszer-nagybevásárlást.
Megpróbálhatunk persze mindent ott megvenni, ahol épp a legolcsóbban adják – ez esetben 34 436 forint lenne a végösszeg. Ez azonban – különösen az egyre csak emelkedő üzemanyagárak tükrében – nem jelent akkora spórolást, ami miatt megérné a tripla utazgatás.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Jelentősebb áremelkedést egy év alatt négy termék esetében mértünk: a tea 33 százalékkal, a csoki, a kávé és a vizsgált tömény szeszesital 20 százalékot meghaladó mértékben drágult egy év alatt. Az árrésstopos termékek közül áremelkedést a joghurt (plusz 2,8 százalék) és a tojás (plusz 1,5 százalék) esetében mértünk.
Jelentősebb, 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést 10 termék esetében mutattunk ki, ezek közül 9 árrésstopos – a tizedik pedig a narancslé, ami a legnagyobb mértékben drágult még tavaly. A legnagyobb árelmozdulásokat az alábbi grafikonon is láthatja:
Az árrésstopos termékek az intézkedés bevezetése előtti árukhoz képest átlagosan 22,2 százalékkal lettek olcsóbbak – legalábbis a mi kosarunkban szereplő 14 termék esetében. A kormány az összes érintett termék esetén is hasonló számot kommunikál, ezt tehát a mi mérésünk is alátámasztja. A mostani az a hónap, amikor az árrésstop bevezetése előtti utolsó ismert ár éppen megegyezik az egy évvel ezelőtti árral a 14-ből 12 termék esetében – a májas és az alma később került be az érintett termékek közé, ezért ezeknél akad némi eltérés a két érték között:
Szívderítő számok érkeztek az időseknek – írta meg laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor cikkünkkel egy időben megjelenő Nyugdíjas Árkosár felmérésében. Részletek >>>>
Hol a legolcsóbb? Uborka, tej, csokinyúl
Ezúttal is választottunk három terméket, és megvizsgáltuk, hogy – az általános módszertantól eltérve – márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehetett a legolcsóbban beszerezni őket.
A kígyóuborka például azért érdekes most, mert piszkosul drága lett – több mint kétszer annyiba került nemrég, mint tavaly. A háttérben a Dél-Spanyolországot sújtó súlyos viharok álltak. Jelenleg a legolcsóbb kígyóuborkát az Intersparban láttuk, 429 forintba került, és Magyarországról érkezett a boltokba. A Tescóban 599 forint volt egy darab spanyol uborka, és ennyibe került volna az Auchanban is – ottjártunkkor azonban éppen elfogyott a rekeszekből, és csak spanyol biouborka volt 999 forintos áron.
Februárban a Magyar Termék és a Tej Terméktanács megkongatta a vészharangot a tej árával kapcsolatban, a nyerstej hazai felvásárlási ára ugyanis 189,60 forint/kilogrammra esett, miközben az exportár 154,63 forint/kilogrammra zuhant, tartósan önköltség alá szorítva az ágazatot. A két szervezet szakmai összefogással igyekszik reagálni a helyzetre.
Azt gondolhatjuk, hogy ilyen alacsony felvásárlási árak mellett a boltokban sem kell sokat fizetnünk a tejért, főleg hogy az is árrésstopos – és igazunk van. A 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tejek közül az itthon termelt I Love Tej már 285 forintos literenkénti áron is beszerezhető a Tescóban. Az Intersparban 319-ért SBudget tejet vehetünk, szintén Magyarországról. Az Auchan sajátmárkás teje pedig literenként 339 forintért kapható, ott ez a legolcsóbb 2,8-as tej.
A húsvét még nincs a nyakunkon, de a boltok már húsvéti díszekben pompáznak, és nagy választékban kínálják a csokitojásokat és csokinyulakat. Ez utóbbiak közül a legalacsonyabb árat a Tescóban találtuk: 5817 forintos kilónkénti áron kapható a tejbevonóból készült Nicole Choco. Az Auchanban ez a márka más kiszerelésben 6327 forintos kilónkénti áron került a polcokra. Az Intersparban a legolcsóbb csokinyúl Kinder-gyártmány – ez jobb minőségű csokoládéból készül, de kilónkénti ára is magasabb, 9991 forint.
Azt azért még hozzátennénk, hogy elég erős mezőnyben kell helyt állniuk a a csokinyulaknak és a csokitojásoknak. Az egyik láncnál például Barbie „csokilányt” is láttunk 2699 forintos darabáron (!), a kilós ár ennél a terméknél több mint 33 ezer forintot jelent:
Fotó: Klasszis Média
De az előző év azonos időszakához képest nem.
