Mindig elő-előjön a hagyományos, mainstream sajtóban, sőt komoly állami hivatalok és politikusok részéről is az a butaság, hogy a bitcoin és más főbb kriptodevizák elsősorban a bűnözők eszközei. Mert névtelenek, titkosak, nyomon követhetetlenek stb. Ez teljesen téves.
A kriptodeviza pedig nem titkos
Például sok évvel ezelőtt hacker-támadások során ellopott kriptodevizákat sem tudtak értékesíteni birtokosaik a mai napig sem. Nemrég pedig lebukott egy ilyen párocska, akik megpróbálták hagyományos pénzzé tenni a fél évtizede szerzett zsákmányt. Valójában a legtöbb kriptodeviza nagyon is jól nyomon követhető, sokkal jobban, mint a dollár vagy más készpénz útja.
A blokkláncok feláldozzák a magánszférát, és még őrültebb és drágább technológiát igényelnek ennek a magánszférának a visszaszerzéséhez - írta a napokban Vitalik Buterin, az Ethereum egyik alapítója.
Vajon mi ez a még őrültebb és drágább technológia? Nem akarunk tippeket adni a bűnözőknek, pénzmosóknak, de a helyükben nem bitcoinnal próbálkoznánk. Ha ilyesmire van igény, akkor vannak tényleg titkos, mások számára nem követhető értékküldésre tervezett, titok- vagy adatvédelmi, magánszféra-érmék (privacy coins).
A bűnözők pénze a dollár, az euró
A bitcoin, az ethereum és számos más, nyilvános blokláncon forgó társa nem anonim, csak "pszeudonoim" eszközök. A kriptodeviza-címeket nem lehet ugyan mindig névhez kötni, de a pénzek útját nyomon követve mégis hozzá lehet ezeket kapcsolni valós személyekhez, való világbeli bankszámlákhoz.
Így 2020-2021-ben a kriptodeviza-tranzakcióknak csak pár ezreléke volt illegális tevékenységhez köthető a Chainalysis kutató-elemző cég tanulmánya szerint. A bűnözők többsége ugyanis már régen rájött, hogy használatuk nem biztonságos. (Ez szinte biztosan 1-2 nagyságrenddel jobb arány, mint a dollár és a többi hagyományos fizetőeszköz esetében.)
Érthető okok, amik miatt titkolóznánk
Amint láttuk, a kriptodeviza alapvetően nagyon is nyilvános dolog, hiszen a blokkláncon követhetők a tranzakciók, úgy nagyjából örökre. De ha valaki nem akar fegyvert, drogot vagy tiltott pornográfiát vásárolni, közpénzeket elsikkasztani vagy piszkos pénzt tisztára mosni, akkor is lehet egy sor oka arra, hogy tranzakcióit titokban tartsa. Néhány ezek közül:
- Veszélyes lehet, ha nyilvánosságra kerül, hogy sok pénzünk van, betörők, zsarolók, rablók, maffiózók jöhetnek ránk.
- A "bálnák" (whales), a nagy összegeket mozgató, piacbefolyásoló méretű vagyonnal rendelkező kriptodeviza-befektetők minden lépését elemzők és spekulánsok hada követi. Ők megpróbálhatják befektetéseiket titokban tartani, hogy ne mozdítsák el velük az árfolyamot.
- Valaki el akar menekülni egy diktatúrából úgy, hogy ezt a pénzmozgásaiból ne lehessen előrejelezni.
- A polgár olyan szolgáltatást, árut akar kifizetni, ami a hatalomnak nincs ínyére. (Ellenzéki média, külföldi híroldal, műholdas telefon stb.)
- Olyan szervezetet támogatnánk, amelyet a hatalom betiltott vagy amelynek híveit retorziók érik, figyeltetik őket (pártok, egyházak, ngo-k, más nonprofit szervezetek).
- Olyan tranzakciók, amelyek vallási, szexuális hovatartozásra, egészségügyi információkra engednek következtetni, nyilván szintén főleg a nem kellően demokratikus országokban, de akár bármely más országban is.
Hogy működik a Monero?
Milyen megoldások vannak hát? A Monero nevű titkosított kriptodeviza a nagy öreg, a piacvezető, a Bitcoin alapjain, annak módosításával készült még az előző évtized közepén. De míg a bitcoinnál a nyilvános címek alapján látni lehet, mekkora egyenleg van rajtuk és milyen tranzakciókat bonyolítottak rajtuk, hová, a Monero rendszere ezt teljesen elrejti.
A Monero nyilvános címére küldött érték látszólag egy teljesen másik, ideiglenes, álcázott (stealth) címre megy a blokkláncon, a kettő közötti összefüggés pedig sohasem derül ki. A fogadó fél azonban egy titkos kulcs birtokában hozzájut a küldeményhez. Minden a matematikán alapszik. (Angol nyelvű útmutató.)
A Monero-rendszert állítólag még senki sem tudta feltörni, pedig az amerikai adóhatóság, az IRS 2020 szeptemberében 625 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki megteszi.
Ezért nem használnak ilyet az oroszok
A CoinCecko gyűjtőoldal jelenleg 77 “privacy coint”, titkosított kriptodevizát tart nyilván, amelyek összes piaci kapitalizációja (piaci összértéke az aktuális árfolyamon) 12,4 milliárd dollár. Ebből 3,9 milliárd a Monero, 2,2 milliárd a Zcash részesedése, a többiek mind egymilliárd alatt vannak.
Ez ahhoz elég, hogy gazdag magánemberek vagy esetleg közepes méretű vállalatok, szervezetek titkosított tranzakciókat bonyolítsanak le. Nagyvállalatok vagy államok számára azonban ez kevés. Százmillió vagy milliárd dolláros nagyságrendű tranzakciókkal ugyanis durván elmozdítanák az adott kriptodeviza árfolyamát.
Ha valamely állam elkezdené a monero-t használni, alighanem hamar öt-tízszeresére menne fel az ára. Ez pedig nagy kockázatot jelent, hiszen valamikor el is kell adni - ami viszont lehet, hogy csak nagy árfolyamveszteséggel lenne lehetséges ekkora értékben.
Melyeket lehet még használni?
A legelterjedtebb vagy gyakran említett titkosított, illetve privát tranzakciókat lehetővé tévő érmék a következők:
- Monero
- Zcash
- Dash (de annak csak a PrivateSend funkciója)
- Tornado Cash (az ETH-láncon)
- Secret Network
- Railgun (az ETH-láncon)
- Továbbiak: Dusk, Aztec, PirateChain, Oasis Rose
De miért van a listán 77 darab tétel? A sikeres konstrukciókat a kriptó-szektorban gyakran másolják, és meg is tehetik, mivel a forráskódok többnyire nyilvánosak, nem jogvédettek. De az átlagos befektetőnek vagy ügyfélnek többnyire elég a pár legfontosabbal foglalkoznia.
Bitcoin helyett ajánlott
Egyébként arra az esetre, ha valaki menekülne valahonnét, mentené vagyonát, vagy egyszerűen csak átutalna egy kis pénzt kriptóban, de titkosítási igény nélkül, szintén nem feltétlenül a bitcoin a legjobb megoldás. Az átlagember nehezen tűri a volatilitást, azaz a bitcoin-ár erős ingadozását, így inkább a stabil érmék (stable coins) ajánlhatók.
A legfontosabbak az USDT, USDC, UST, BUSD, DAI, de van még sok más, jelenleg egyformán egy-egy dollárt érő érme. (Teljes lista.) Az Ethereum-blokklánc drágasága miatt ezeket is valamely olcsó tranzakciós díjú blokkláncon érdemes továbbítani, mint például a BNB, a Polygon vagy a Fantom.
Mixerek és tumblerek
Másrészt viszont a bitcoin-küldést is lehet álcázni. Ha rákeresünk a “crypto mixer services” kifejezésre a neten, elég sok találatot kapunk, sőt egész toplistákat. A bitcoin mixer (vagy tumbler, blender) olyan szolgáltatás, amely kisebb összegekre bontja szét a pénzeszközöket, majd az utalásunkat alaposan összekeveri más tranzakciókkal.
Ezt követően a címzett ugyanazt az értéket kapja meg, amit küldtünk, de nem a mi címünkről. Más “érmekészletet” kap. Ez legalábbis alaposan megnehezíti a bitcoin nyomon követését, mert megszakítja a kapcsolatot a feladó és a címzett között.
Feketelistákkal a bűnözők ellen
A cyberbűnözőket ezek a szolgáltatások mégis egyre kevésbé segítik, ha egyáltalán. A nagy hackertámadások és más online bűncselekmények által beszennyeződött érmékről ugyanis az iparágban feketelistákat vezetnek. A kriptodeviza-tőzsdéktől kezdve a mixerekig vagy például a Tornado Cash rendszeréig sok szolgáltató szűri az érméket, és a kompromittálódottakat nem fogadja el. Mások egyszerűen figyelik szoftvereikkel az érintett számlákat, ahol lopott értékek hevernek, és riadóztatják a nagyközönséget, ha mozgást észlelnek.
A VPN az internet óvszere
Sok helyen további kiegészítő ajánlásokat, biztonsági szabályokat mellékelnek a titkos kriptodeviza-tranzakciókhoz. Ilyen lehet például a VPN (virtuális magánhálózat vagy proxy) használata, vagy az, hogy mindig új walletet (kriptodeviza-pénztárcát) ajánlatos használni a teljes titkossághoz. Nem árt ezeket a tanácsokat is megfogadni.
A VPN olyan alapvető védelem az interneten, mint az óvszer a szexben. (Ismeretlen.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
