A cégek hitelfelvételéből is látszik, hogy milyen hatásai lehetnek az euró bevezetésének

Közzétette az összesen 48 ország kis- és középvállalkozásainak finanszírozási helyzetét és lehetőségeit felmérő Financing SMEs and Entrepreneurs: An OECD Scoreboard című, 2026-os tanulmányát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.

A dokumentum a 2024-ig elérhető hivatalos adatokat és a már rendelkezésre álló 2025-ösöket fésülte egybe. Vagyis az idei év legnagyobb kihívására, az iráni háború okozta inflációs sokkra még nem tudott reflektálni.

Ami biztos, hogy a hitelfelvétel költségei a közel-keleti válság és az energiaárrobbanás miatt nem lesznek alacsonyabbak rövid távon. „Azok már 2024-ben is magasak maradtak, jóval a koronavírus-járvány előtti, vagyis a 2019-es szintek felett (ennek fő oka a globálisan emelkedő kamatkörnyezet – a szerk.). Az új kkv-hitelezés 2024-ben ugyan kissé nőtt, de továbbra is törékeny: reálértéken még mindig 20 százalékkal alacsonyabb, mint 2019-ben” – írja az OECD.

Ebben a helyzetben, amikor drága a piaci finanszírozás, különösen nagy hangsúlyt kap az állami szerepvállalás. Közép- és Kelet-Európában a 18 százalékos magyarországi aránynál csak Lengyelországban volt magasabb (20 százalék) az állami garanciával ellátott kkv-hitelek aránya a teljes állományon belül.

Ami viszont érdekes, hogy az eurózóna-tagnak számító Horvátországban, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában elhanyagolható az állami garanciaprogramok szerepe. Ez részben az Európai Központi Bank alacsonyabb alapkamatának köszönhető a lengyel és a magyar alapkamathoz képest, ami kedvezőbb piaci finanszírozási lehetőségeket jelent a vállalatok számára.

A teljes cikkből kiderül, hogy miként épül fel a hazai kkv-szektor és hogyan alakult a hitelezés Magyarországon az elmúlt években. De az is kiderül, hogy milyen új trendek kaptak szárnyra a globális vállalati finanszírozásban.