A korábbi Fehér Házi kabinetfőnök, kongresszusi képviselő, védelmi miniszter és alelnök halálhírét családja közölte – számol be róla a The Guardian.
A Yale Egyetemről kimaradt Cheney elkerülte a vietnámi háborús szolgálatot, mégis a Republikánus Párt egyik meghatározó figurájává vált. Richard Nixon elnöksége idején a Fehér Ház tanácsadója volt; Gerald Ford alatt a legfiatalabb kabinetfőnökként szolgált; Ronald Reagan alatt kongresszusi képviselőként, George H. W. Bush alatt védelmi miniszterként, majd George W. Bush alelnökeként dolgozott.
Amikor az ifjabb Bush 2000-ben a Halliburton olajipari óriástól választotta alelnök-jelöltjének, Cheney már három szívinfarktust túlélt. A balszerencse sem kerülte el: alelnökként egyszer vadászbalesetben arcon lőtte társát.
Fotó: Wikipédia/ White House Photographic Collection https://catalog.archives.gov/id/75852931
Mégis, Cheney az Egyesült Államok történetének egyik legbefolyásosabb alelnöke lett, akiről széles körben úgy tartották, hogy jelentős befolyást gyakorolt a kevésbé tapasztalt Bushra.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások idején Cheney vette át a helyzet irányítását, miközben az elnököt biztonságba helyezték. Rendkívüli tapasztalatával és konkrét kormányzati tárca nélkül, a védelmi miniszterrel, Donald Rumsfelddel – régi szövetségesével a Nixon- és Ford-korszakból – együtt lényegében ő alakította a válaszlépéseket.
Cheney nemzetközi együttműködést keresett, de – ahogy később írta – úgy vélte, hogy a Bush-kormányzatnak „kötelessége bármit megtenni Amerika védelmében.”
Rövid időn belül amerikai csapatok vonultak Afganisztánba, hogy harcoljanak a tálibokkal és üldözzék az al-Kaida tagjait. Cheney történelmi megítélését azonban leginkább az Irak elleni invázió határozza meg.
Védelmi miniszter
Védelmi miniszterként Cheney már az első Öböl-háború (1990–91) idején is kulcsszerepet játszott, amely gyorsan kiűzte Szaddám Huszeint Kuvaitból. Egy évtizeddel később Bush és Cheney azzal indokolták az újabb háborút, hogy az iraki diktátor kapcsolatban állt az al-Kaidával, így a 9/11-es támadásokkal, és tömegpusztító fegyvereket birtokolt. 2003 márciusában, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei megindították az inváziót, egyik állítást sem sikerült bizonyítani – később pedig hamisnak bizonyultak.
2021 februárjáig az amerikai hadsereg hivatalos veszteséglistája szerint Irakban 4 431 katona halt meg, és közel 32 000 sebesült meg. Afganisztánban, ahol az amerikai erők továbbra is harcoltak, 2 352 katona vesztette életét, több mint 20 000 pedig megsebesült.
A háborús erőszak azonban messze túlnőtt ezen. A Brown Egyetem Watson Intézete szerint 2001 óta „legalább 800 ezer ember halt meg közvetlen háborús cselekmények következtében Irakban, Afganisztánban, Szíriában, Jemenben és Pakisztánban.”
Az Egyesült Államok által a „terrorizmus elleni háborúban” elfogott foglyokkal való bánásmód – különösen a kínzások alkalmazása – rendkívül ellentmondásosnak bizonyult. Cheney hivatalból távozva is következetesen védelmébe vette a 9/11 utáni vallatási módszereket.
Darth Vader
2018-ban a Guardian-nak adott interjúban Jake Bernstein, Cheney életrajzírója – aki Christian Bale főszereplésével készült Vice című sötét szatíra apropóján nyilatkozott – azt mondta: „George W. Bush megítélése valamelyest javult. Donald Trumphoz képest mindenki jobbnak tűnik. De Dick Cheneyt kifejezetten szórakoztatta, hogy Darth Vadernek hívták. Nem hiszem, hogy valaha is megpróbálná enyhíteni a róla kialakult képet.”
Nagyot javult a hangulat a pesti börzén. 
