Mi lesz a pénznyomda után? Így stabilizálhatják a devizapiacot

A BRICS-országok döntését a G20 országok csúcstalálkozóján jelentette be csütörtökön a házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin szerint a kezdeményezés hamarosan meg fog valósulni. A tagok eredetileg 240 milliárd dolláros alapot szerettek volna, de ehhez nem jött össze elég pénz. Kína 41 milliárd, Brazília, India és Oroszország egyenként 18 milliárd, Dél-Afrika 5 milliárd dollárt fog beletenni az alapba.

Mindazonáltal az ülésen részt vevő kormányképviselők hangsúlyozták, hogy nem szeretnék, ha túl nagy várakozások öveznék az alapot. Mind az orosz, mind a kínai pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a bejelentés után is rengeteg munka maradt. A politikai akarat megvan, de technikailag még nem állnak készen az országok, és még idő kell, hogy működőképes legyen az alap.

Az elkötelezettség megvan, de szintén akadozik a megvalósítása egy másik BRICS-ötletnek, a közös fejlesztési bank létrehozásának. A BRICS-bank alaptőkéje 50 milliárd dollár lenne, de nem sikerült még eldönteni, hogy melyik államnak mennyit kellene beadni a közösbe, illetve még nincs kiválasztva az új bank központjának helyszíne sem.

Az elemzők szerint a BRICS-országokat szorítja az idő, ugyanis az amerikai Fed már szeptemberben csökkentheti a kötvényvásárlásait, ezzel komoly finanszírozási forrásoktól fosztva meg a fejlődő országok piacait. Az elemzők szerint erre a BRICS-országok nem tudnának még egységesen reagálni, a Reuters hírügynökség által megkérdezett 50 szakértő többsége szerint csak 15 százalék esély van rá, hogy a következő hetekben közös fellépés várható a fejlődő országok központi bankjaitól a nemzetközi devizapiacok befolyásolására.