Míg 2007 és 2011 között a BRICS-országokban az új vállalkozások keletkezésének üteme hétszer nagyobb volt, mint a G7-országokban, 2012-ben csökkent a különbség, már csupán két és félszeres ez az arány. A BRICS országokbeli (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) működő vállalkozások átlagos éves növekedési üteme (CAGR) 4,9 százalékos volt, míg a G7 államaiban 1,9 százalék. Előbbi gazdasági körben ez 1,2 milliós, míg utóbbi országokban 531 ezres növekedést jelentett a működő vállalkozások számában.
„Miközben felmérésünk egyértelmű konvergenciát mutat a BRICS- és a G7-országokban működő vállalkozások számának növekedési üteme között, a csoportokon belül hatalmas szórás figyelhető meg” – emelte ki Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója.
A globális gazdaság törékeny
|
| Kalocsai Zsolt. Fotó: RSM-blog |
A G7-országok többsége mérsékelt ütemű nettó növekedést produkált a működő vállalkozások számában 2011/2012 viszonylatában. A csoporton belül kiugró volt Franciaország teljesítménye (16,7%), míg Kanadában jelenős csökkenés volt tapasztalható (-13,6%). A BRICS-országok közül Kína volt az egyetlen, amelyben a cégek számának jelentős növekedése volt tetten érhető (9,1%) ebben a periódusban, s ezzel még tovább nyílt az olló a régió többi országához képest.
Az elemzés során vizsgált országok közel harmadában csökkent az aktív vállalkozások száma, miközben egyes szektorokban – például a kis- és nagykereskedelmi, ill. tanácsadói szektorokban, amelyekben alacsonyak a belépési korlátok - továbbra is jelentős a növekedés. „Az építő rombolás és a tőke újraelosztása a hatékonyabb már működő, valamint az induló vállalkozások körében jelentős szerepet játszik a fejlődésben, azonban a globális gazdaság törékeny marad. A következő évben az óvatos optimizmus lehet jellemző, ugyanis a magánbefektetők és a vállalatok továbbra is elővigyázatosan reag&aacut e;lnak a kormányzati intézkedésekre és a makrogazdasági mutatók alakulására” – mutatott rá Kalocsai Zsolt.
Hol indulnak új cégek?
Az RSM nemzetközi hálózatának elemzése rámutatott arra, hogy mely iparágak azok, ahol a legtöbb új vállalat indul el; ezek pedig a kis- és nagykereskedelmi, ill. tanácsadói szektorok. Ezzel szemben a pénzügyi szolgáltatások, és a gyáripar relatív kis mértékben járulnak hozzá az új vállalatok létrehozásához, mivel a pénzügyi szabályozás és az alacsony kereslet továbbra is szűkíti ezen piacokat. Az elemzés rávilágít arra, hogy a jól irányzott kormányzati beavatkozások jelentősen tudják növelni a startup cégek túlélési arányait, amelyeknek elsősorban időre és tőkére van szükségük ahhoz, hogy versenyelőnyeiket kiaknázva fenntartható növekedést tudjanak elérni.
A vizsgált 38 ország közül a leggyorsabb ütemű, 16,7 százalékos növekedést elérő Franciaország teljesítménye nagyrészt az új kisvállalkozások alapítását megkönnyítő „Auto Entrepreneur” programnak volt köszönhető, ezt mutatja az is, hogy az újonnan indított vállalkozások fele kettő, vagy kevesebb embert foglalkoztat. A G7 országai közül az Egyesült Államok, Japán, Németország és az Egyesült Királyság mérsékelt növekedést mutatott a működő vállalkozások számában, átlagos éves növekedési ütemük erősödött a korábbi évekhez képest. Ezzel szemben Olaszországban 0,3 százalékkal csökkent a vállalkozások száma ugyanezen időszak alatt (2011/2012), Kanadában pedig 13,6 százalékkal, amely a leggyengébb mutató a 38 ország közül.
Mi a helyzet Magyarországgal
A BRICS-országok körében 2011-2012 között a vállalkozások létrejöttének növekedését Kína vezette, amely a működő vállalkozások számát tekintve messze megelőzte az USA-t is. Brazília mutatója ugyan 5,2 százalékról 3,4-re csökkent, de ez még mindig jó teljesítmény tekintve, hogy a csoport minden többi tagjánál visszaesés volt tapasztalható. Oroszországban 0,4, Indiában 3,2, Dél-Afrikában pedig 10 százalékos volt a visszaesés aránya.
A BRICS körön kívül a fejlődő országokban összesen 53 ezerrel nőtt a vállalkozások száma, míg a G7 csoporton kívüli fejlett országok körében a cégek száma 843 ezerrel csökkent. „Szűkebb régiónkon belül Horvátországban lendült meg az új cégalapítások száma, az Uniós csatlakozásnak köszönhetően. Szlovéniában a gyártás és az építőipar területén lendült meg az új cégek száma.
Magyarországon 2011 és 2012 között kismértékben, 1,1 százalékkal nőtt az aktív társaságok számának nagysága a KSH adatsora szerint, 2012 és 2013 között pedig stagnálás látszik a legutóbb publikált adatok alapján - tette hozzá Kalocsai Zsolt.
Az ukrán agrártermékek behozatala nem volt megfelelően szabályozva. 
