"Soha nem volt még égetőbb az együttműködés újrakezdése és megerősítése, mint jelenleg" - szögezte le Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök nyitóbeszédében. Egyúttal jelezte, hogy Brazília 2030-ig akár végleg leállíthatja a fakitermelést az Amazonas esőerdeiben.
A nyolc ország - Brazília, Bolívia, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname és Venezuela - részvételével 14 év szünet után megrendezett fórum középpontjában a környezetvédelem és fenntartható gazdasági fejlődés közötti kapcsolat állt, de szót ejtettek az illegális aranybányászat elleni küzdelemről, valamint egy közösen kialakítandó, határokon átívelő környezetvédelmi szabályozásról is. Ennek érdekében Carlos Lazary, az ACTO ügyvezető igazgatója egy regionális központ felállítását javasolta, amelyben az Amazonas menti országok összehangolhatják rendőrségi műveleteiket.
A tagországok az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó évvégi konferenciájára készülve közös álláspontot alakítottak ki a klímaváltozás ügyében. Az esőerdőben élő indián közösségek vezetői a találkozó előtt sürgették a brazil kormányzatot, hogy tegyen határozott lépéséket a természeti kincsek és szülőföldjük megóvására.
Brazíliában - előzetes kormányzati adatok alapján - az Amazonasban zajló erdőpusztítás mértéke jelentősen visszaesett a közelmúltban, júliusban 66 százalékkal csökkent a fakitermelés mértéke az előző év azonos időszakához képest. Tavaly augusztus és idén július között 7952 négyzetkilométer területen folyt fakitermelés, ami a legalacsonyabb mérték az elmúlt négy évben. A konferenciát lezáró hivatalos zárónyilatkozatot várhatóan kedden véglegesítik. (MTI)
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
