„Az Egyesült Államoknak be kell fejeznie a bátorítást a háborúra, és el kell kezdenie beszélnie a békéről; az Európai Uniónak el kell kezdenie beszélnie a békéről, hogy meg tudjuk győzni Putyint és Zelenszkijt: a béke mindenkinek az érdeke, a háború pedig jelenleg csak őket érdekli” – ezekkel a pekingi látogatása során elejtett mondatokkal okozott kisebbfajta botrányt Lula da Silva, Brazília idén januárban beiktatott új elnöke április közepén.
Néhány nappal később, Abu Dzabiban még egy lapáttal rátett a tűzre, amikor mindkét ország felelősségére utalva azt mondta, hogy Oroszország és Ukrajna is a háború mellett döntött.
Külön utakon
Washington azonnal „orosz és kínai propaganda” szajkózásával vádolta meg a baloldali vezetőt, akinek kijelentései a szombaton kezdődött és szerdán zárult európai látogatásán is szóba kerültek. Vizitje első állomásán, Lisszabonban pedig a helyi ukrán közösség tagjai tiltakoztak ellene a brazil nagykövetség előtt.
Lula Portugáliában, Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján némileg finomította a korábban mondottakat, de nem vonta vissza azokat, magát pedig semleges pozícióba helyezte.
„Ennek a háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, Oroszországnak nem szabadott volna inváziót indítania, mégis megtette. De ez már megtörtént, én pedig oldalválasztás helyett egy harmadik utat szeretnék választani, a béketeremtést” – fogalmazott.
Szerdán a spanyol fővárosban, Madridban megerősítette ezt a véleményét, miután tárgyalt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel.
„Nem kétséges, elítéljük, hogy Oroszország az invázióval megsértette Ukrajna jogait, de nincs értelme arról beszélni, hogy kinek van igaza és kinek nincs. A háborúnak véget kell vetni” – hangsúlyozta.
Lula már elnöksége előtt is több alkalommal tett hasonló kijelentéseket. Egy tavaly májusi interjúban például azt mondta: Putyinnak ugyan nem szabadott volna lerohannia Ukrajnát, de nem csak ő a hibás, hanem az EU és a NATO is. Szerinte ha utóbbiak kimondták volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.
Ezzel párhuzamosan Brazília nem hajlandó sem fegyvereket, sem lőszereket szállítani Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár év eleji brazíliai látogatásakor Lula például elutasította azt a német kérést, hogy szállítson lőszert a Németország által Ukrajnának ígért önjáró légvédelmi ágyúkhoz.
Mi áll a háttérben?
De miben gyökereznek a brazil elnök különutas nézetei az ukrajnai háború ügyében?
Egyrészt abban, hogy Lula egy veterán baloldali vezető, márpedig Latin-Amerikában a baloldal hagyományosan USA-ellenes, de minimum gyanús szemmel néz Washington politikájára.
Történelmi tapasztalata ugyanis, hogy az Egyesült Államok az amerikai kontinensen (is) számos alkalommal támogatott fű alatt puccsokat, és segített hatalomra vele szövetséges politikai csoportosulásokat.
Ezzel együtt Lula nem akar úgy konfrontálódni az Egyesült Államokkal, ahogy számos baloldali elődje tette. Lénárt András Latin-Amerika szakértő lapunknak korábban azt mondta: a brazil elnök óvatosan fog manőverezni, mert elődjénél (a jobboldali-populista Jair Bolsonarónál) békésebb, együttműködőbb külpolitikát vár tőle országa és a nemzetközi környezet is.
„Lula már többször említette, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatokat az USA-val, az EU-val és Kínával, valamint a latin-amerikai államokkal is, illetve a regionális szervezetekkel” – fogalmazott a szakértő. Ezt támasztja alá mostani európai körútja is.
Másrészt Lula különvéleményével pozicionálni akarja magát és országát a nemzetközi porondon.
„A brazil diplomácia nagyon nacionalista, büszke Brazília autonómiájára. Lula nem regionális, hanem nagyon fontos globális játékosnak tekinti magát. Ily módon próbálják megerősíteni Brazília pozícióját, és ez volt az egyik oka nagyszabású kijelentéseinek” – mondta Carlos Malamud, a madridi Elcano Royal Institute vezető elemzője a Euronewsnak.
És persze az sem mellékes tényező, hogy Brazília nem csatlakozott a nemzetközi gazdasági szankciókhoz, hanem fenntartotta kapcsolatait Moszkvával. Műtrágyaigényének több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek negyede továbbra is Oroszországból jön. 2022 első felében az oroszoktól érkező behozatal értéke csaknem megduplázódott, a gázolajimport pedig új rekordot ért el idén februárban.
A két ország a politikai kapcsolatokat is ápolja: áprilisban hivatalos látogatáson Brazíliában járt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit Lula és Mauro Vieira brazil külügyminiszter is fogadott.
Közeledne az EU-hoz
Ezzel együtt a brazil elnök szeretne jóban lenni az EU-val is: a mostani európai látogatás részét képezi a latin-amerikai ország azon törekvésének, hogy újraindítsa diplomáciai kapcsolatait főbb partnereivel, közölte a brazil elnöki hivatal. Elődje, Bolsonaro például nem látogatott el Portugáliába négyéves hivatali időszaka alatt.
Emellett cél a gazdasági kapcsolatok elmélyítése, ezen belül előrehaladás elérése az EU és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. A tárgyalások már 2000-ben elkezdődtek, 2019-ben pedig befejeződtek, de az egyezmény – részben néhány EU-tagország környezetvédelmi és politikai aggályai miatt – máig nem valósult meg.
Lulát „egyébként” VI. Fülöp spanyol király is fogadta a Királyi Palotában, mielőtt visszatért Brazíliába.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
