5p

A portugál államfő, a spanyol miniszterelnök és a spanyol király is fogadta a napokban Brazília új elnökét, Lula da Silvát. A veterán baloldali politikus újjáépítené országa kapcsolatait az EU-val, ugyanakkor nem rejti véka alá az ukrajnai háborúval kapcsolatos különvéleményét sem. De vajon mi az oka a brazil különutasságnak?

„Az Egyesült Államoknak be kell fejeznie a bátorítást a háborúra, és el kell kezdenie beszélnie a békéről; az Európai Uniónak el kell kezdenie beszélnie a békéről, hogy meg tudjuk győzni Putyint és Zelenszkijt: a béke mindenkinek az érdeke, a háború pedig jelenleg csak őket érdekli” – ezekkel a pekingi látogatása során elejtett mondatokkal okozott kisebbfajta botrányt Lula da Silva, Brazília idén januárban beiktatott új elnöke április közepén.

Néhány nappal később, Abu Dzabiban még egy lapáttal rátett a tűzre, amikor mindkét ország felelősségére utalva azt mondta, hogy Oroszország és Ukrajna is a háború mellett döntött.        

Külön utakon  

Washington azonnal „orosz és kínai propaganda” szajkózásával vádolta meg a baloldali vezetőt, akinek kijelentései a szombaton kezdődött és szerdán zárult európai látogatásán is szóba kerültek. Vizitje első állomásán, Lisszabonban pedig a helyi ukrán közösség tagjai tiltakoztak ellene a brazil nagykövetség előtt.

Lula Portugáliában, Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján némileg finomította a korábban mondottakat, de nem vonta vissza azokat, magát pedig semleges pozícióba helyezte.

„Ennek a háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, Oroszországnak nem szabadott volna inváziót indítania, mégis megtette. De ez már megtörtént, én pedig oldalválasztás helyett egy harmadik utat szeretnék választani, a béketeremtést” – fogalmazott.

Szerdán a spanyol fővárosban, Madridban megerősítette ezt a véleményét, miután tárgyalt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel.

„Nem kétséges, elítéljük, hogy Oroszország az invázióval megsértette Ukrajna jogait, de nincs értelme arról beszélni, hogy kinek van igaza és kinek nincs. A háborúnak véget kell vetni” – hangsúlyozta.  

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök (jobbra) fogadja Lula da Silva brazil elnököt Madridban 2023. április 26-án. Fotó: EPA/Javier Lizon
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök (jobbra) fogadja Lula da Silva brazil elnököt Madridban 2023. április 26-án. Fotó: EPA/Javier Lizon

Lula már elnöksége előtt is több alkalommal tett hasonló kijelentéseket. Egy tavaly májusi interjúban például azt mondta: Putyinnak ugyan nem szabadott volna lerohannia Ukrajnát, de nem csak ő a hibás, hanem az EU és a NATO is. Szerinte ha utóbbiak kimondták volna, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, az „megoldotta volna a problémát”.

Ezzel párhuzamosan Brazília nem hajlandó sem fegyvereket, sem lőszereket szállítani Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár év eleji brazíliai látogatásakor Lula például elutasította azt a német kérést, hogy szállítson lőszert a Németország által Ukrajnának ígért önjáró légvédelmi ágyúkhoz.

Mi áll a háttérben?

De miben gyökereznek a brazil elnök különutas nézetei az ukrajnai háború ügyében?

Egyrészt abban, hogy Lula egy veterán baloldali vezető, márpedig Latin-Amerikában a baloldal hagyományosan USA-ellenes, de minimum gyanús szemmel néz Washington politikájára.

Történelmi tapasztalata ugyanis, hogy az Egyesült Államok az amerikai kontinensen (is) számos alkalommal támogatott fű alatt puccsokat, és segített hatalomra vele szövetséges politikai csoportosulásokat.

Ezzel együtt Lula nem akar úgy konfrontálódni az Egyesült Államokkal, ahogy számos baloldali elődje tette. Lénárt András Latin-Amerika szakértő lapunknak korábban azt mondta: a brazil elnök óvatosan fog manőverezni, mert elődjénél (a jobboldali-populista Jair Bolsonarónál) békésebb, együttműködőbb külpolitikát vár tőle országa és a nemzetközi környezet is.

„Lula már többször említette, hogy szorosabbra fűzi a kapcsolatokat az USA-val, az EU-val és Kínával, valamint a latin-amerikai államokkal is, illetve a regionális szervezetekkel” – fogalmazott a szakértő. Ezt támasztja alá mostani európai körútja is.

Másrészt Lula különvéleményével pozicionálni akarja magát és országát a nemzetközi porondon.

„A brazil diplomácia nagyon nacionalista, büszke Brazília autonómiájára. Lula nem regionális, hanem nagyon fontos globális játékosnak tekinti magát. Ily módon próbálják megerősíteni Brazília pozícióját, és ez volt az egyik oka nagyszabású kijelentéseinek” – mondta Carlos Malamud, a madridi Elcano Royal Institute vezető elemzője a Euronewsnak.

És persze az sem mellékes tényező, hogy Brazília nem csatlakozott a nemzetközi gazdasági szankciókhoz, hanem fenntartotta kapcsolatait Moszkvával. Műtrágyaigényének több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek negyede továbbra is Oroszországból jön. 2022 első felében az oroszoktól érkező behozatal értéke csaknem megduplázódott, a gázolajimport pedig új rekordot ért el idén februárban.

A két ország a politikai kapcsolatokat is ápolja: áprilisban hivatalos látogatáson Brazíliában járt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit Lula és Mauro Vieira brazil külügyminiszter is fogadott.

Közeledne az EU-hoz

Ezzel együtt a brazil elnök szeretne jóban lenni az EU-val is: a mostani európai látogatás részét képezi a latin-amerikai ország azon törekvésének, hogy újraindítsa diplomáciai kapcsolatait főbb partnereivel, közölte a brazil elnöki hivatal. Elődje, Bolsonaro például nem látogatott el Portugáliába négyéves hivatali időszaka alatt.

Emellett cél a gazdasági kapcsolatok elmélyítése, ezen belül előrehaladás elérése az EU és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. A tárgyalások már 2000-ben elkezdődtek, 2019-ben pedig befejeződtek, de az egyezmény – részben néhány EU-tagország környezetvédelmi és politikai aggályai miatt – máig nem valósult meg.  

Lulát „egyébként” VI. Fülöp spanyol király is fogadta a Királyi Palotában, mielőtt visszatért Brazíliába.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG