A magyar gazdaságpolitika mágikus száma a 3-as: elindult az Otthon Start Hitel, most pedig a 3 százalékos vállalkozói hitel is – közölte egyebek mellett Orbán Viktor a péntek reggeli kossuth rádiós interjújában, amelyet kivételesen Kolozsváron vettek fel. A 3 százalékos számmal arra utalt a miniszterelnök, hogy maximum ekkora, a piacinál jóval alacsonyabb kamat mellett igényelhetnek hitelt szeptember 1-jétől a magánszemélyek, e hét hétfőtől pedig már a kis- és középvállalkozások (kkv).
Utóbbira utalva Orbán azt mondta, „sokan ki vannak éhezve már egy 3 százalékos kiszámítható hitelre, ez komoly lökést adhat a kkv-knak”. Érvelése szerint a magyarok többsége kkv-ban dolgozik, aki nem munkavállaló, a nagyok tudnak külföldi olcsó hitelt szerezni, euróban, ők nem szorulnak hitelezési segítségre, a magyarok viszont nem, ezért kell rájuk gondolnia a kormánynak.
A miniszterelnök megismételte, hogy a kormány hisz az egykulcsos adórendszerben, mondván, „aki tízszer többet keres, fizessen tízszer több adót”.
Majd kifejtette, hogy a Tisza Pártnak szerint miért lenne érdeke az adóemelés, noha e szándékukat Magyar Péterék már többször tagadták, mi több, ezt a közrádió riportere is elismerte. Orbán azonban kitartott amellett, hogy – amint fogalmazott – a másik „közgazdasági iskolát” képviselő, „ukránbarát” Tisza „brüsszeli utasításra” azért emelne adót, hogy abból Ukrajnát tudják finanszírozni.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Miután a kormányfő elismerését fejezte ki a turizmusban dolgozóknak azért, hogy a magyar vendégforgalom átlépte a 15 millió főt, egy fél mondattal kitért az egészségügyre is. A megyei kórházakat erősíteni kell, 18 erős megyei kórházra van szükség – jelentette ki.
Interjúja végén pedig a Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának pénteki odaítélése kapcsán pedig kijelentette: „Egy olyan ország, mint a miénk, folyamatosan teljesítménykényszer alatt van. Mi azért vagyunk a világon, mert tehetségesek és szorgalmasak vagyunk. Azt szoktuk mondani, a magyarok többet adtak az emberiségnek, mint amit kaptak”.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A jövő négy kihívása: a fegyveres konfliktusok, az egyenlőtlenségek, az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia. 
