2023. január 1-jén foglalja el hivatalát Luiz Inácio Lula da Silva (Lula), akit vasárnap választották meg a Brazil Szövetségi Köztársaság 39. elnökévé.
A legnagyobb dél-amerikai ország elnöke lett tehát – már harmadik alkalommal – az a 77 éves politikus, akit egyedülálló anya nevelt föl, iskolaelhagyó lett, cipőtisztító fiúként kezdte az utcán, aztán pedig fémmunkás szakszervezeti taggá vált.
Lula játéktere
Lula mostani fő kihívásai között szerepel a politikai szakadék áthidalása, az égbekiáltó társadalmi különbségek csökkentése és a gazdasági fellendülés zavartalanságának biztosítása az 1608 milliárd dolláros GDP-vel rendelkező országban. Az kijelölt elnök baloldali szövetségesei a törvényhozás alsóházi helyeinek kevesebb mint negyedét foglalják majd el, vagyis komoly engedményeket kell tennie napirendjének megvalósítása érdekében.
Lulát ez a Kongresszus akadályozza meg majd abban, hogy radikális, üzletellenes, baloldali politikát folytasson. A sors iróniája, hogy Bolsonaro pártjának egyértelmű győzelme az október eleji kongresszusi választásokon végül kiegyengette az utat Lula előtt az elnöki posztig, mivel kormánya így nem tud extrém megoldásokba belevágni. Ezzel valószínűleg eloszlatta néhány mérsékelt szavazó félelmét a baloldali politikus elnöklésével kapcsolatban.
Bolsonaro bosszúja
Trumphoz hasonlóan Bolsonaro minden bizonnyal soha nem fogja elfogadni a választási vereségét. Bizony még mindig a levegőben lóg, hogy Brazília átéli-e hamarosan a maga Capitolium elleni támadását trumpi mintára. Az egyetlen különbség, hogy itt a legfontosabb dátum ennek kapcsán november 15-e, amikor Brazília a köztársasága megalapításáról emlékezik meg.
Ezek a félelmek a múlt héten csak nőttek, miután Bolsonaro egyik fia a választási szabálytalanságokkal kapcsolatos, nem bizonyított vádjait felhasználva azt állította, hogy apja „a valaha látott legnagyobb választási csalás” áldozata lett az első fordulóban. Ráadásul tegnap a Bolsonarót támogató teherautó-sofőrök 20 szövetségi államban eltorlaszolták az utakat.
Külpolitika
Lula várhatóan erős kapcsolatokat ápol majd Kínával, amely az elmúlt 15 évben a legfontosabb befektető volt az országban.
Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban nemcsak Moszkvát, hanem az ukrán elnököt és a NATO-t is hibáztatja a háború kitöréséért. Az új elnök az önálló palesztin állam létrehozása mellett is kardoskodik.
Lulát kiemelten érdeklik olyan témák, mint a klímadiplomácia, a többoldalú megállapodások és intézmények, a Mercosur (gazdasági szövetség Paraguayjal, Argentínával és Uruguayjal), valamint az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás újratárgyalása.
A latin-amerikai politikai hullám
Lula megválasztásával a latin-amerikai régió öt legnagyobb gazdaságát (Brazília mellett Mexikót, Argentínát, Kolumbiát és Chilét) az új baloldal irányítja.
Ezek a formációk az elmúlt 1-2 évben sorra tértek vissza, mert az Egyesült Államok által támogatott jobboldali kormányok nem kezelték megfelelően ez egyre növekvő frusztráció hullámait. A regionális politikai vezetők új generációja elutasítja a hagyományos amerikai szerepvállalást a régióban, de más érdekei is vannak.
Sokkal jobban összpontosít a környezeti kérdésekre, kevésbé érdekli a kontinentális identitás, és a Covid utáni időkben egyre jobban foglalkozik a közegészséggel. A külföldi befektetésekkel is megtanul együtt élni, de egyre inkább Kínából "szerzi be" ezeket és nem az Egyesült Államokból.
Washington túlságosan sokáig a rossz szereplőket támogatta a régióban – tekintélyelvű katonákat és gazdag üzletembereket, akik közül sokan az Egyesült Államokban tanultak vagy akiket ott képeztek ki.
Az amerikai kormányok túl sokáig nem értették meg, hogy a civil társadalom változást követel Latin-Amerikában, ami az USA kedvenceinek távozásához vezetett.
A bolsonarizmus maradni fog
A Bolsonaro elnököt körülvevő jobboldali populista mozgalom most már erősebb a személyénél, és nemcsak radikalizálta a jobboldalt Brazíliában, hanem uralja is.
A 690 ezer koronavírus-halál, a rendszer-szintű félretájékoztatás, a sorozatos korrupciós botrányok és a demokratikus intézmények elleni szüntelen támadások miatti katasztrofális hivatali időszaka ellenére a bolsonarizmus, az elnök körüli mozgalom konszolidált politikai erőnek bizonyult. Végtére is vasárnap 58 millió brazil szavazott a jobboldali populistára.
Az elnök meglepően magas szavazatszáma mellett ezt különösen nyilvánvalóvá tette jelöltjeinek elsöprő győzelme egyes szövetségi államokban. Brazília három legnagyobb és legfontosabb szövetségi államát – Minas Geraist, Rio de Janeirót és Sao Paulót – 2023-tól Bolsonaro-párti kormányzók uralják. (Arról pedig, hogy 2018-ban mivel nyert Bolsonaro, az alábbi cikkben írtunk.)
Mostantól a Bolsonaro-féle Partido Liberal lesz a legerősebb csoport mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A fegyver- és mezőgazdasági lobbi konzervatív szövetségeseivel és az evangéliumi egyházakkal együtt a jobboldali szövetség szilárd bázissal rendelkezik. Szintén jelentős – és ijesztő – az a ragyogó eredmény, amellyel a kormány legvitatottabb keményvonalas képviselőit beválasztották a Kongresszusba.
Köztük van annak a három volt egészségügyi miniszternek az egyike, akik a járvány idején késleltették a vakcinák megvásárlását, és helyette klorokint osztottak a túlterhelt kórházaknak. Ellene most folyik a nyomozás. A képviselőházban ül majd a volt környezetvédelmi miniszter is, aki nem hitt a környezetvédelmi előírásokban, és azért kellett lemondania, mert az igazságszolgáltatás a favágó-maffiával való kapcsolata miatt jelenleg is vizsgálódik.
A brazil jobboldal politikai diskurzusát moralizáló és ideológiai napirend jellemzi majd: Istent, a hazát és a családot meg kell védeni azoktól a haladó erőktől, amelyek az azonos neműek házasságát, az abortuszt, a gender mozgalmat vagy a drogliberalizációt hirdetik.
Meghatározó szerepet játszottak a konzervatív oldal forradalmában az őskonzervatív pünkösdi egyházak. A mai 210 millió brazil polgár mintegy harmada tartozik hozzájuk. Becslések szerint tíz éven belül a legerősebb vallásként a fogyatkozó katolikusok helyébe a fundamentalista keresztények lépnek. Ez bizony megváltoztatja a társadalmat.
Tekintettel az új politikai konstellációra, Lula választási győzelme bizony keserédes siker. Bolsonaróval ellentétben neki kimondottan nehéz lesz kormányoznia, nem beszélve a napirendjén szereplő olyan központi kérdések kezeléséről, mint például az Amazonas őserdejének jobb védelme. Ehhez szövetséget kell kötnie a Kongresszus jobbközép tömbjével.
Mert függetlenül attól, hogy Lula győzött: a bolsonarizmus dacosan ott marad Brazíliában.
Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.
Irán szerint még nincs időpont az újabb iráni-amerikai tárgyalásokra
