Egy ország a régiójának szeme fénye volt, de a politikai vezetés korrupciós hulláma és a stadion-építési láz végül a középosztály tüntetéseihez vezetett. Nem, most éppen nem Magyarországról beszélünk, hanem Brazíliáról. A hetek óta zajló tüntetések brazil résztvevőinek kétharmada ugyanis tehetősebb lakos, akik úgy látják, hogy a kormányzat elsikkasztja és eltékozolja a jövőjüket.
Brazília a világ ötödik legnépesebb országa és gazdasága a nyolcadik legnagyobb. A nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi sportrendezvények megrendezése viszont hazavágta a költségvetést, és jelenleg a dél-amerikai ország 1901 óta nem tapasztalt gazdasági visszaesésen megy keresztül. A Petrobras-botrány miatt pedig Brazília két éve súlyos belpolitikai válsággal is küzd, miközben a Zika-vírus terjedését próbálja visszaszorítani és a kevesebb mint öt hónap múlva esedékes Nyári Olimpiai Játékokat készíti elő.
Mocsárban a teljes politikai osztály
|
| Káncz Csaba |
Az egyre súlyosbodó politikai válság főszereplői Lula da Silva volt-, illetve Dilma Rousseff jelenlegi államfő. A hivatalban lévő elnököt a friss felmérések szerint csupán a lakosság kilenc százaléka támogatja. A Petrobras évtizedeken át kenőpénzekért cserébe „osztogatta" a megrendeléseket a vele kapcsolatban álló cégeknek. A csúszópénzek egy része az olajvállalat és a Munkáspárt vezetőinek zsebében landolt. Dilma ráadásul 2005 és 2010 között energiaügyi miniszterként a Petrobras igazgatótanácsában is tevékenykedett.
Dilma és elődje mindent tudott a vesztegetési ügyletekről és mindketten megpróbálták hátráltatni az igazságszolgáltatást a nyomozásban – állította múlt szombaton a Veja című helyi magazinnak Delcidio do Amaral szenátor, az államfő korábbi közeli szövetségese, akit ugyancsak a Petrobras-botrány miatt fogtak perbe. Dilmát a jelenlegi állás szerint jó eséllyel felelősségre vonja a Kongresszus, amely akár már jövő hónapban pozíciójának elvesztésével járhat.
A brazil politikai osztály morális szétesettségét jól mutatja, hogy a múlt pénteken első alkalommal összeült 65 tagú kongresszusi felelősségre-vonási bizottság öt tagja maga is vizsgálat alatt áll a korrupciós botrányban és 36-uk ellen hamarosan megindul az eljárás. Egyikük, Paulo Maluf Interpol-körözés alatt áll és már évek óta nem hagyhatja el az országot. Eduardo Cunha házelnök pedig a Petrobras-ügy kiemelt vádlottja, aki az igazságszolgáltatás gyanúja szerint tízmillió dollárokat osztott ki politikai szövetségeseinek és legalább öt millió dollárt svájci bankszámlákon helyezett el.
A brazil katonaság árnya
A mélyülő gazdasági és politikai válság aláásta minden nagy párt és politikai intézmény hitelét Brazíliában. A kormányzat egyre közelebb kerül egy alkotmányos válsághoz, mivel a végrehajtó-, törvényhozó- és bírói ágak már nyíltan vitatják egymás hatalmának legitimitását. Nem véletlen, hogy Lula rövid idejű őrizetbe-vételekor a hónap elején egy katonai zászlóaljat riadókészültségbe helyeztek Sao Paoloban arra az esetre, ha a tüntetések elszabadulnak. A hadvezetőség pedig számos szövetségi állam kormányzóját is felhívta és felkészítette a teendőkről a társadalmi béke megőrzése érdekében.
Ebben a feszült helyzetben múlt pénteken megszólalt a brazil hadsereg főparancsnoka, Eduardo Villas Bôas tábornok. Az Amazóniai Parancsnokság előtt elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a brazil emberek csak a fegyveres erőkben látják a válság megoldásának lehetőségét. A főparancsnok szavainak további súlyt ad az a tény, hogy az ország egy puccsot követően 1964-től 21 teljes éven keresztül katonai irányítás alatt állt, amely a hidegháború évei alatt az Egyesült Államok támogatását is élvezte. A katonai rezsim uralma alatt mintegy 500 politikai fogoly halt meg, vagy tűnt el nyomtalanul, ezreket pedig válogatott kínzásoknak tették ki a Kondor Művelet keretében kiképzett vallatók.
Káncz Csaba jegyzete
Facebookon harangozta be az előválasztási folyamatot. 
