|
| Az amazonasi tüzek a NASA műholdfelvételén 2019. augusztus 15. és 19. között. EPA/NASA EARTH OBSERVATORY |
- Európában arról szólnak a hírek, hogy Brazíliában lángol a világ tüdeje, és akut vészhelyzet van. Valóban ennyire súlyos a helyzet?
- Valótlanok azok az állítások, amelyek az Amazonast a Föld tüdejének nevezik. A bolygó oxigénkészletének 55 százaléka az óceánokban keletkezik a tengeri algák és planktonok által. A trópusi erdők (például az Amazonas) az oxigén-kibocsátás 24 százalékáért felelősek, és szinte az összes, általuk termelt oxigént felhasználják a fotoszintézis során.
Az Amazonas legfontosabb szerepe, hogy fenntartsa a klíma egyensúlyát Dél-Amerika nagy részén. Jelentős részben felelős az esős időszakokért Brazíliában.
Nemrég brazil tudósok publikáltak egy cikket a Nature Scientific Reportsban, amelyben bebizonyítják, hogy az erdőirtás csökkenti az evapo-transzspirációt (a növényzet és a talaj együttes párolgása – a szerk.) Emiatt a levegő szárazabb lesz, és kevesebb eső esik. Mindez csökkenti a szelek sebességét és a nedvesség terjedését az esőerdők felett, így kevesebb vízpára érkezik az óceán felől, ami tovább mérsékli a csapadékot.
Az amazóniai erdőirtások terjedése országos szintű aggodalmat okoz, a növekedést a brazil kormánynak is nagyon komolyan kell vennie.
- Ön és családja Brazília északkeleti részén, Natal városában él. Befolyásolja-e a tűzvész az Önök életét?
|
| Gustavo Szilagyi (Forrás: Tribuna do Norte) |
- Natal kétezer kilométerre fekszik Belémtől, Pará szövetségi állam fővárosától. Ez a hozzánk legközelebbi amazóniai állam, ott van a pusztító tüzek néhány gócpontja. De a távolság miatt minket nem érint közvetlenül a tűz.
Az Amazonas éghajlatváltozása ugyanakkor komoly hatással lehet a mi államunkra is, amely területének 97 százaléka már most is félsivatagi éghajlatú, az El Nino-jelenség káros hatása miatt.
Ez felelős a térségünket sújtó nagy szárazságért, ami nehezíti a földművelést és az állattenyésztést, és közvetlenül érinti a régióban élő 1,5 millió brazilt.
- A környezetvédők egy része Jair Bolsonaro brazil elnököt teszi felelőssé a katasztrófáért. Szerintük az elnök az erdőirtás folytatására, egyes területek felégetésére ösztönözte a helyi gazdálkodókat, hogy azoknak legyen elég területük az állattartáshoz. A gazdálkodók pedig nem tudták kontrollálni az általuk szított tüzeket. Mennyiben igaz ez a vád?
- Még egyetlen olyan brazil elnök sem volt, akinek politikai megnyilvánulásai annyira szemben álltak volna a környezeti ügyekkel, mint Jair Bolsonaróé. Már választási kampányában jelezte, hogy ha megválasztják, az állam visszafogja majd a környezetvédelmi tevékenységét, és minden területen aktívan ösztönözni fogja a földművelést és az állattenyésztést. Tehát nem meglepetés, amit tett.
Elnöksége első nyolc hónapjában gyakorlatilag minden olyan állami eszközt megszüntetett, amellyel felügyelni lehetett az amazonasi erdőirtást.
Eltávolította például a Környezetvédelmi és Megújuló Természeti Erőforrások Intézetének (IBAMA) munkatársait az Amazonasban lévő ellenőrző bázisokról, és megbüntette azokat, akik felléptek az illegális favágókkal szemben. Sokan elvesztették munkájukat, vagy az intézet más bázisaira helyezték át őket. Tehát sorsára hagyták az Amazonast, amely a favágók kezére került.
Emellett körülbelül egy hónapja Bolsonaro menesztette a Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) vezetőjét, aki nyilvánosságra hozott egy belső jelentést.
Ebben az állt, hogy drasztikusan nőtt az erdőirtási tevékenység az Amazonasban. Egyúttal arra figyelmeztette a brazil kormányt, hogy cselekednie kell.
Két nappal a tüzek kitörése előtt pedig a minisztérium riasztotta az IBAMA Pará államban lévő igazgatóságát, hogy Novo Progresso város földbirtokosai mozgolódnak: nagy, erdős területeket szeretnének felégetni a földjeik közelében, hogy így teremtsenek új legelőket. Végül beváltották fenyegetésüket, és ennek hatásait már egész Brazíliában érezni lehet.
- Sajtóhírek szerint az erdőtüzek eddig is megszokottak voltak az Amazonasban, csak most több van belőlük, mint korábban. Mennyiben vezethetők vissza a tüzek a száraz évszakra és a globális felmelegedésre, és mennyiben az erdőirtásokra?
- A maguktól keletkező erdőtüzek nagyon gyakoriak a nagy őserdőkben, főleg a száraz vagy kevés csapadékkal járó időszakokban. Ezek a tüzek tehetők felelőssé a talaj felszínén összegyűlő biomassza csökkenéséért, viszont például segítik az olyan tápelemek gyarapodását, mint a foszfor.
Arra már van bizonyíték, hogy a mostani amazonasi tüzek nagy része nem természetes okokra vezethető vissza, hanem a mezőgazdasági területek határainak kitolódásához köthető. És azon területek közelében keletkeznek, ahol az erdőirtások történnek. Utóbbi területeket az állam ismeri, azok a térképeken is szerepelnek.
A brazil tudósok már említett cikke figyelmeztet arra, hogy fennáll az Amazonas-medence „szavannává válásának” veszélye. A tudósok szerint ez egy Die Backnek nevezett folyamat, „az erdő spontán halála” révén mehet végbe. Az erdőirtás ugyanis megváltoztatja a hőmérséklet és csapadék rendszerét.
Ezt a nagy termetű növények nem élik túl, a kisebb fajok viszont teret nyernek, ahogy történt ez a Cerradóban (trópusi szavanna Brazíliában – a szerk.) Az éghajlatváltozás miatt máshol is ugyanez a folyamat játszódhat majd le.
Az interjú második részét itt olvashatják: Nem tanultunk a Száhel tragédiájából – interjú az amazóniai tűzvészről. Videókommentárunk a témában:
Nem mondta ki, hogy orosz drón lett volna. 
