A Nyugat és a Globális Dél közötti szakadék egyre szélesedik. Sok fejlődő ország számára a Nyugattól való elidegenedés nem Ukrajnával kezdődött. Sokkal inkább azzal, hogy a Nyugat nem támogatta a térséget a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemben és előtte geopolitikai káoszt okozott katonai beavatkozásával Irakban és Líbiában.
A Globális Dél úgy érzi, hogy az „énközpontú” Nyugat most Kína és Oroszország gazdasági és politikai sarokba szorításával kívánja növelni hatalmát. Részben a rájuk nehezedő nyugati nyomásra válaszul Peking és Moszkva fokozta jelenlétét a térségben.
Ellentétben azzal, amit egyesek gondolnak, a Nyugat széleskörűen támaszkodik a Globális Délre hosszú távú gazdasági és kereskedelmi, biztonsági és diplomáciai partnerségek révén.
Ambivalencia Ukrajnával kapcsolatban
Az Ipsos tavalyi, 27 nyugati és fejlődő ország részvételével végzett közvélemény-kutatásában a kiválasztott globális déli országok nyilvánossága ellenezte az orosz inváziót. Átlagosan az összes országban egyetértés volt abban, hogy „ha semmit sem teszünk Ukrajnában, Oroszországot az további katonai akcióra fogja ösztönözni”.
Magyarország, India, Malajzia és Szaúd-Arábia esetében azonban érvényesült az a vélemény, hogy „Ukrajna problémái nem a mi dolgunk, és nem szabad beleavatkoznunk”. Ezt a nézetet osztja a megkérdezettek fele Argentínában, Izraelben és Mexikóban is.
Élesebb a megosztottság a katonai támogatás nyújtásával vagy a csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. A fejlődő országok lakossága ellenzi a katonai segélyek küldését, beleértve a csapatokat is. A szankciókkal kapcsolatban: „míg Dél-Koreában és Lengyelországban több mint 75 százalék, Argentínában, Brazíliában, Magyarországon, Mexikóban és Peruban kevesebb mint 40 százalékuk ért egyet ezzel”.
A Globális Dél nyugati meg nem értése
A Globális Dél Ukrajnával kapcsolatos ambivalenciája az ENSZ Közgyűlésének négy ukrán tartomány Oroszország általi annektálása elleni határozatában is tükröződik. Összességében a túlnyomó többség elítélte Oroszország lépéseit, de a globális déli országok 52 országa - köztük a legtöbb Afrikában és Ázsiában -, ellenezte vagy tartózkodott az állásfoglalásról való szavazásban, ami a kiterjedt orosz atrocitások ellenére kevés változást mutat a márciusi hasonló szavazás óta.
Amint a Quincy Institute munkatársa, Sarang Shidore megjegyzi, „majdnem mindegyik állam a [Kína által létrehozott] Sanghaji Együttműködési Szervezethez is tartozik, egy feltörekvő nemzetközi szervezethez, amely a globális rend egyik fő földrajzi területét képviseli”. Huszonnégy afrikai állam is tartózkodott, ellenezte vagy nem szavazta meg a határozatot. A latin-amerikai és a karibi kormányok – Bolívia, Kuba, El Salvador, Honduras, Nicaragua és Venezuela kivételével – nagyrészt mellette szavaztak.
„Népesség szerint a globális déli országok többsége és a világ lakosságának közel felét képviselő nemzeteket képviselő kormányok nem értettek egyet Washington álláspontjával, amikor nyilvános szavazásra bocsátották” – vonta le a következtetést Shidore.
Strukturális erők, amelyek széthúzzák a Nyugatot és a Globális Délt
Miközben a nyugati államok rendkívül magas szintű finanszírozást áramoltatnak Ukrajnának, a humanitárius és a fejlődő szektor szereplői aggódnak, hogy a világ más országaitól, például Etiópiától és Jementől elkerülnek a pénzeszközök.
A New Humanitarian szerint „az ENSZ Ukrajnára irányuló felhívását több mint 80 százalékban finanszírozzák ebben az évben. Összehasonlításképpen, az ENSZ Afganisztánra vonatkozó tervének finanszírozása körülbelül 38 százalék, Jemené 27 százalék, Szudáné pedig 20 százalék körüli.
Amint azt az ENSZ 2022-es Fenntartható Fejlődés Finanszírozási Jelentése hangsúlyozza, „az Ukrajnának és a menekülteknek nyújtott további támogatás nem mehet a más rászoruló országokba irányuló, határokon átnyúló ODA (hivatalos fejlesztési segítségnyújtás) rovására”.
Klímaváltozás – egy rendkívüli válság
A katasztrofális éghajlatváltozás hatásai különösen súlyosan érintik a fejlődő országokat. Tavaly augusztusban Pakisztán egyharmada víz alá került, 1350-en haltak meg, és mintegy 33-50 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, ami három-ötszöröse az ukrajnai becsült számnak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,17 milliárd dollárt szabadít fel, amelyet 2019-ben állami mentőcsomagra különítettek el, és 160 millió dollárt kért a tagállamoktól, ami aligha elegendő az összes szükséges mentési és újjáépítési erőfeszítés finanszírozásához.
Hasonlóképpen, bár a nyugati országok megerősítették, hogy 2025-ig 25 milliárd dollárt finanszíroznak az éghajlati bizonytalansággal küzdő afrikai államok megsegítésére, a Global Center által szervezett, 2022 szeptemberében Rotterdamban, Hollandiában tartott magas szintű Afrikai Alkalmazkodási Csúcson végül csak 55 millió dollárt ígértek erre a célra.
Két külön vágányon
Miközben a Nyugat egyre inkább magáévá teszi az új Hidegháború gondolatát, a Globális Dél országait sokkal inkább hajtja egy többpólusú világ iránti vágy, amelyben egyetlen nagyhatalomnak sincsenek a zsebében, beleértve Oroszországot és Kínát.
A kétpólusú világ, amelyben minden ország felsorakozik a Nyugat vagy Kína és Oroszország kombinációja mögött, ellentéte annak a globális rendnek, amelyet a Globális Dél országai akarnak. A világot az ő szemszögükből látni az első szükséges lépés a velük való nyugati kapcsolatok megújításához és megerősítéséhez.
A Nyugat azt kockáztatja, hogy teljesen elveszíti a Globális Délt, ha nem próbálja megérteni ezen országok érdekeit, szükségleteit és követeléseit, és nem hagyja abba a nyugati értékeket rájuk erőltetését. Ha a Nyugat nem változtat a Globális Déllel szembeni irányvonalán, akkor nagy valószínűséggel szembekerül egy többpólusú globális renddel, amely folyamatosan fejlődik, és olyan feltörekvő hatalmak felemelkedését tükrözi, mint Brazília, India és Dél-Afrika. Ezek az országok megerősítik erőfeszítéseiket a meglévő multilaterális intézmények reformjára vagy újak létrehozására, amelyek jobban lehetővé teszik számukra, hogy befolyást gyakoroljanak a nemzetközi színtéren.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Donald Trump megválasztott amerikai elnök Gorka Sebestyént nevezi ki terrorizmus elleni főigazgatóvá és elnöki tanácsadóvá. 
