6p

A Nyugat széleskörűen támaszkodik a Globális Délre hosszú távú gazdasági, biztonsági és diplomáciai partnerségek révén. De miközben a Nyugatot egyre inkább leköti az új Hidegháború, a Globális Dél országait egy többpólusú világ iránti vágy hajtja, amelyben egyetlen nagyhatalomnak sincsenek a zsebében, beleértve Oroszországot és Kínát. Káncz Csaba jegyzete.

 

A Nyugat és a Globális Dél közötti szakadék egyre szélesedik. Sok fejlődő ország számára a Nyugattól való elidegenedés nem Ukrajnával kezdődött. Sokkal inkább azzal, hogy a Nyugat nem támogatta a térséget a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemben és előtte geopolitikai káoszt okozott katonai beavatkozásával Irakban és Líbiában.

A Globális Dél úgy érzi, hogy az „énközpontú” Nyugat most Kína és Oroszország gazdasági és politikai sarokba szorításával kívánja növelni hatalmát. Részben a rájuk nehezedő nyugati nyomásra válaszul Peking és Moszkva fokozta jelenlétét a térségben.

Egyre szélesedik a szakadék. Fotó: Depositphotos
Egyre szélesedik a szakadék. Fotó: Depositphotos

Ellentétben azzal, amit egyesek gondolnak, a Nyugat széleskörűen támaszkodik a Globális Délre hosszú távú gazdasági és kereskedelmi, biztonsági és diplomáciai partnerségek révén.

Ambivalencia Ukrajnával kapcsolatban

Az Ipsos tavalyi, 27 nyugati és fejlődő ország részvételével végzett közvélemény-kutatásában a kiválasztott globális déli országok nyilvánossága ellenezte az orosz inváziót. Átlagosan az összes országban egyetértés volt abban, hogy „ha semmit sem teszünk Ukrajnában, Oroszországot az további katonai akcióra fogja ösztönözni”.

Magyarország, India, Malajzia és Szaúd-Arábia esetében azonban érvényesült az a vélemény, hogy „Ukrajna problémái nem a mi dolgunk, és nem szabad beleavatkoznunk”. Ezt a nézetet osztja a megkérdezettek fele Argentínában, Izraelben és Mexikóban is.

Élesebb a megosztottság a katonai támogatás nyújtásával vagy a csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatban. A fejlődő országok lakossága ellenzi a katonai segélyek küldését, beleértve a csapatokat is. A szankciókkal kapcsolatban: „míg Dél-Koreában és Lengyelországban több mint 75 százalék, Argentínában, Brazíliában, Magyarországon, Mexikóban és Peruban kevesebb mint 40 százalékuk ért egyet ezzel”.

A Globális Dél nyugati meg nem értése

A Globális Dél Ukrajnával kapcsolatos ambivalenciája az ENSZ Közgyűlésének négy ukrán tartomány Oroszország általi annektálása elleni határozatában is tükröződik. Összességében a túlnyomó többség elítélte Oroszország lépéseit, de a globális déli országok 52 országa - köztük a legtöbb Afrikában és Ázsiában -, ellenezte vagy tartózkodott az állásfoglalásról való szavazásban, ami a kiterjedt orosz atrocitások ellenére kevés változást mutat a márciusi hasonló szavazás óta.

Amint a Quincy Institute munkatársa, Sarang Shidore megjegyzi, „majdnem mindegyik állam a [Kína által létrehozott] Sanghaji Együttműködési Szervezethez is tartozik, egy feltörekvő nemzetközi szervezethez, amely a globális rend egyik fő földrajzi területét képviseli”. Huszonnégy afrikai állam is tartózkodott, ellenezte vagy nem szavazta meg a határozatot. A latin-amerikai és a karibi kormányok – Bolívia, Kuba, El Salvador, Honduras, Nicaragua és Venezuela kivételével – nagyrészt mellette szavaztak.

„Népesség szerint a globális déli országok többsége és a világ lakosságának közel felét képviselő nemzeteket képviselő kormányok nem értettek egyet Washington álláspontjával, amikor nyilvános szavazásra bocsátották” – vonta le a következtetést Shidore.

Strukturális erők, amelyek széthúzzák a Nyugatot és a Globális Délt

Miközben a nyugati államok rendkívül magas szintű finanszírozást áramoltatnak Ukrajnának, a humanitárius és a fejlődő szektor szereplői aggódnak, hogy a világ más országaitól, például Etiópiától és Jementől elkerülnek a pénzeszközök.

A New Humanitarian szerint „az ENSZ Ukrajnára irányuló felhívását több mint 80 százalékban finanszírozzák ebben az évben. Összehasonlításképpen, az ENSZ Afganisztánra vonatkozó tervének finanszírozása körülbelül 38 százalék, Jemené 27 százalék, Szudáné pedig 20 százalék körüli.

Amint azt az ENSZ 2022-es Fenntartható Fejlődés Finanszírozási Jelentése hangsúlyozza, „az Ukrajnának és a menekülteknek nyújtott további támogatás nem mehet a más rászoruló országokba irányuló, határokon átnyúló ODA (hivatalos fejlesztési segítségnyújtás) rovására”.

Klímaváltozás – egy rendkívüli válság

A katasztrofális éghajlatváltozás hatásai különösen súlyosan érintik a fejlődő országokat. Tavaly augusztusban Pakisztán egyharmada víz alá került, 1350-en haltak meg, és mintegy 33-50 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, ami három-ötszöröse az ukrajnai becsült számnak.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,17 milliárd dollárt szabadít fel, amelyet 2019-ben állami mentőcsomagra különítettek el, és 160 millió dollárt kért a tagállamoktól, ami aligha elegendő az összes szükséges mentési és újjáépítési erőfeszítés finanszírozásához.

Hasonlóképpen, bár a nyugati országok megerősítették, hogy 2025-ig 25 milliárd dollárt finanszíroznak az éghajlati bizonytalansággal küzdő afrikai államok megsegítésére, a Global Center által szervezett, 2022 szeptemberében Rotterdamban, Hollandiában tartott magas szintű Afrikai Alkalmazkodási Csúcson végül csak 55 millió dollárt ígértek erre a célra.

Két külön vágányon

Miközben a Nyugat egyre inkább magáévá teszi az új Hidegháború gondolatát, a Globális Dél országait sokkal inkább hajtja egy többpólusú világ iránti vágy, amelyben egyetlen nagyhatalomnak sincsenek a zsebében, beleértve Oroszországot és Kínát.

A kétpólusú világ, amelyben minden ország felsorakozik a Nyugat vagy Kína és Oroszország kombinációja mögött, ellentéte annak a globális rendnek, amelyet a Globális Dél országai akarnak. A világot az ő szemszögükből látni az első szükséges lépés a velük való nyugati kapcsolatok megújításához és megerősítéséhez.

A Nyugat azt kockáztatja, hogy teljesen elveszíti a Globális Délt, ha nem próbálja megérteni ezen országok érdekeit, szükségleteit és követeléseit, és nem hagyja abba a nyugati értékeket rájuk erőltetését. Ha a Nyugat nem változtat a Globális Déllel szembeni irányvonalán, akkor nagy valószínűséggel szembekerül egy többpólusú globális renddel, amely folyamatosan fejlődik, és olyan feltörekvő hatalmak felemelkedését tükrözi, mint Brazília, India és Dél-Afrika. Ezek az országok megerősítik erőfeszítéseiket a meglévő multilaterális intézmények reformjára vagy újak létrehozására, amelyek jobban lehetővé teszik számukra, hogy befolyást gyakoroljanak a nemzetközi színtéren.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Békesi László: Arra nincs esélye a fővárosnak, hogy a kormány által inkasszált 10 milliárdot visszakapja
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. június 15. 06:04
A volt pénzügyminiszter, közgazdász a június 11-ei élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 77. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Lázár János jobban teszi, ha nem a román MÁV-tól kér tanácsot
Privátbankár.hu | 2025. június 14. 14:42
Míg idehaza rengeteg utasnak okoztak bosszúságot a pünkösdi késések, keleti szonszédunknál fizetésképtelenség fenyegeti az állami vasúttársaságot.
Makro / Külgazdaság Ezt aztán jól elintézték az izraeliek: lesz nemulass a hazai benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. június 14. 11:19
Az izraeli-iráni konfliktus hatására bekövetkezett olajdrágulás természetesen idehaza is érezteti a hatását: a jövő héten akár 15 forinttal emelkedhetnek az üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság A vámháború mélybe lökte az euróövezet iparát és külkereskedelmét áprilisban
Privátbankár.hu | 2025. június 13. 12:28
Ez megkérdőjelezve az elemzők azon nézetét, hogy a blokk jól tartja magát a gazdasági zűrzavarral szemben.
Makro / Külgazdaság Lázár János meg sem szólalt – pedig most nagyon is lett volna rá oka
Privátbankár.hu | 2025. június 13. 11:58
Viszonylag hosszabb ideje tartó lejtmenet után végre kedvezőbb adatokat tett közzé a KSH az építőiparról. Az ágazati miniszter nem kommentált, az elemzők és a szakmai szervezet igen.
Makro / Külgazdaság Árrésstopot a balatoni lángosra?
Privátbankár.hu | 2025. június 13. 10:18
Bod Péter Ákos azt boncolgatta, miért lett májusban megint magasabb az infláció az egy hónappal korábbinál. 
Makro / Külgazdaság Maradt az 5 százalékos ipari termelés csökkenés áprilisban
Privátbankár.hu | 2025. június 13. 09:02
A KSH megerősítette előzetes számait. Az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal visszaesett, az előző hónaphoz viszonyítva 1,5 százalékkal nagyobb volt az ipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Az építőipar kissé összeszedte magát áprilisban
Privátbankár.hu | 2025. június 13. 08:30
Az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal kisebb, az előző hónaphoz képest 5,3 százalékkal nagyobb volt az építőipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Ha eltörölnénk a kamatstopot, mintegy 300 ezer család kerülne a tönk szélére
Privátbankár.hu | 2025. június 13. 08:26
Ezt a péntek reggeli kossuth rádiós interjújában mondta a kormányfő.
Makro / Külgazdaság Nagy lépésre szánta el magát Kína
Privátbankár.hu | 2025. június 12. 17:14
Kína készen áll az Európai Központi Bankkal (EKB) való együttműködés megerősítésére, többek között a nemzetközi monetáris rendszer reformja terén – jelentette ki Li Csiang miniszterelnök a Christine Lagarde EKB-elnökkel csütörtökön Pekingben tartott találkozón.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG