„A jelenlegi Kőbánya-Kispest állomáson is meg fog állni az új repülőtéri vasút, ott nem épül új megálló. Azt egyelőre tervezzük, hogy a Déli Körvasút Népliget állomásához hogyan csatlakozhat az új vonal” – mondta a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor kérdésére Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Lázár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatót a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér készülő vasúti kapcsolatáról.
A tervek szerint a projektben 27 kilométernyi vasutat építenek majd két vágányon Kőbányától Monorig. Az új vonal kapcsolódni fog a Budapest-Szolnok vasútvonalhoz is.
A tervezett vonalvezetés már Kőbányán eltérhetne a jelenlegi iránytól, de mint kiderült, még Kőbánya-Kispest után is közös síneket fognak használni egy rövid szakaszon. „A repülőtéri vasút a Csévéző utca magasságában válik le a 100a vasútvonalról, és lép be a repülőtér területére. A repülőtérnek saját tulajdonú területei is vannak, összesen 300 hektár” – tette hozzá Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter lapunk kérdésére elmondta: a vasútállomás a föld alatt kap helyet, az előtte lévő 2-3 kilométer pályaszakasz pedig a föld alatt fog futni. A beruházás értéke egymilliárd euró (jelenlegi árfolyamon 390 milliárd forint), és a befejezését jelenleg 2034-2035-re teszik.
A Nyugati pályaudvar és a repülőtér között 20 perces menetidőre lehet számítani. A miniszterek 160 kilométer/órás sebességet ígértek, de azt nem tisztázták, hogy ez a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között is elérhetővé válik-e, vagy a vonatok csak az új építésű szakaszon gyorsítanak fel.
Az új vonalon a repülőtér Debrecenből, Nyíregyházáról is egyszerűbben elérhetővé válik, és ha Lázár tervei valóra válnak, akkor a Déli Körvasúton keresztül Győrből és Székesfehérvárból is egyszerűbben megközelíthető lesz.
Nagy Márton versenyképesnek nevezte a jegyárat: a Nyugati pályaudvartól 3-4 ezer forint között lehet majd eljutni a légi kikötőbe.
Vitézy Dávid közösségi oldalán reagált a bejelentésre. Fontos győzelemnek nevezte, hogy az új vasútvonal az országos hálózatba integrálva épül meg, és ő is kiemelte, hogy ez a terv a vidéki nagyvárosok (Debrecen, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Kecskemét, Szolnok) felől is elérhetővé teszi a repülőteret.
Hatsávos autópálya Kőbányán
A kormány a vasútfejlesztéssel egy időben a repülőtéri gyorsforgalmi utat is fel kívánja újítani 500 millió euró értékben. A tervezett 12 kilométeres, kétszer három sávos autópálya a Gyömrői úton és a Kőér utcán keresztül fogja elérni a belsőbb kerületeket.
„A kivitelezési terveket 2026 első felében fogom átvenni. Összesen 356 ingatlanhoz kell hozzányúlni, ebből több mint kétszázat ki kell sajátítani az építkezéshez. 2028 végére el is készülhet az út” – mondta Lázár. Az Mfor kérdésére azt is hozzátette, hogy a vasútvonal viszont nem érint magántulajdonú ingatlanokat.
A sajtótájékoztatón felvetődött, hogy a taxisok lobbiztak-e a tervezett vasútvonal ellen. Lázár arról beszélt, hogy amíg a vasút megépül, „addig még nagyon sok taxis nagyon sok pénzt fog keresni”. Úgy látja, az a jó, ha minél többféle közlekedési eszköz elérhető: a verseny tisztítja a piacot, ez pedig jót tesz az utasoknak. A hatsávos autópálya pedig a taxisok érdekeit fogja szolgálni, hiszen csökken a menetidejük.
A miniszterek beszéltek a repülőtér 3-as termináljának tervezéséről is. Nagy Márton korábban 2025 őszére ígérte az alapkő letételét, jelenleg 2026 márciusára teszi azt. Becslése szerint a repülőtér az új terminállal 40 millió utast is kiszolgálhat évente, ennek elérését célul tűzte ki a kormány. Lázár ambiciózus tervnek nevezte, hogy nyolc év alatt megduplázzák az utasforgalmat. Tavaly 17,6 millió utas fordult meg a budapesti repülőtéren, az előzetes becslések szerint az utasszám idén elérheti a 20 milliót.
A budapesti repülőtér tulajdonjogát a magyar állam 80, a francia Vinci Airports 20 százalékban birtokolja. Nagy Márton szerint az állami befektetés a tervezettnél két-három évvel hamarabb, tizenöt év alatt megtérülhet.
A miniszter úgy véli, hogy a fejlesztések megvalósulása után a turizmus akár a magyar GDP 18 százalékát is kiteheti.
Még idén kiírják a pályázatot
A repülőtéri vasút beruházóját egy koncessziós pályázat során választják ki a tulajdonosok. Ezt a pályázatot Nagy Márton szerint még idén kiírják, a koncessziós szerződést pedig 30-35 évre tervezik. A miniszter elmondta: egy, vagy több bank adhatja az egymilliárd eurós tőkét.
Az új fejlesztésekkel egy időben bejelentették az Aviatica Holding megalapítását is. Ennek része lesz a Budapest Aiport mellett a HungaroControl, valamint a debreceni és a sármelléki repülőtér. Arról is beszéltek, hogy vidéken egy új teherforgalmi repülőteret építene a kormány és a Vinci, de azt még nem döntötték el, hova.
Lázárt a V0-tehervasútvonal építéséről is kérdezték újságírók. „A számok még nem állnak meg a lábukon. Ez gigantikus költség, és egyelőre nem megtérülő, de lehet, hogy később ennek is lesz nemzetközi befektetője” – mondta a fővárost elkerülő vonal terveiről a miniszter. Hozzátette: a teherforgalmat bővíteni kell, mert Magyarország hamarosan egymillió autót fog gyártani, döntően a keleti országrészben, amiket vasúton fognak szállítani.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
