A koronavírus-járvány felértékelte a tartalékolási és öngondoskodási hajlandóságot a lakosság körében, és ez a biztosítási piacon is érezteti a hatását. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint az életbiztosításokban lévő vagyon állománya növekszik. Az életbiztosítási díjtartalékok évek óta emelkednek, 2020 végén meghaladták a 2240 milliárd forintot, ami 7 százalékos gyarapodást jelent az előző évhez képest. Az abszolút növekedés ráadásul nem csak a kedvező hozamoknak, de a tranzakciók számának is köszönhető.
Az életbiztosításokba ugyanis 2008 óta nem érkezett olyan sok friss megtakarítás, mint tavaly: összesen 65 milliárd forint.
A fentiek ellenére a megtakarításoknak csak kis részét alkotják az életbiztosítások: a 2008-as válság előtti 5,6 százalék feletti arány az évek során jelentősen lecsökkent. Tavaly azonban megfordulni látszott a trend: negyedévről negyedévre emelkedett, így december végén 3,4 százalékra nőtt az életbiztosításokba félretett összegek aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül.
Ezt a tendenciát erősítheti a felismerés, hogy az életbiztosítások nem csak a befektetések terén nyújthatnak segítséget, de a váratlan helyzetekben is, írja a Mabisz. Erre igyekszik felhívni a lakosság figyelmét a szövetség most induló online kampánya, előtérbe helyezve a kockázati életbiztosításokat.
Hazánkban az egyes életbiztosításokon belül ezen termékek száma a legmagasabb, ráadásul évek óta emelkedik. Tavaly év végén számuk meghaladta a 700 ezret. A hazai biztosítók évente mintegy 20-30 milliárd forint értékben nyújtanak haláleset miatt életbiztosítási szolgáltatást ügyfeleik részére.
Váratlan tragédia esetén az egyik legkézenfekvőbb anyagi támogatást a kockázati életbiztosítások jelentik, amelyek gyors pénzügyi segítséget nyújtanak a kedvezményezetteknek a biztosított rokkantsága vagy halála, sőt bizonyos esetekben balesete, betegsége esetén is. Mivel a haláleseti kifizetés adó- és örökösödési illetékmentes, továbbá nem képezi a hagyaték részét, a kedvezményezett-jelölést tartalmazó biztosításoknál nem kell megvárni a hosszadalmas hagyatéki eljárás lezárultát a kifizetésig, vagyis az összeghez valóban gyorsan hozzájuthatnak az örökösök.
Különösen fontos lenne kockázati életbiztosítással, azon belül is hitelfedezeti biztosítással rendelkezniük azoknak, akik jelentős összegű, több tízéves lejáratú hiteltartozással rendelkeznek. A biztosító kifizetése fedezheti a teljes fennálló hitelösszeget, vagy annak egy részét is, ráadásul nem csak elhalálozás következtében, de akár munkanélküliség vagy betegség, rokkantság miatti keresőképtelenség esetén is.
A már megkötött életbiztosítási szerződések magas száma azonban csalóka. Az átlagosan igényelt biztosítási védelem mértéke ugyanis nem ideális, jelentős az alulbiztosítottság, vagyis a biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem kínál megnyugtató segítséget a szerződéses összeg. A tapasztalatok szerint egy halálesetet követően egy család általában három év alatt tudja teljes mértékben rendezni az anyagi viszonyait.
Így célszerű a biztosított minimum három évnyi jövedelmének megfelelő, vagy lehetőleg annál is magasabb kockázati életbiztosítási összeget választani, áll a Mabisz közleményében.
Hiába minősítették jogellenesnek az eljárást, a német kancellár nem tágít a határellenőrzés ügyében. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
