A felmérésből látszik az is, hogy az egyes megtakarítási termékeket az emberek nagy része legfeljebb hallomásból ismeri. Az OTP Bank Öngondoskodási Index felmérése évek óta vizsgálja a lakosság készpénz felhalmozásának mértékét és okait. A legfrissebb adatokból jól látszik, hogy a tavalyi évben nőtt a legnagyobb mértékben – csaknem 10 százalékponttal, 41 százalékra – a legalább időnként otthon tartott pénz aránya.
„Kéznél van”
Az egyre több, „párnacihában” tartott pénz mögött változatos motivációk húzódnak meg. Az Öngondoskodási Indexben a megkérdezettek többsége (88 százalék) úgy nyilatkozott, hogy azért tartja otthon részben vagy egészében a megtakarításait, hogy az kéznél legyen, ha szükséges. A második legnépszerűbb indok (68 százalékkal) az, hogy a megkérdezettek túl kicsinek tartják a megtakarításra szánt összeget ahhoz, hogy befektessék.
A befektetési piacon pedig szép számmal megtalálhatóak olyan pénzügyi megoldások, amelyekkel nem kell lemondani a megtakarításhoz való gyors hozzáférhetőségről, és az sem akadály, ha havonta csak kis összeg áll rendelkezésre megtakarítási célra. Ezekről a lehetőségekről azonban keveset tudnak az emberek.
Az egyes megtakarítási termékek ismertségét vizsgálva jól látszik, hogy a bankkapcsolattal rendelkező ügyfelek jelentős része nem ismeri jól a különböző befektetési formák sajátosságait. Az Öngondoskodási Index felmérésben megkérdezettek kétharmada legfeljebb hallomásból ismeri az állampapírt, 60 százalékuk van így a betétszámlával, és közel ennyien a takarékszámla és a megtakarítási számla fogalmaival. A részvényekről pedig a lakosság mindössze 6 százalékának van csak mélyebb tudása saját bevallása szerint.
A hosszú távú megtakarítások mértéke évről évre csökken, az időskori megélhetést a legfrissebb adatok szerint inkább az államra bíznák a megkérdezettek, ennek megfelelően 86 százalékuk nem tud spontán, név szerint említeni egyetlen nyugdíjcélú megtakarítási formát sem.
A párnaciha alternatívái
Akiknek fontos a gyors rendelkezésre állás, azoknak jó megoldást kínálnak a nyíltvégű értékpapír alapok befektetési jegyei. Ezek bármelyik forgalmazási napon megvásárolhatóak és visszaválthatóak. Természetesen a haszon maximalizálása érdekében tanácsos az ajánlott befektetési időtávokat betartani, de ha a befektetési jegy tulajdonosa mégsem tenne így, akkor annak visszaváltásakor azonnal kézhez kapja a befektetési jegy ellenértékét, vagy kérheti az összeg folyószámlán való jóváírását.
Azok, akiknek a biztonság a legfontosabb, választhatják például az állampapírt, mint megtakarítási formát. Az állampapír megvásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsön, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre, amely három hónaptól akár húsz évig is terjedhet. A kifejezetten nyudíjcélú megtakarítások közül pedig jó választás lehet a Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).
A kisösszegű, akár havi 5000 forintos megtakarításoknak pedig közép-, hosszútávon jó helye lehet Tartós Befektetési Számlán (TBSZ), ahonnan ráadásul 5 év után kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó mentesen felszabadítható a félretett összeg.
Képtelen magához térni a forint a sorozatos pofonokból. 
