A német állami nyugdíjbiztosító számláin rekordmagas összegek vannak, 34,3 milliárd euró, 3,6 milliárddal több, mint egy évvel korábban – jelentette a Handelsblatt.com. Ez a jó konjunktúrának és munkaerő-piai helyzetnek, a magas járulékbevételeknek köszönhető.
Ám ezek az összegek várakozás közben nem bevételeket hoznak, hanem kiadásokat. A biztosító ugyanis kötelezően a Bundesbanknál, azaz a német szövetségi banknál tartja a szabad pénzeszközeit, az pedig az EKB (Európai Központi Bank) negatív kamatait hárítja át az intézmények felé.
Emiatt tavaly 49 millió euró (mintegy 15,8 milliárd forint) veszteség keletkezett, és erre az évre is hasonlót várnak. Más állami alapok, mint az Egészségbiztosítás is hasonló cipőben járnak a német üzleti napilap weboldalda szerint, bár némelyiknek korlátozottan lehetővé teszik, hogy ne csak a Bundesbankál tartson pénzeket.
Évek óta negatív kamat
Az EKB 2012 közepe óta nulla, ,majd 2014 közepe óta negatív betéti kamatot alkalmaz a rövid távú pénzek elhelyezésére, 2016 márciusa óta pedig –0,4 százalékot. Ez jövő év közepéig várhatóan nem is változik meg (a kötvényvásárlási programból azonban lehet, hogy előbb kiszállnak).
Eközben a privát egészségbiztosítók 2017-ben 3,4 százalékos hozamot értek el, nyilván úgy, hogy a megtakarítások egy részét részvényekbe helyezték – teszi hozzá összehasonlításképpen a Handelsblatt.com.
Öngondoskodás kérdőjelekkel
Sokan tartanak azonban attól, hogy mi lesz azokkal a megtakarításokkal, amelyeket az emberek maguk tesznek félre, mert azt hallják, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég. Vagy eleve az öngondoskodás képezi a nyugdíjak gerincét, és az állam csak kiegészítést ad, mint angolszász országokban.
A részvénypiac ugyanis mintegy kilenc éve emelkedik, lehet, hogy ennek nemsokára vége szakadhat. A kötvénypiac sok éves felívelő pályán van, a kötvényhozamok is alacsonyan állnak, ebben is lehet fordulat. Korábban a kötvénybefektetések adták a portfóliók jellemzően 40-60 százalékát, a többi főleg részvény volt.
Kipótolják adókból
Magyarországon a Nyugdíjbiztosítás és más állami pénzalapok számláit a Kincstár kezeli, ide jönnek a bevételek, innét fizetik a kiadásokat, költségeket, kamatot azonban nem fizetnek rájuk (lásd a keretest).
A törvényben előírt járulékbevételeken túl azonban nálunk is egyre nagyobb a költségvetési kiegészítések szerepe. (Erről itt írtunk.) A költségvetésnek pedig itt is viszonylag jó a viszonylag alacsony kamatszint.
Volt ez sokkal rosszabb is
Bár a rövid futamidejű állampapírok kamata itthon is elérte az utóbbi években a nullát, a több éves kötvényeké annyira sohasem jött le, mint Nyugat-Európában. (Még a tíz éves német államkötvény hozama is csak évi 0,45 százalék, a magyaroké 3,3. Eközben bőven egy százalék felett van az euró inflációja.)
De így is sokat spórolt a magyar állam az alacsony kamatszinten, ez még mindig alacsonynak számít. Például 2011 végén-2012 elején tíz százalék környékére ugrottak a magyar hozamok.
|
Kamat nincs, költség van “A Kincstár vezeti a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit… A Kincstár számlavezetési feladatait a szolgáltatási körébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként teljesíti, melyért a jogszabályokban meghatározott díjakat, jutalékokat számolja fel, valamint bizonyos külső szolgáltatók által felszámított díjakat, jutalékokat az ügyfélszámlákra terheli. A Kincstár a forintban vezetett fizetési számlák esetében - a felsőoktatási intézmények hallgatói önköltség és adomány számlájának kivételével - kamatot nem fizethet, lekötött betéti alszámla nem nyitható.” (allamkincstar.gov.hu) |
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
