Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Intézet makrogazdasági üzletágvezetője szerint az elemzők egy része már néhány éve várt egy újabb válságot. Ez be is következett végül, ám annak formája mindenkit meglepett. Járvány ugyanis egy egészségügyi válság lett, amely begyűrűzött a gazdaságba is, hiszen a gazdaság 5 százalékkal esett vissza Magyarországon is. Ugyanakkor összességében kevésbé volt tragikus, mint a 2008-as, hiszen a munkaerőpiac nem omlott össze, sőt a bérek még nőttek is, mondta el a szakember az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) háttérbeszélgetésén. Heterogén módon alakult az egyes ágazatokban, hiszen sok ágazatnál komoly problémák voltak, és továbbra sem jutottak túl ezen. Ezzel szemben más szektorok köszönik jól vannak, és a teljesítményük meghaladja a válság előtti szintet.
A pénztári szektor a Századvég lakossági felmérése szerint fontos történés volt, hogy a lakosság egy része a korábbiaknál többet tudott megtakarítani. Akik olyan szektorban dolgozik, amelyeket nem sújtott a válság, ott a megtakarítási hajlandóság növekedett a járványhelyzet ellenére. Pozitívum, hogy néhány pesszimistább időszaktól eltekintve nem nőtt szignifikánsan azok aránya, akik reménytelenül eladósodottnak érezték magukat. Regős Gábor arra is rámutatott, hogy a – részben kényszerből – növekedett az emberek által felhalmozott összeg. Igaz, ez kevésbé befektetési jellegű eszközben materializálódott, hanem likvidebb eszközökben.
Mint arról a Pénztárszövetség vezetői hangsúlyozták, a tavalyi év során napi 300,2 millió forinttal bővültek a hazai lakosság nyugdíjpénztári és 121 millió forinttal az egészségpénztári megtakarításai. Így a Pénztárszövetség által képviselt hazai nyugdíjpénztárakhoz összesen 109,9 milliárd forintnyi befizetés érkezett, míg az egészségpénztárakhoz 44,4 milliárd forint. Előbbi 3,68 százalékos, utóbbi 4,74 százalékos bővülés 2019-hez képest. Vagyis a pénztártagok továbbra is töretlenül bíznak a pénztári szektorban.
Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke arról beszélt, hogy pénztártagok kitartottak a nyugdíjpénztári megtakarításaik mellett. A bizonytalansági érzés sokakat ösztönzött a megtakarításokra, ez kézzel fogható volt többek között a tagok növekedésében is. Úgy, hogy sok pénztári tag ment nyugdíjba, őket nem csak pótolni tudták, de újabb tagokat is tudtak toborozni.
Egyfajta fordulatot jelentett a tavalyi évben, hogy hosszú lemorzsolódás után ezúttal a munkáltatói befizetések növekedtek. Nagy Csaba szerint ez arra utal, hogy a munkaadók is érezték, hogy a bizonytalan időszakban valami biztonságot kell adni az embereiknek.
A Pénztárszövetség által képviselt nyugdíjpénztárakban 2020 végére mintegy 1,074 millió ember időskori megtakarításait. A korábbi évek trendjét követve a befizetések mintegy 70 százaléka a tavalyi év folyamán is az egyéni pénztártagok hozzájárulásából származott, ugyanakkor figyelemreméltó módon a munkáltatói hozzájárulások összege is mintegy 1,5 százalékkal bővült, elérve a 33,1 milliárd forintot. A növekvő befizetéseknek, és a kedvező hozamoknak köszönhetően a Pénztárszövetség által képviselt nyugdíjpénztárak vagyona a tavalyi év végére 7,3 százalékot bővülve elérte az 1571 milliárd forintot.
A Pénztárszövetség tagpénztárai közé tartozó egészségpénztárak taglétszáma a tavalyi év végére 2,45 százalékot bővülve meghaladta a 920 ezer főt, akiknek átlagosan több mint 66 ezer forint volt a számláján. A 44,4 milliárd forintnyi befizetés 84 százaléka származott az egyéni pénztártagoktól. A közel egymillió pénztártag a tavalyi év folyamán több mint 47 milliárd forint értékben vett igénybe egészségpénztári szolgáltatásokat, ami nagyjából megegyezik a tavalyi értékkel, ugyanakkor a szolgáltatásszám 14 százalékkal bővült, vagyis többen, több mindenre használták befizetéseiket.
Az idei év első eredményei alapján a tavalyi évet követően ismét növekedésre számíthat a szektor, hiszen 2021 első negyedévében mind a nyugdíj, mind az egészségpénztári befizetések jelentősen emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest.
„Meggyőződésünk, hogy az öngondoskodás, talán még sosem volt olyan aktuális, mint manapság. Úgy tűnik, a lakosság is így gondolja, hiszen az idei év első három hónapjában a nyugdíjpénztári befizetések összege meghaladta a 24,7 milliárd forintot, míg az egészségpénztárakhoz 9,6 milliárd forintnyi befizetés érkezett. Ez az az utóbbi 10 év legjobb eredménye ebben az időszakban, vagyis az első negyedévben” – tette hozzá Nagy Csaba.
A Pénztárszövetség szakértői szerint a szektor hosszú távú jövőjének biztosításához elengedhetetlen a fiatalabb generáció megszólítása, és bevonása az öngondoskodásba. Ebben a pénztáraknak, és a munkáltatóknak lehet jelentős szerepe, egyfelől a tavaly új lendületet kapott digitális megoldások további fejlesztésével, másfelől a munkaerőpiacra frissen belépő Z generáció edukációjával.
Utcahosszal vezet a Lidl. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
