A tavalyi évben nem volt könnyű tervezni, miután januárban kedvezőtlen adóváltozásokkal kellett szembenézni a munkáltatóknak, emellett a 2018 év végi nagy tőzsdei beszakadás miatt a gyengébb hozamok sem voltak túl biztatók, mondta el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) új elnöke, Nagy Csaba a pénztárak éve teljesítményét értékelő sajtótájékoztatón. Ennek ellenére remek évet zártak a pénztárak, növekedett a vagyon és a pénztárak nagyon komoly hozamokat értek el. Átlagosan 9,24 százalékot írtak jóvá a pénztártagok számláin, tovább növelve az öngondoskodók megtakarításait. Utoljára 2013-ban volt ennél nagyobb hozama a nyugdíjpénztáraknak. Mindezt tovább növelhette, ha valaki igénybe vette az adójóváírás lehetőségét, amely maximum 150 ezer forintot tehet ki.
A nyugdíjpénztárak esetében taglétszám minimálisan csökkent, de Nagy Csaba szerint továbbra is jócskán 1 millió feletti tag van. A pénztárak összvagyona 9 százalékkal növekedve 1465 milliárdot tett ki. Az egy tagra jutó átlagvagyon 11,1 százalékkal bővült.
Ahogy az év elején már látszott, az adóváltozások miatt a munkáltatói befizetések tovább csökkentek, ezt viszont a tagi befizetések ellensúlyozni tudták. Nagy Csaba kiemelte, hogy a nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói hozzájárulások összege tavaly több mint 25 százalékkal 32,57 milliárd forintra mérséklődött, az egészségpénztáraknál pedig az egy évvel korábbi összegnek kevesebb mint felére, 8,61 milliárd forintra csökkent a munkaadókhoz köthető befizetések összege.
Az ÖPOSZ főtitkára, Dr. Kravalik Gábor kiemelte, hogy ha visszatekintünk a korábbi évek folyamataira, akkor azt láthatjuk, hogy a munkáltatói befizetések és az elérhető adókedvezmények nagyon erősen korrelálnak. Az adórendszer szigorodásának közvetlen hatása van mind a pénztárak létszámára, mind a befizetések összegére. 2007-ben 1,385 milliós volt a pénztárak taglétszámának csúcsa, azóta a folyamatosan romló adózási kondíciók miatt nagyságrendileg 250 ezer ember hagyta el őket. Igaz, ebben benne van az is, hogy sokan elérték a jogosultsági korhatárt. Pontos adatok nem álltak rendelkezésre, de a szervezet vezetői jelezték, hogy érzékelhető azok aránya is, akik elérték a jogosultsági határt, de nem vették ki a pénzt.
Ugyanakkor az elmúlt években a kifizetett szolgáltatási kiadások igen jelentősen növekedtek. Miközben 2013-ban ez az összeg 46,6 milliárd forintot tett ki, addig 2019-ben már meghaladta a 100 milliárd forintot.
Az egészségbiztosítások esetén a taglétszám stagnált, az év végén 897 ezer ember volt ilyen szervezetben. A vagyon sem változott érdemileg (57,2 milliárdot tett ki), ez jó eredménynek tekinthető, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tagdíjbevétel 5,2 százalékkal csökkent. Drasztikusan zuhantak a munkáltatói befizetések, hiszen ott 60 százalékos volt a visszaesés, ezt az egyéni befizetések jelentősen ellensúlyozták, amelyek közel 17 százalékkal növekedtek. Az elmúlt években (2012 óta) egyébként a munkavállalói és munkáltatói befizetések aránya megfordult. Az önsegélyezés népszerűsége tavaly is erősödött, a legnagyobb növekedés a lakáscélú jelzálogfizetések törlesztésének támogatásánál volt.
Újdonság lesz, hogy 2020-ban bevezetik a TKM mutatót, amellyel összehasonlítható módon lehet majd összevetni a nyugdíjcélú megtakarítások költségeit. A pénztáraknál 10 év esetén nagyjából 1,38 százalékos költségátlaggal lehet számolni, a költségek 0,5 és 2 százalékok között szóródnak. A TKM mutató hosszabb távon egy százalék alá kerül (20 évnél 0,93%, 30 év esetén pedig 0,79%). Elmondták, hogy a Pénztárszövetség folytatja az edukációs tevékenységét is, hiszen folytatódik a Pénzmester verseny.
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
