Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentése szerint a hallgatók felének tandíjon felüli költségeit a családjuk állja, akiknek nagy része - az OTP Öngondoskodási Indexe szerint – nincs erre felkészülve.
Több tízezer diák kezdi el felsőfokú tanulmányait szeptemberben. Az egyetemi évek nem csak a tanulásban hoznak változást, a hallgatók egy része másik városban kezd független életet. A kérdés csak az, hogy ezt kik és miből fedezik a következő 3-5 évben?
Mennyibe kerül a diákok megélhetése?
Az elemzésből kiderül az is, hogy a nem kollégiumban vagy a szülőkkel élő diákok megélhetési költsége átlagosan havi 138.000 és 163.000 forint közé esik. Ezen felül kell még tandíjra költenie a költségtérítéses képzésre felvetteknek. Tekintve, hogy a magyar fizetések medián értéke nettó 170.000 forint körül mozog, az egyetemi diákévek komoly terhet jelenthetnek a magyar családoknak.
Az egész családot érintő magas anyagi terhek miatt ezért egyre többen kényszerülnek dolgozni a nappali tagozatos tanulmányaik mellett. Sőt, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási jelentéséből kiderül, hogy a diákok több mint 30 százaléka gondolja úgy, hogy kiegészítő kereset nélkül nem tudná folytatni a tanulást.
Bár végül sokan megoldják a tanulás melletti munkavégzést, a diákok egyharmada pénzügyi okokból tényleg kénytelen akár végleg megszakítani tanulmányait a diploma megszerzése előtt. A gazdasági területen tanulók esetében ez az arány jobb; nekik mindössze egyötödük hagyja ott a képzést azért, mert nem tudják fedezni a kiadásaikat.
Nincsenek felkészülve a családok
Az OTP felmérése szerint a magyar családoknál még nem bevált gyakorlat a hosszabb távú pénzügyi tervezés: a legutóbbi felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka nem készít pénzügyi tervet maga és családja számára a következő 5-10 évre. A megtakarítási célok között pedig egyelőre kis arányban szerepel a gyermek taníttatásának anyagi biztosítása.
A magyarok mindössze 9 százaléka tervez megtakarítani gyermeke vagy unokája taníttatására, miközben más felmérésekből látható, hogy a felsőfokú tanulmányok finanszírozásába a szülőknek be kell szállniuk.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
