<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nőtt azoknak a 35 év alattiaknak a száma, akik nyugdíj- és egészségpénztárban gondolkodnak – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból.

Az alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt eddig elveszett generációként is emlegetett 35 év alattiak közül egyre többen kezdenek előrelátóan spórolni a várható egészségi kiadásokra és tudatosan készülnek a nyugdíjas éveikre a Prémium Önkéntes Pénztárak adatai szerint.

A Pénztárak reprezentatív kutatást is készítettek, amelyek szintén hasonló eredményre jutottak.

A felmérésből kiderült, hogy a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül 80 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással, azonban a félretenni képes háztartások kicsit több mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspórolni.

Egyre fontosabb a megtakarítás (Fotó: Pixabay)Egyre fontosabb a megtakarítás (Fotó: Pixabay)

A többség, a válaszadók 60 százaléka leginkább a váratlan helyzetekre spórol, 48 százaléka pedig arra tesz félre, ha esetleg kiesne a munkából. 10-ből 3-an utazásra, nyaralásra, 28 százalék tartós fogyasztási cikkekre, 20 százalék pedig lakásvásárlásra gyűjt.

„Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Ugyanakkor az időskori megélhetés biztosítására az 50-64 évesek közül már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel, hogy az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához” - mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként. Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: a 18-34 évesek 62 százalékát, míg az 50-64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg. Az aggodalmakat támasztja alá, hogy a döntő többség, az összes megkérdezett 84 százaléka úgy vélekedik, hogy a jövőben neki járó állami nyugdíj összege nem lesz elegendő a megélhetéshez.

 Ki a felelős?

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint kinek a felelőssége a nyugdíjakról és a nyugdíjaskori megélhetésről gondoskodni. Bár a többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, az öngondoskodást a legfiatalabbak, a 18-34 évesek tartják a legfontosabbnak. Náluk 26 százalékos volt ez az arány, míg a másik két korcsoport (35-49 évesek és 50-64 évesek) már csak 23 és 22 százalékban említette saját felelősségét.

Míg az idősebb korosztály tagjai alapvetően abból indulnak ki, hogy elsősorban az állami nyugdíjból fognak majd élni, a fiatalok többelemű „portfolióban” gondolkodnak, és ebben nagy szerephez jutnak a saját megtakarítások, felhalmozások, befektetések is. Az állami nyugdíjra az 50-64 évesek támaszkodnának a legnagyobb mértékben, de köztük vannak azok is a legnagyobb arányban (50 százalék) akik dolgoznának a nyugdíjas éveik alatt.

Fordulat a tagságban?

„A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiak esetében a legmagasabb azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is számítanának, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. 63 százalékuk gondolta azt, hogy nyugdíjasként ezek bevételi forrást jelentenek majd. Hasonló tendenciát figyeltünk meg a saját tagjaink körében is” – tette hozzá Pataki Tímea.

A Prémium Önkéntes Pénztárak adatai szerint kedvező változás látszik a tagságnál: az öt évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva a pénztárakhoz való csatlakozás esetén az átlagéletkor csökkent. Az egészségpénztárak esetében öt év alatt, 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb volt a növekedés: 10 százalékról 20 százalékra emelkedett a fiatal belépők aránya.

Kétszer annyian lépnének be a fiatalok közül

Szintén kedvező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között jelentős arányban képviseltetik magukat a fiatalok: 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz. Ez több mint a duplája a 8-8 százalékos átlagnak.

Bár reményt keltő a fiatalabb korosztály nyugdíj és egészségpénztárakba való belépési szándéka, valamint a belépők átlagéletkorának csökkenése, a nyugdíj célú megtakarítási hajlandóság még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Pénztár adatai szerint a 61 év feletti Prémium nyugdíjpénztári tagok 2021-ben kétszer annyit fizettek be átlagosan, mint a 18-30 év közöttiek.

Az egészségpénztárnál fordított a helyzet, ott a fiatalabb korosztály (31-40) átlagbefizetése a magasabb, hozzávetőleg 17 százalékkal, mint az idősebb korosztályé. A kutatásból pedig az is kiderül, hogy pont ez az a korosztály, amelyik a legnagyobb mértékben veszi igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül.

Pataki Tímea beszélt arról is, hogy bár látszik, a fiatalok nyugdíj- és egészségcélú spórolási szándékának növekedése, ha a munkáltatóik is hozzájárulnának a befizetéseikhez, az tovább ösztönözné őket. Így az is meg tudná kezdeni a takarékoskodást, akinek ez egyébként nem feltétlenül fér bele a költségvetésébe. A kormány által meghirdetett egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítésének lehet ugyan negatív hatása az ez évi befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utolsó negyedévre az előző évhez viszonyítva), sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy ráirányítja a figyelmet más a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre.

Jelenleg csak a minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. Az adó-visszatérítést az adóévben levont szja összegéből a pénztári befizetések 20 százaléka után évente 150 ezer forint erejéig lehet igénybe venni. Jövőre az ismertség reményeink szerint meredeken fog emelkedni.

Fontos az anyagi biztonság

A nyugdíjpénztárak esetében, amíg 2020 harmadik negyedévében 23,4 milliárd forintnyi befizetés érkezett az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) tagpénztáraihoz, addig az idei év azonos időszakában már 25,3 milliárd forinttal nőttek a nyugdíjcélú pénztári megtakarítások. Az egészségpénztárak esetében 8,5 milliárd forintról 9,9 milliárd forintra emelkedett a hozzájárulások összege idén július és szeptember között. A harmadik negyedév során tovább emelkedett a munkáltatói hozzájárulások összege is, mind a nyugdíj-, és az egészségpénztárak esetében is. Előbbinél1,3, utóbbinál 26,5 százalékkal.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Hiába a borsos kamatok, nem csökken a hitelfelvételi kedv
Privátbankár.hu | 2022. október 3. 10:24
Átlagosan 1,8 millió forint személyi kölcsönt vesznek fel felújításra vagy autóra a K&H ügyfelei.
Személyes pénzügyek Magyar Közlöny: a csok büntetőkamata nem lehet több 5 százaléknál
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 30. 07:32
Legfeljebb 5 százalék lehet a büntetőkamat azoknak, akik nem teljesítik a csok felvételekor vállalt feltételeket. Az új rendeletre a jegybanki alapkamat drasztikus emelkedése miatt volt szükség. A büntetőkamat akár 65 százalékra is rúghatott volna.
Személyes pénzügyek Iszonyatos összegeket vesztünk az inflációval - tévút a készpénzes megtakarítás
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 28. 10:57
Ezermilliárd forint olvadhat semmivé, de van jobb megoldás.
Személyes pénzügyek Megint érdemes gyorsan elmenni tankolni
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 28. 10:27
Péntektől ugyanis újra emelkedik a benzin és a dízelolaj ára is.
Személyes pénzügyek Már a spórolós németek sem spórolnak
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 27. 13:15
A lakosság nagy része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, például a megnövekedett rezsi miatt Németországban. A BVR bankszövetség becslése szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először egyszámjegyűre csökkenhet az idén.
Személyes pénzügyek Rengeteg állás betöltetlen Ausztriában, augusztusban is rekord született
Eidenpenz József | 2022. szeptember 26. 05:14
Új rekord született augusztusban is, 115 622 magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozott Ausztriában. Egy év és egy hónap alatt is a magyarok száma nőtt legjobban. Lassan utolérjük a csúcstartó németeket. Az ukránok rohama valamiért leült. A szomszédunkban még mindig rengeteg álláshely betöltetlen.
Személyes pénzügyek A zsebpénzben is visszaköszönhet az infláció
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 22. 10:25
Egyre drágábbak a meglóduló infláció miatt az iskolások hétköznapjai, például a menzákon jelentős drágulás figyelhető meg. A gyerekek kiadásai is emelkednek, ezért a szülőknek - ha megtehetik - magasabb zsebpénz-kiadással érdemes számolniuk az idei tanévben.
Személyes pénzügyek Pénteken változás jön az üzemanyagáraknál
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 21. 11:38
Változik a gázolaj ára azoknak, akik nem tankolhatnak 480-ért.
Személyes pénzügyek Hiteleiknél a bankok azonnal érvényesítik az MNB-kamatemelést, nem úgy a betéteiknél
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 19. 08:43
Ez derül ki a Bank360 legfrissebb körképéből.
Személyes pénzügyek Magas fizetése van annak, aki most lakáshitelt vesz fel
Privátbankár.hu | 2022. szeptember 18. 12:31
Csökkent a tervezett lakásvásárlásukat részben hitelből finanszírozók átlagos életkora az idén. Az átlagos fizetésük pedig 16 százalékkal 563 ezer forintra emelkedett éves összevetésben - derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös szolgáltatása, a Hitelintéző adataiból.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG