Az alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt eddig elveszett generációként is emlegetett 35 év alattiak közül egyre többen kezdenek előrelátóan spórolni a várható egészségi kiadásokra és tudatosan készülnek a nyugdíjas éveikre a Prémium Önkéntes Pénztárak adatai szerint.
A Pénztárak reprezentatív kutatást is készítettek, amelyek szintén hasonló eredményre jutottak.
A felmérésből kiderült, hogy a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül 80 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással, azonban a félretenni képes háztartások kicsit több mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspórolni.
A többség, a válaszadók 60 százaléka leginkább a váratlan helyzetekre spórol, 48 százaléka pedig arra tesz félre, ha esetleg kiesne a munkából. 10-ből 3-an utazásra, nyaralásra, 28 százalék tartós fogyasztási cikkekre, 20 százalék pedig lakásvásárlásra gyűjt.
„Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Ugyanakkor az időskori megélhetés biztosítására az 50-64 évesek közül már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel, hogy az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához” - mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.
Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként. Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: a 18-34 évesek 62 százalékát, míg az 50-64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg. Az aggodalmakat támasztja alá, hogy a döntő többség, az összes megkérdezett 84 százaléka úgy vélekedik, hogy a jövőben neki járó állami nyugdíj összege nem lesz elegendő a megélhetéshez.
Ki a felelős?
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint kinek a felelőssége a nyugdíjakról és a nyugdíjaskori megélhetésről gondoskodni. Bár a többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, az öngondoskodást a legfiatalabbak, a 18-34 évesek tartják a legfontosabbnak. Náluk 26 százalékos volt ez az arány, míg a másik két korcsoport (35-49 évesek és 50-64 évesek) már csak 23 és 22 százalékban említette saját felelősségét.
Míg az idősebb korosztály tagjai alapvetően abból indulnak ki, hogy elsősorban az állami nyugdíjból fognak majd élni, a fiatalok többelemű „portfolióban” gondolkodnak, és ebben nagy szerephez jutnak a saját megtakarítások, felhalmozások, befektetések is. Az állami nyugdíjra az 50-64 évesek támaszkodnának a legnagyobb mértékben, de köztük vannak azok is a legnagyobb arányban (50 százalék) akik dolgoznának a nyugdíjas éveik alatt.
Fordulat a tagságban?
„A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiak esetében a legmagasabb azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is számítanának, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. 63 százalékuk gondolta azt, hogy nyugdíjasként ezek bevételi forrást jelentenek majd. Hasonló tendenciát figyeltünk meg a saját tagjaink körében is” – tette hozzá Pataki Tímea.
A Prémium Önkéntes Pénztárak adatai szerint kedvező változás látszik a tagságnál: az öt évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva a pénztárakhoz való csatlakozás esetén az átlagéletkor csökkent. Az egészségpénztárak esetében öt év alatt, 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb volt a növekedés: 10 százalékról 20 százalékra emelkedett a fiatal belépők aránya.
Kétszer annyian lépnének be a fiatalok közül
Szintén kedvező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között jelentős arányban képviseltetik magukat a fiatalok: 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz. Ez több mint a duplája a 8-8 százalékos átlagnak.
Bár reményt keltő a fiatalabb korosztály nyugdíj és egészségpénztárakba való belépési szándéka, valamint a belépők átlagéletkorának csökkenése, a nyugdíj célú megtakarítási hajlandóság még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Pénztár adatai szerint a 61 év feletti Prémium nyugdíjpénztári tagok 2021-ben kétszer annyit fizettek be átlagosan, mint a 18-30 év közöttiek.
Az egészségpénztárnál fordított a helyzet, ott a fiatalabb korosztály (31-40) átlagbefizetése a magasabb, hozzávetőleg 17 százalékkal, mint az idősebb korosztályé. A kutatásból pedig az is kiderül, hogy pont ez az a korosztály, amelyik a legnagyobb mértékben veszi igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül.
Pataki Tímea beszélt arról is, hogy bár látszik, a fiatalok nyugdíj- és egészségcélú spórolási szándékának növekedése, ha a munkáltatóik is hozzájárulnának a befizetéseikhez, az tovább ösztönözné őket. Így az is meg tudná kezdeni a takarékoskodást, akinek ez egyébként nem feltétlenül fér bele a költségvetésébe. A kormány által meghirdetett egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítésének lehet ugyan negatív hatása az ez évi befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utolsó negyedévre az előző évhez viszonyítva), sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy ráirányítja a figyelmet más a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre.
Jelenleg csak a minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. Az adó-visszatérítést az adóévben levont szja összegéből a pénztári befizetések 20 százaléka után évente 150 ezer forint erejéig lehet igénybe venni. Jövőre az ismertség reményeink szerint meredeken fog emelkedni.
Fontos az anyagi biztonság
A nyugdíjpénztárak esetében, amíg 2020 harmadik negyedévében 23,4 milliárd forintnyi befizetés érkezett az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) tagpénztáraihoz, addig az idei év azonos időszakában már 25,3 milliárd forinttal nőttek a nyugdíjcélú pénztári megtakarítások. Az egészségpénztárak esetében 8,5 milliárd forintról 9,9 milliárd forintra emelkedett a hozzájárulások összege idén július és szeptember között. A harmadik negyedév során tovább emelkedett a munkáltatói hozzájárulások összege is, mind a nyugdíj-, és az egészségpénztárak esetében is. Előbbinél1,3, utóbbinál 26,5 százalékkal.
Közel három év után újra beszélt az orosz és a francia elnök. Sok köszönet mondjuk nem volt benne. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
