<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nőtt azoknak a 35 év alattiaknak a száma, akik nyugdíj- és egészségpénztárban gondolkodnak – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból.

Az alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt eddig elveszett generációként is emlegetett 35 év alattiak közül egyre többen kezdenek előrelátóan spórolni a várható egészségi kiadásokra és tudatosan készülnek a nyugdíjas éveikre a Prémium Önkéntes Pénztárak adatai szerint.

A Pénztárak reprezentatív kutatást is készítettek, amelyek szintén hasonló eredményre jutottak.

A felmérésből kiderült, hogy a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül 80 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással, azonban a félretenni képes háztartások kicsit több mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspórolni.

Egyre fontosabb a megtakarítás (Fotó: Pixabay)Egyre fontosabb a megtakarítás (Fotó: Pixabay)

A többség, a válaszadók 60 százaléka leginkább a váratlan helyzetekre spórol, 48 százaléka pedig arra tesz félre, ha esetleg kiesne a munkából. 10-ből 3-an utazásra, nyaralásra, 28 százalék tartós fogyasztási cikkekre, 20 százalék pedig lakásvásárlásra gyűjt.

„Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Ugyanakkor az időskori megélhetés biztosítására az 50-64 évesek közül már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel, hogy az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához” - mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként. Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: a 18-34 évesek 62 százalékát, míg az 50-64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg. Az aggodalmakat támasztja alá, hogy a döntő többség, az összes megkérdezett 84 százaléka úgy vélekedik, hogy a jövőben neki járó állami nyugdíj összege nem lesz elegendő a megélhetéshez.

 Ki a felelős?

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint kinek a felelőssége a nyugdíjakról és a nyugdíjaskori megélhetésről gondoskodni. Bár a többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, az öngondoskodást a legfiatalabbak, a 18-34 évesek tartják a legfontosabbnak. Náluk 26 százalékos volt ez az arány, míg a másik két korcsoport (35-49 évesek és 50-64 évesek) már csak 23 és 22 százalékban említette saját felelősségét.

Míg az idősebb korosztály tagjai alapvetően abból indulnak ki, hogy elsősorban az állami nyugdíjból fognak majd élni, a fiatalok többelemű „portfolióban” gondolkodnak, és ebben nagy szerephez jutnak a saját megtakarítások, felhalmozások, befektetések is. Az állami nyugdíjra az 50-64 évesek támaszkodnának a legnagyobb mértékben, de köztük vannak azok is a legnagyobb arányban (50 százalék) akik dolgoznának a nyugdíjas éveik alatt.

Fordulat a tagságban?

„A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiak esetében a legmagasabb azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is számítanának, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. 63 százalékuk gondolta azt, hogy nyugdíjasként ezek bevételi forrást jelentenek majd. Hasonló tendenciát figyeltünk meg a saját tagjaink körében is” – tette hozzá Pataki Tímea.

A Prémium Önkéntes Pénztárak adatai szerint kedvező változás látszik a tagságnál: az öt évvel ezelőtti helyzethez viszonyítva a pénztárakhoz való csatlakozás esetén az átlagéletkor csökkent. Az egészségpénztárak esetében öt év alatt, 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb volt a növekedés: 10 százalékról 20 százalékra emelkedett a fiatal belépők aránya.

Kétszer annyian lépnének be a fiatalok közül

Szintén kedvező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között jelentős arányban képviseltetik magukat a fiatalok: 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz. Ez több mint a duplája a 8-8 százalékos átlagnak.

Bár reményt keltő a fiatalabb korosztály nyugdíj és egészségpénztárakba való belépési szándéka, valamint a belépők átlagéletkorának csökkenése, a nyugdíj célú megtakarítási hajlandóság még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Pénztár adatai szerint a 61 év feletti Prémium nyugdíjpénztári tagok 2021-ben kétszer annyit fizettek be átlagosan, mint a 18-30 év közöttiek.

Az egészségpénztárnál fordított a helyzet, ott a fiatalabb korosztály (31-40) átlagbefizetése a magasabb, hozzávetőleg 17 százalékkal, mint az idősebb korosztályé. A kutatásból pedig az is kiderül, hogy pont ez az a korosztály, amelyik a legnagyobb mértékben veszi igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül.

Pataki Tímea beszélt arról is, hogy bár látszik, a fiatalok nyugdíj- és egészségcélú spórolási szándékának növekedése, ha a munkáltatóik is hozzájárulnának a befizetéseikhez, az tovább ösztönözné őket. Így az is meg tudná kezdeni a takarékoskodást, akinek ez egyébként nem feltétlenül fér bele a költségvetésébe. A kormány által meghirdetett egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítésének lehet ugyan negatív hatása az ez évi befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utolsó negyedévre az előző évhez viszonyítva), sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy ráirányítja a figyelmet más a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre.

Jelenleg csak a minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár. Az adó-visszatérítést az adóévben levont szja összegéből a pénztári befizetések 20 százaléka után évente 150 ezer forint erejéig lehet igénybe venni. Jövőre az ismertség reményeink szerint meredeken fog emelkedni.

Fontos az anyagi biztonság

A nyugdíjpénztárak esetében, amíg 2020 harmadik negyedévében 23,4 milliárd forintnyi befizetés érkezett az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) tagpénztáraihoz, addig az idei év azonos időszakában már 25,3 milliárd forinttal nőttek a nyugdíjcélú pénztári megtakarítások. Az egészségpénztárak esetében 8,5 milliárd forintról 9,9 milliárd forintra emelkedett a hozzájárulások összege idén július és szeptember között. A harmadik negyedév során tovább emelkedett a munkáltatói hozzájárulások összege is, mind a nyugdíj-, és az egészségpénztárak esetében is. Előbbinél1,3, utóbbinál 26,5 százalékkal.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Több magyar oldhatta a stresszt alkohollal a járvány második évében
Király Béla | 2022. január 25. 06:07
2021-ben már kevesebb korlátozással kellett a lakosságnak szembenéznie és a vendéglátóhelyek látogatása is csak az év elején ütközött korlátokba. Vélhetőleg ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly is nagy mennyiségű alkohol fogyott az országban.
Személyes pénzügyek Mi is védhetjük adatainkat az interneten, ha tudatosabban vásárolunk
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 18:18
Az e-kereskedelem veszélyeire is figyelmeztet az Állami Számvevőszék.
Személyes pénzügyek Jó hírt kaptak az Ausztriában dolgozó magyarok 
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 14:04
Nem kaphatnak kevesebb szociális ellátást a migráns munkavállalók.
Személyes pénzügyek Kié lesz a Facebook-profilom, ha meghalok? Mi lesz a bitcoinjaimmal?
Privátbankár.hu | 2022. január 19. 13:34
Bonyolult és részleteiben még nem szabályozott a digitális javak átörökítése, pedig rohamos terjedésük miatt egyre fontosabbá válik, mi lesz a sorsuk halálunk után. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy megfelelő szabályozás, rendelkezés híján a kriptojavakhoz való hozzáférés az örökösök számára kérdésessé válhat, vagy hogy a techóriások csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az arra jogosultaknak az elhunytak adataihoz. Míg például a Facebookon az elhunyt üzeneteit nem láthatják, addig a Google-nál akár az összes levelet elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosított személyek - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara összeállításából.
Személyes pénzügyek Lecsengőben a babaváró hitel
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 07:37
A Bank360 index alapján a lakossági hitelkereslet még nem érte el a válság előtti szintet 2021-ben. A babaváró kölcsön iránti érdeklődés egyre süllyedve mélypontjára ért decemberben.
Személyes pénzügyek Csúcson az áremelkedés - mennyit segít, ha visszaárazzuk a farhátat? A hét videója
Izsó Márton - Gáspár András | 2022. január 14. 19:21
Innen szép nyerni: az egyik legfontosabb inflációs mutató 20 éves csúcsra emelkedett, a Privátbankár Árkosár-indexe 15 éve nem látott szinten jár - mennyit segít, ha néhány alapélelmiszer árát visszaállítják az októberi szintre?
Személyes pénzügyek Százezreket spórolhat, aki előrehozza a személyi kölcsön felvételt
Privátbankár.hu | 2022. január 14. 10:44
Egyre több banknál kapcsolják be a kamatrakétákat a személyi kölcsönöknél is, nem ritka a 2 százalékpontot meghaladó kamatemelkedés. A money.hu szakértői szerint megfontolandó a hitelfelvétel előrehozatala azoknak, akik az év során kölcsönből terveznek valamilyen beruházást – százezreket spórolhatnak.
Személyes pénzügyek A zöld hitel éve lehet 2022
Privátbankár.hu | 2022. január 14. 09:46
A kamatemelkedések nagy nyertese lehet 2022-ben a kedvezményes zöld hitel, mert aki ezt fel tudja venni az új lakásához vagy házához, az sokkal olcsóbban juthat kölcsönhöz. A bankoknál már az októberi indulás óta nő az érdeklődés, és a folyósítások még csak az idén indulnak be igazán.
Személyes pénzügyek Lakásfelújítás, lakásvásárlás: változtak a támogatási feltételek, több határidő is lejár idén
Privátbankár.hu | 2022. január 13. 12:42
Január elsejétől számos ponton megváltoztak a kormányzati otthonteremtési támogatások igénylésének és felhasználhatóságnak feltételei. Az elsősorban a CSOK-ot és lakásfelújítási támogatást érintő változások mellett azonban több véghatáridő is közeleg 2022-ben.
Személyes pénzügyek Ezért fagyaszthatták be Orbán Viktorék az élelmiszerárakat - durva áremelkedés történt
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2022. január 13. 05:38
Az új évben is folytatódik a masszív áremelkedési trend az élelmiszereknél: a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérésének adatai szerint újabb csúcsra értek az árak a hipermarketekben, és az áremelkedés tempója is rekordott döntött. Az egyik áruházban pedig egy furcsa árcímkét is találtunk. Nem sokkal cikkünk publikálása előtt jött a hír: a kormány 6 termék esetében befagyasztja az élelmiszerárakat - már értjük, miért.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló