Jön a Tisza-kormány és a vagyonadó, mi lesz a magyar milliárdosokkal?

Április 12-én fölényesen győzött a Tisza a választásokon, a vagyonkezelőknél pedig azóta egymásnak adják a kilincset a milliárdos ügyfelek, mindegyik arról érdeklődik, hogyan fog kinézni a belengetett vagyonadó. A számítások szerint mintegy 10 ezer családot fog érinteni a bezetése – mondta Kállai András, az Apelso igazgatósági tagja. Kész törvény persze még nincs, sőt törvénytervezetet sem látott még senki, de a kiszivárgott adatok alapján az lesz a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az egymilliárd forint fölötti nettó vagyonra vetik majd ki, ez azt jelenti, hogy az emberek vagyonából le kell vonni a tartozásokat, így kell meglennie a legalább egymilliárdos összegnek. 

A mértéke várhatóan 1 százalék lesz, ezt viszont csak az 1 milliárd forint fölötti részre kell megfizetni, az alatt nem lesz vagyonadó.

Az sem világos még, hogy mit értenek azon, miszerint a család vagyonát veszik figyelembe, de a nemzetközi gyakorlatban jellemző, hogy a családi vagyonba csak a házastársak és a kiskorú gyerekek vagyona számít be. Ha távolabbi rokonokra is kiterjesztenék az egymilliárdos limitet, akkor egy népesebb család néhány budapesti panellakással már akár adóalannyá is válhatna, és nyilván nem a középosztály megadóztatása a cél.

Jó és rossz példák is vannak

Az Apelso összesítése szerint 1990-ben még 12 európai országban volt vagyonadó, mára már csak háromban maradt meg ez az adónem: Svájcban, Norvégiában és Spanyolországban. A legrégebbi rendszer Svájcban működik, ahol már 1840 óta létezik a vagyonadó, és meglehetősen sikeres is, az adóbevételek 3,4 százaléka folyik be ebből a forrásból. A norvég rendszer is nagyon régi, 1892-ben vezették be, de ott például egy adókulcsemelés után azt tapasztalták, hogy a vagyonos családok tömegesen költöztek külföldre. Érdekes módon, közülük sokan Svájcba, ahol szintén van ilyen adó. 

Ahhoz persze, hogy a vagyonadót más országban fizethesse meg valaki, nem elég a vagyont kivinni az országból, át is kell költözni oda, hiszen egy külföldi bankszámla révén még nem válik senki más országban adóalannyá.

Magyarországnak is vannak olyan adóegyezményei, amelyek alapján a külföldön lévő befektetések után is a magyar hatóságoknak kell befizetni a különféle adókat, például a kamatadót vagy a szociális hozzájárulási adót. 

A leghíresebb példa a sikertelen bevezetésre a francia vagyonadó volt, amely 1988-2017 között működött változó 0,5-1,5 százalékos kulccsal. A belépési küszöb 1,3 millió euró volt, de a 800 ezer euró fölötti vagyontömegre vetették ki. Franciaországban 4 milliárd euró folyt be ilyen címen évente, ez az adóbevételek 1,4 százalékát tette csak ki, viszont a becslések szerint 7 milliárd eurónyi adóhiányt okozott. A vagyonos réteg ugyanis a hatására visszafogta a beruházásokat, a GDP is kedvezőtlenül alakult, sokan külföldre, főleg Belgiumba költöztek át. Ráadásul igazságtalannak tartotta a társadalom, mert a leggazdagabbak csupán 0,1-0,2 százalékos kulccsal adóztak a különféle kedvezmények miatt, ami például lombardhitelből vásárolt műkincsek után kaptak, míg a középosztályba tartozók néha kénytelenek voltak eladni a hosszú évek alatt összespórolt pénzből vásárolt házukat, hogy be tudják fizetni az adót. 

Laptársunk, az Mfor nemzetközi kitekintése: 
Vagyonadó: nagyon szűk körhöz csatlakozna és nem biztos, hogy jól járna Magyarország >>

Hogy fogják megállapítani, mekkora a vagyon?

A vagyonadónál az egyik legfogósabb kérdés, ki és hogyan állapítja meg a vagyon nagyságát. A pénzügyi vagyonnal egyszerű a helyzet, de a cégekben lévő részesedések vagy az ingatlanok értéke kérdéses. Ezeket lehet, hogy önbevallás alapján értékelik majd fel, bár Norvégiában a mérlegadatok alapján határozzák meg egy algoritmussal, mennyit ér egy vállalkozás. Sok országban bukott már el a vagyonadó amiatt, mert a felértékelési szabályok nem voltak megfelelőek, Németországban nagyon sok per volt emiatt.   

Ami szintén aggasztó, hogy a kormányok sokszor évtizedeken át nem nyúlnak hozzá a belépési küszöbhöz, így az infláció és a gyarapodó megtakarítások miatt egyre többen esnek az adó hatálya alá, ahogy nőnek az árfolyamok, vagy emelkedik az ingatlanok ára.  

Bár sok sikertelen példa volt már a vagyonadóra, egyre több ország fontolhatja meg a bevezetését. A transzparencia ugyanis egyre nagyobb, és a különböző országok adóhatóságai is jól működnek együtt, így az adókerülés is nehezebbé vált az utóbbi években. 

A bizalmi vagyonkezelés sem véd meg tőle

Az Apelsónál leszögezték, a bizalmi vagyonkezelés, amivel ők is foglalkoznak, nem véd meg senkit a vagyonadótól. A bizalmi vagyonkezelés persze hasznos a gazdag családok számára, hiszen így egy helyen kezelik a teljes családi vagyont, nem csak az értékpapírokat, pénzügyi eszközöket, de az ingatlant, a cégeket is. Az öröklésnél is nagyon praktikus egy ilyen megoldás, a vagyonrendelő ugyanis megmondhatja, a vagyonát hogyan lehet felhasználni a halála után, és a bizalmi vagyonkezelő ezt az utasítást hajtja végre. 

Ha például valaki nem a gyerekeire szeretné hagyni a vagyont, hanem az unokái iskoláztatására, ezt is elintézheti. A pénzt csak az unokák fogják megkapni, ha egyetemre járnak. Bár még kevesen vannak, de egyre többen döntenek úgy, hogy jótékony célra fordítják a vagyonukat a haláluk után. Vannak olyan vagyonrendelők is, akik megszabják, hogy az örökösök milyen helyzetben, mire költhetik a pénzt, és egyeztetniük kell a kiadásokról. Valószínűleg Andy Vajna vagyona is ilyen bizalmi vagyonkezelésben lehetett, ezért nyilatkozhatott nemrég az özvegye, Ráthonyi-Palácsik Tímea a Blikknek arról, hogy nem fér hozzá a mesés örökséghez: ha a vagyonkezelő nem hagyja jóvá valamelyik kiadását, akkor nem kap rá pénzt.