Tempósan növekedtek a magyarországi átlagbérek az idén is, ez köszönhető a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének, a költségvetési szférában történt fizetésemeléseknek, valamint annak, hogy több szektorban munkaerőhiányos helyzet alakult ki a gazdaság újraindulása után, ami magasabb béreket indokol.
A családi adókedvezmény nélkül számolt országos átlagbérek a második negyedévben megközelítették a 285 ezer forintot, ez 8,4 százalékos növekedést jelentett éves szinten. A fiataloknál valamivel kisebb mértékű volt a bővülés, a 20-29 éves korosztályban a nettó bér ugyanis 244 ezer forintot tett ki, ez pedig 7,8 százalékos növekedésnek felel meg.
A dolgozó fiatalok jelentős része a K&H ifjúsági indexe szerint arra számít, hogy a következő időszakban tovább emelkedik a fizetése: kétharmaduk számol ezzel a forgatókönyvvel. Az érintettek 46 százaléka az infláció alatti, közel 20 százalékuk pedig azt meghaladó emelést vár. Utóbbiak aránya magasnak mondható, a 2012 óta negyedévente elkészített felmérés korábbi eredményei szerint átlagosan 18,7 százalékuk várt komolyabb béremelést.
Viszonylag sokan vannak azok is, akik ugyanannyi pénzre számítanak a munkahelyükön: 31 százalék számol ezzel a verzióval. Ugyanakkor nagyon kevesen, 100-ból 4 fiatal tartja elképzelhetőnek, hogy mérséklődni fog a fizetése.
Folyamatos az egyeztetés Szlovákiával és Magyarországgal. 
