Kevés ahhoz, hogy a bankba tartsuk a megtakarításunkat
A felnőtt lakosság nagy részének továbbra sincs semmiféle megtakarítása. Azaz az átlagkeresetek évek óta tartó bővülése sem adott igazán lendületet az öngondoskodásnak. Azok közül, akiknek van megtakarításuk, egyre többen tartják tartalékaikat saját otthonukban. Tavalyhoz képest kilenc százalékponttal, 41 százalékra emelkedett a készpénzüket otthon tartók aránya. Az OTP Bank megbízásából 12. alkalommal elkészített Öngondoskodási Index szerint ennek oka leginkább az, hogy az emberek így készülnek fel a váratlan helyzetek kezelésére, de sokan vannak, akik egyszerűen túl kevésnek tartják az összeget ahhoz, hogy befektessék a bankokban.
„Az OTP Öngondoskodási Index értéke, szinte már trendszerűen, második éve csökken, idén egy ponttal, 35-ös értékre. A válaszokból kitűnik, hogy sokan inkább a mának élnek és rövid távú céljaikat valósítják meg, nem ügyelve a hosszú távú öngondoskodásra, például a nyugdíjcélú megtakarításokra” – mondta a kutatásról Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Az állam majd úgyis segít? Mégis, mire lesz ez elég?
A leghosszabb távú tervezést igénylő, nyugdíjcélú megtakarításokról, továbbra is ellentmondásosan gondolkozik a lakosság. A felmérés történetében soha ilyen magas arányban (77 százalék) nem voltak azok, akik az államtól várják a kényelmes és biztonságos idős koruk biztosítását. A legtöbben arra számítanak, hogy kizárólag az állami nyugdíjukból fognak megélni, ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek 72 százaléka szerint ez az összeg nem lesz elég a gondtalan időskor biztosítására.
|
Nem bízunk a jövőbenEgy másik felmérés ugyanakkor arra világított rá, hogy a nem nyugdíjas korú fiatalok érezhetően egyre kevésbé bíznak az állami nyugdíjban. A K&H Biztosító nemrégiben készült felmérése szerint emelkedett a megtakarítással rendelkezők száma a 30-59 évesek körében. A vizsgált időszakban 42 százalékról 54 százalékra emelkedett azok aránya, akik általános céllal tesznek félre, ennek ellenére csökkent a 30 év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítási hajlandósága: 2 éve még a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy kifejezetten idős korra is gyűjt pénzt, a mostani felmérés során 29 százalék válaszolta, hogy rendelkezik ilyen célú megtakarítással. |
Segíteni a gyereket
Látva, hogy a hosszú távú megtakarítások mértéke az elmúlt években folyamatosan csökken, az OTP felmérése most először mélyebben is vizsgálta, mi a helyzet a családról, gyermekekről való gondoskodással. A kutatásban megkérdezett szülők csaknem kétharmada egyetértett abban, hogy a gyermekek anyagi támogatása az egyik legfontosabb cél, arról azonban, hogy miként és meddig kell ezt megtenniük, már erősen megoszlik a véleményük.
A legtöbb szülő addig támogatná gyermekét, amíg megteheti azt (41%), mások (57%) szerint ez függ a gyermek életkorától és társadalmi helyzetétől. A közép és felsőfokú tanulmányok költségeinek fedezése mellett, a kortársakkal közös programok, a házasságkötés és az otthonteremtés támogatását tartja a szülők többsége a legfontosabb támogatandó célnak. Ezeket a költségeket a szülők nagy része plusz munkából tervezi fedezni, mindössze ötödük gyűjt kifejezetten ilyen célokra.
„A válaszokból kitűnik, hogy a pénzügyi ismeretek átadását illetően van ok a bizakodásra. Bár az aktív korú lakosság elenyésző része kapott pénzügyi oktatást, a most kiskorú gyereket nevelő szülők igyekeznek jobban odafigyelni a saját gyermekük megfelelő pénzügyi oktatására. A megkérdezett szülők 85 százaléka fordít figyelmet erre, hogy tudatosabb generációk nőjenek fel”– tette hozzá Kovács Antal.
Erre is jó lehet a zsebpénz
Az OTP Öngondoskodási Index eredményeiből kiderül az is, hogy a szülők az edukáció jó eszközének tartják a zsebpénzt – a megkérdezettek gyerekeinek több mint kétharmada rendelkezik zsebpénzből vagy pénzajándékból származó saját megtakarítással. Tízből kilenc szülő pedig ösztönzi gyermekét arra, hogy ebből a pénzből tegyen félre valamilyen célra.
De mégis, mennyit adjunk?
Néhány hónappal ezelőtt a K&H gyűjtötte össze a zsebpénz körül felmerülő leggyakoribb kérdéseket. Ebből kiderült, minden harmadik családban divat a zsebpénz, a 6 éven aluliak havonta 500 forintnál kevesebből, a 7-14 évesek 500 és 1000 forint közötti összegből, míg a 15 éven felüliek 2 és 5000 forint közötti zsebpénzből gazdálkodnak havonta. 11 éves kor felett a döntő többségnek már van saját pénze, legyen az zsebpénz, ajándék vagy épp házimunkával szerzett jövedelem. A rendszeresen kapott zsebpénzt kiegészítheti a gyerkőc, például azzal, ha házimunkát vállal, vagy jutalmazhatjuk a jó tanulmányi eredményeket is. A kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik házimunkával kerestek pénzt, később sokkal ügyesebben takarékoskodnak felnőttként is, mivel tudják, milyen megdolgozni a pénzért. További részletek >>>
Több száz svéd katona érkezik Lettországba, a skandináv ország legjelentősebb szerepvállalása ez NATO-színekben eddig. 
