2018. augusztusban a bruttó átlagkereset 321 200 forint volt, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év elejétől augusztusig tartó időszakban a bruttó átlagkereset 324 300 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő egyaránt 11,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – írja a Központi Statisztikai Hivatal.
A közlemény szerint a növekedést a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések segítették.
Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 321 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 331 400 forint volt. A nettó kereset családi kedvezmény nélkül 213 600 forint volt, a kedvezménnyel pedig 222 100 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó keresetek több mint 10 százalékkal nőttek éves alapon.
A január-augusztus időszakot nézve a bruttó kereset 324 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 300 forint volt. A kereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (604 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (209 000 forint).
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,8, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva. A nyolc hónap alatt mért átlag 2,6 százalékos infláció mellett a reálkereset 9,0 százalékkal emelkedett.
Az ING vezető elemzője elmondta: az eredmény jócskán alulmúlta a 12,3 százalékos piaci várakozást, a bérnövekedés 2017 januárja óta a legalacsonyabb. Ezt elsősorban a közszféra 6,1 százalékos éves alapú növekedéséhez vezethető vissza. Erre a gyenge dinamikára 2016 októbere óta nem volt példa. A versenyszféra 11,4 százalékos növekedési üteme felülmúlta az idei év átlagát – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint a munkaerő iránti kereslet tekintetében az összkép továbbra is kedvezőnek mondható. Az elsődleges munkaerőpiacon 127,8 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, míg a közfoglalkoztatottak száma 46 ezer fővel 114,5 ezerre zsugorodott. A szakértő hozzátette: a munkaerőért folytatott küzdelem továbbra is felfelé hajtja majd a béreket, de közben a növekvő infláció miatt a reálbérek már nem érik el idén a kétszámjegyű növekedési ütemet, az 9 százalék körül alakulhat 2018 egészében.
A munkaerőhiány hajtja a növekedést
A Takarékbank elemzője elmondta, továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt, ismét gyorsul az üteme. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, ami enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is.
Horváth András szerint a képzett munkaerő hiánya kihat a termelés minőségére, ami az építőiparban észlelhető csúszásokon is érezhető. A folyamat fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti: egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások.
A szervezet szerint az maga a megadás.
