Életünk elkerülhetetlen része, hogy elveszítünk egy számunkra fontos személyt. A halál emberi mivoltunkkal járó, megkerülhetetlen valóság, amelyet mégis rengeteg tabu és tagadás övez napjainkban is. Ennek a tabunak a feloldására indította el az öt országos temetkezési szervezet idei, „A halál nem tabu – beszéljünk róla!” tájékoztató kampányát, mellyel három fő témára szeretné felhívni a társadalom figyelmét:
- beszéljünk a halálról,
- beszéljünk a végtisztesség fontosságáról,
- beszéljünk az öngondoskodás jelentőségéről.
Beszéljünk a halálról!
A halálról nehéz beszélni. Ennek az oka lehet a félelem attól, hogy rosszat mondunk, vagy attól, hogy megbántunk valakit. Egy amerikai kutatás szerint (Hospice of the Piedmont) az emberek 97 százaléka szerint nagyon fontos a halálról való kommunikáció idősödő szülő esetén, a megkérdezettek 81 százaléka gondolja úgy, hogy a saját haláláról is érdemes beszélgetni, viszont 63 százalékuk, azaz 3-ból 2 ember mégis arra vár, hogy valaki más kezdje el ezt a beszélgetést, hisz a témát tabunak, nehezen megközelíthetőnek értelmezi.
Fotó: Depositphotos
Pedig a nyílt kommunikáció nagyon fontos: az elmúlásról való őszinte beszélgetés hozzájárulhat a szorongás és a félelmek enyhítéséhez, amellyel ezek a gondolatok a mindennapi élet természetes részévé válnak és megtanítják a mindennapok megbecsülését. Nagyon fontos, hogy beszéljünk a halálról a gyerekekkel is! Mondjuk el nekik, hogy mi fog történni a temetésen és adjuk meg a választás lehetőségét a részvételt illetően.
Beszéljünk a végtisztesség megadásáról!
Magyarországon évente körülbelül 135 000 elhunytat helyeznek végső nyugalomra (KSH 2022), az urnás temetések aránya 70 százalék, Budapesten 95 százalék és a megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti. A tendencia folyamatosan növekszik, amivel egyenes arányban nő az urnák hazavitelének, azaz a méltó végtisztesség elmaradásának aránya is.
Az utolsó búcsú, vagyis a végtisztesség adása egy fontos és mélyen emberi szokás, amely segít az elhunyt emlékének megőrzésében és tiszteletében. A búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi támogatást nyújtsanak egymás számára, lehetőséget ad arra, hogy
- méltó módon emlékezzünk meg az elhunytról, megosszuk az emlékeket, és megköszönjük az általa hagyott örökséget
- teret adjunk az emlékezésnek és az elengedésnek, ezzel segítve a gyász feldolgozását. A temetés, a hamvasztás, a gyászmise vagy más vallási ceremóniák mind hozzájárulnak az elhunyt méltó emlékének megőrzéséhez és a gyász feldolgozásához
- teljesítsük mindezzel az elhunyt utolsó kívánságát.
A témában korábban a Klasszis Podcast adásában is részletesen foglalkoztunk:
Beszéljünk az öngondoskodás jelentőségéről!
Sok fájdalomtól, nem várt tehertől, kényszerű döntési helyzetektől mentesíthetjük egymást, ha előre gondolkodnánk és gondoskodnánk arról, hogy mit szeretnénk a búcsúzáskor. Nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a temetkezési költségek tekintetében az érintettek 33 százaléka tapasztalt valamilyen pénzügyi nehézséget, közülük 66 százalék azt mondta, hogy hónapokba telt, amíg pénzügyileg helyreállt, és sokan (22 százalék) közülük még évek múlva sem tudták anyagi helyzetüket rendezni.
Pedig a végakarat előzetes megtervezése bölcs és körültekintő döntés, hisz:
- lehetőséget nyújt arra, hogy - szeretteinkre nem többlet terhet róva -, végakaratunknak megfelelően gondoskodjunk saját temetésünkről
- megkönnyítjük az utánunk maradók mindennapjait a korábban általunk kezelt hétköznapi dolgok megismerésével és továbbvitelével
Az elmúlással szembenézni az élet egyik legnagyobb kihívása. A szeretteinket segíti, ha gondoskodunk róla.
Hogy látja mindezt a gyászterapeuta?
Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó, meseterapeuta szerint a halál a mai kultúránkban tabu, igy keveset foglalkozunk vele, ismeretlen, ezért is nagyon félelmetes és szorongató, így sokan komoly halálfélelemmel élik az életüket. Sokszor a szorongásaink gyökere is végsősorban a haláltól való félelem, melyben nem csak önmagunkat, de szeretteinket is féltjük. A halál tudata és elfogadása fokozhatja az élet iránti szeretetünket. Ugyanis amit elveszíthetünk, azt sokkal jobban meg kell becsülnünk. A halál tulajdonképpeni mélyebb oka – nem a betegség vagy az öregség, hanem a születés, a halandóságunk. A születés és a halál egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódik, mindkettő fontos mérföldkő az életünkben, mindkettő ünnepélyes és tiszteletet érdemlő dolog.
A japán kolostorokban minden reggel recitálnak egy mondást, amely állandóan a szerzetesek emlékezetébe idézi ezt a tényt, nehogy megfeledkezzenek arról, hogy ez a két dolog mennyire szorosan összetartozik: „A születés és a halál ünnepélyes alkalmak."
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók Egyesülete (MATEK) most összefogva hirdetik meg kampányukat, mely több száz temetőben kihelyezett plakáttal, tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, egy a témával foglalkozó honlappal és médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a halál nem lehet tabu.
A lejtőn nincs megállás. 
