Csökkenő taglétszám, ráadásul rohamosan öregedő tagság, alig növekvő díjbevétel és súlyos veszteség mind a működésben, mind a befektetéseken – így foglalható össze a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak 2022-es fekete éve.
A Bank360 elemzéséből kiderül, már az újév első napjaiban látszott, hogy a tőzsdék esése és a magyar állampapírpiac szenvedése negatív hozamokat eredményezett a legtöbb portfólióban, a magas infláció miatt pedig reálhozamra jóformán esélyük sem volt a kasszáknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett adataiból pedig az is kiderül, a többi területen sem sikerült jól az intézmények tavalyi éve.
A taglétszám például tovább zsugorodott – írja a szakportál. 2022 végén már csupán 1 millió 92 ezer önkéntes nyugdíjpénztári tag volt Magyarországon, az utóbbi 15 évben mintegy 300 ezerrel csökkent a létszám, ennyivel kevesebb magyar takarékoskodik a nyugdíjára ebben az intézménytípusban. Ha nem sikerül a pénztáraknak megszólítaniuk a fiatalabb generációkat, akkor pedig még tovább csökkenhet a tagok száma, a meglévő tagság ugyanis egyre öregebb. Tavaly csaknem 23 ezren részesültek szolgáltatásban, 2021-ben még alig 17 ezer ember vette ki a pénzét a nyugdíjkasszákból.
A jegybank adatai szerint ráadásul a fiatalabb tagok aránya egyre alacsonyabb, 2016-ban még több mint 66 ezer 30 év alatti pénztártag volt, öt évvel később már csak 43 ezer. A 30-45 éves tagok száma is csökkent, 466 ezerről 353 ezerre. A 45-60 éveseké ezzel szemben 477 ezerről 533 ezerre emelkedett, a 60 év fölöttieké pedig 129 ezerről 176 ezerre ugrott. Utóbbiak néhány éven belül várhatóan felveszik a megtakarításukat, és kilépnek az intézményekből, a fiatalabb generációkból pedig nem érkezik hasonló számban utánpóltás a helyükre – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.
Hozzáteszik, valamelyes bizakodásra adhat okot, hogy legalább a tagdíjbevételek növekedtek. A tagok maguk 118,9 milliárd forintot fizettek be, a munkáltatók pedig további 37,5 milliárd forinttal gyarapították az egyéni számlákat. Tavaly azonban 14,5 százalékos átlagos inflációt mért a KSH, a befizetések összegének növekedése pedig ettől bőven elmaradt. A hagyományosan erős utolsó negyedév sem lett most olyan kiemelkedő, mint 2021-ben, 2022-ben 40,44 milliárd forint volt a munkavállalói befizetés ebben az időszakban, egy évvel korábban pedig 43,4 milliárd.
Ez azért is aggasztó, mivel 2022-ben a befizetések utáni személyijövedelemadó-visszatérítést könnyebben fel lehetett venni. A 2021-es adóév után csak azok jutottak hozzá az adókedvezményhez, akik nem merítették ki a keretüket a családi adóvisszatérítéssel. Utóbbinak volt nyoma a számlákon, hiába nőttek 2021-ben mintegy 6 százalékkal a pénztári befizetések, az ezek után járó személyi jövedelemadó-visszatérítés volumene végül több mint 8 százalékkal csökkent.
A lap szerint nem zárható ki, hogy sok pénztártagot elkeserített az árfolyamok esése, és ezért hagyta abba a tagdíjfizetést, vagy pedig az anyagi helyzete romlott meg a növekvő rezsi és a magas infláció miatt. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a kifizetések történelmi csúcs közelébe ugrottak, meghaladták a 127 milliárd forintot, ez 32 százalékkal magasabb a 2021-esnél. Csaknem 82 milliárd forintot vettek ki szolgáltatási kiadás címén a tagok, ez is rekord összeg. Az is rekord sajnos, hogy a kilépők is felvettek több mint 15,6 milliárd forintot a pénztárakból, annak dacára, hogy nekik ilyen esetben általában súlyos adóterhet kell fizetniük.
Pedig a pénztáraknak tavaly búcsút intők valószínűleg rossz döntést hoztak, hiszen a piaci mélypontokon nem jó ötlet kiszállni egy hosszútávú befektetésből. 2022-ben a portfóliók többsége mínuszban zárhatott az év folyamán 116,25 milliárd forintos mínuszban zártak az alapok. Ekkora bukás még nem fordult elő a szektor történetében. Öröm az ürömben, hogy a negyedik negyedév már jobban sikerült, szeptember végén még csaknem 188 milliárd forint volt a portfóliók vesztesége, ebből több mint 71 milliárdnyit faragtak le a vagyonkezelők az év végére, az idén pedig tovább emelkedett az alapok árfolyama.
Maguknak a pénztáraknak is fáj persze a negatív hozam, ez az egyik oka annak, hogy a 2022-es évet 1,66 milliárd forintos rekord szintű működési veszteséggel zárta a szektor. A Bank360 ismerteti, az intézmények működési bevételének két forrása van, az egyik a tagdíjbevétel, amiből meghatározott arányban vonhatnak le. Ez 2022-ben csak minimális mértékben nőtt, miközben a pénztárak költségei több mint 9 százalékkal emelkedtek.
A másik forrás a nem fizető tagok – ez a tagság körülbelül fele lehet – számlájáról elvonható összeg. Tőlük az intézmények a minimális tagdíjak után járó működési célú elvonást vehetik el, de csak akkor, ha van pozitív hozam. Tavaly pedig nem a legtöbb portfóliónál nem volt, így ez a bevételi forrás elapadt. 2021-ben még ezen a címen 1,24 milliárd forintnyi bevételhez jutott a szektor, tavaly már csak 149 millió forinthoz. A működési célú bevételek emiatt 12,5 százalékkal 6,56 milliárd forintra estek vissza.
Valószínűleg ez is volt az egyik oka annak, hogy az elmúlt hónapokban több pénztár is bejelentette: növeli az elvárt minimális befizetés (egységes tagdíj) összegét. A növekvő költségek finanszírozásához ugyanis a bevételek növelése elengedhetetlennek látszik.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
