Már 2021 is rosszul sikerült a nyugdíjpénztárak számára, 2022 azonban még feketébb lett. A több mint egymillió önkéntes nyugdíjpénztári tag többsége csalódottan veheti majd kézbe az egyenlegéről szóló, néhány hét múlva érkező értesítést. A legkevésbé kockázatosak kivételével ugyanis jóformán minden portfólió mínuszban zárt, miután tavaly mind az államkötvények, mind a tőzsdei részvények árfolyama esett, közölte a Bank360.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak szeptember végéig 187,33 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el, ami történelmi rekord. Azóta valamelyest ugyan korrigált a piac, de a bukás így is tetemes.
Jobbára csak a legalacsonyabb kockázatú klasszikus alapok értek el pozitív hozamot. Az MNB honlapján elérhető árfolyamadatok alapján az OTP kockázatkerülő alapja teljesített a legjobban, több mint 8 százalékot hozammal, a nyomában a második helyen a Honvéd pénzpiaci alapja áll, szintén valamivel 8 százalék fölötti teljesítményével. Ez is messze van azonban a reálhozamtól, hiszen a tavalyi átlagos infláció 15 százalék körül alakulhatott, vagyis az egyéni számlákon lévő pénz értéke csökkent.
A többi alacsony kockázatú - legalább 75 százalékban állampapírokat vagy bankbetéteket tartó - portfóliók rosszabbul zárták az évet. Voltak olyan alapok, amelyek árfolyama 8 százaléknál is többet esett, sőt a Honvéd nyugdíjpénztár klasszikus alapja 10 százalékosnál is nagyobb mínuszban zárt. A háttérben az állhat, hogy az államkötvények árfolyama 2022-ben csökkent, a hosszú kötvények 15-20 százalékos mínuszban álltak az év végén, ezek az alapok pedig ilyenekben tartották a pénzt.
Százezrek lehetnek két számjegyű mínuszban
A legtöbb pénztártag ráadásul nem is alacsony kockázatú, hanem úgynevezett kiegyensúlyozott portfólióban tartja a megtakarítását. A közepes kockázatú, részvényeket 25-40 százalékos arányba tartó alapokba kerül ugyanis minden olyan pénztártag, aki nem választ külön portfóliót. Ezek közül tavaly a Pannónia alapja vitte el a prímet mínusz 3,59 százalékos hozammal. Pozitív hozam ebben a kategóriában nem volt, akadt azonban több olyan nyugdíjalap, amelyiknek a vesztesége a tíz százalékot meghaladta, köztük olyan nagy pénztárak portfóliói, mint az Aegon vagy az Allianz. Ez azt jelenti, hogy százezrek számlája került két számjegyű mínuszba tavaly, ezek a pénztártagok reálértéken számolva a nyugdíjcélú megtakarításaik legalább negyedét elveszítették tavaly.
A nyugdíjalapok esetében a nagyobb kockázat nem volt teljesen egyenértékű a nagyobb bukással. A növekedési portfóliók közül több is megverte a kiegyensúlyozott alapok egyikét-másikát, ami nem meglepő, hiszen a tőzsde tavaly nem esett annyit, mint a hazai kötvénypiac. Ráadásul a nemzetközi tőkepiacokon befektető alapok akár a forint gyengülésén is profitálhattak. Mindenesetre a 40 százalék fölötti részvényhányadot tartó alapok hozama mínusz 5,15 és mínusz 13,82 százalék között alakult.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
