Örömök és gondok egyszerre vannak jelen az önkéntes nyugdíjpénztári szektorban az összefoglaló szerint. A gazdasági válság és a magas infláció itt is érzékeltette hatását: a 2022-es évre jellemző taglétszám-emelkedés visszájára fordult, a pénztárakban az egy évvel korábbinál 2 százalékkal, 21 800 taggal kevesebb, összesen 1,74 millió pénztártagot tartottak nyilván.

Hol vannak az új tagok? 

Az év első kilenc hónapjában 9 éves mélypontra esett az új belépők száma: utoljára 2014-ben fordult elő az, hogy 20 000 alatt maradt a pénztárakba újonnan belépők száma - közölte Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáit elemző szakértő szerint ugyanakkor kedvező jelnek tekinthető, hogy az egyéni számlán jóváírt tagdíj bevételek a harmadik negyedév végére az első negyedévi csökkenésről már legalább öt százalékot meghaladó növekedésről adnak számot. Ezen belül a tagok által befizetett összeg is negyedévről-negyedévre növekszik, 2023-ban az év első kilenc hónapjában beérkezett 83 milliárd forintos tagi befizetés már közel hat százalékos növekedést jelent, ám természetesen ez is még messze az infláció alatti bővülést jelent. 

A dolgozók megtartásának eszköze lett az öngondoskodás

Örömre adhat ugyanakkor okot az, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulás összege 2011 után haladta meg újra a 30 milliárd forintot: kilenc hónap alatt a munkáltatói befizetések mértéke 15 százalékkal bővült. Ennek köszönhetően a tagdíjbevételeken belül immár közel 37 százalékot tesz ki a munkáltatói befizetések aránya. 

Ilyen magas értéket utoljára 2018-ban lehetett felfedezni, amikor még kedvezményes adókulcsú cafeteria elemként volt nyújtható az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás - emlékeztetett Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint egyértelmű, hogy a feszes munkaerőpiacon a dolgozók megtartásáért küzdő vállalkozások egyre nagyobb része segít a dolgozóinak az öngondoskodásban.

Befizetések kellenek az év végén

A pénztári szektor számára ugyanakkor nem túl kedvező jövőképet vetít előre az, hogy immár harmadik negyedéve folyamatosan magasabb a pénztári kifizetések értéke, mint amennyi bevétel az adott negyedévben keletkezik. Erre eddig még nem volt példa. A 9 hónapos egyenleg már meghaladta a -20 milliárd forintot. A szektor számára tehát létkérdéssé vált az, hogy még erőteljesebben koncentráljanak az új tagok akvirálására, illetve a befizetések felpörgetésére. 

Ez utóbbi tekintetben fontos lehet, hogy a negyedik negyedévben mennyire sikerül meggyőzni az egyéni befizetőket arról, hogy érdemes a megtakarításaikat növelni. Az elmúlt években az utolsó negyedévben az egyéni befizetők által vállalt befizetések esetében épp 2022-ben jutott a legalacsonyabb szintre az adóoptimalizáló befizetések aránya. Ekkor az éves tagdíjbevételnek csak 34 százalék került befizetésre, ami érthető abból a szempontból, hogy a társadalom épp azokban a hónapokban élte a válság mélypontjait. 

A korábbi években hasonlóan alacsony arányra csak 2008-ban volt példa, amikor a szeptemberben kirobbant gazdasági világválság hatásai bizonytalanították el a pénztártagokat - emlékeztetetett Gergely Péter. Nagy kérdés tehát, hogy az idén az elmúlt hónapokban már mérséklődő pályára állt infláció és a pénzromlás üteméhez képest már pozitívba forduló béremelkedés hatására az emberek mekkora százaléka lesz az, aki az elszalasztott fogyasztásának felpörgetése, illetve a rövid távú tartalékok visszapótlása mellett hosszabb távra is gondol, és - az adókedvezményért „cserébe" - optimalizálja nyugdíjpénztári befizetéseit.