Csütörtökön mutatta be az immár évek óta rendszeresen végzett Biztos jövő elnevezésű kutatását a K&H. Ez alapján úgy tűnik, egyre kevesebb ember számára kell elmagyarázni az öngondoskodás fontosságát, az idei felmérésben például a válaszadók 82 százaléka jelezte, tisztában van azzal, hogy ez nagyon fontos, ha idős korában is fenn szeretné tartani a megszokott életszínvonalát.
Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy sokan már most esélytelennek tartják ezt, és a válaszadók 18 százaléka azt valószínűsíti, hogy a korhatár után is dolgoznia kell. A megkérdezettek 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd az idős korában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi a megélhetését, azt kis mértékben kiegészítve más forrásból. A válaszadók 8 százaléka viszont azt mondta egyáltalán nem számol állami nyugdíjjal - ismertette a kutatás eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője.
Ellentmondásos ugyanakkor, hogy ennek az időpontja mikor is jön el, hiszen az emberek vágyai és a realitások ütköznek ebben a kérdésben. A megkérdezettek többsége azt mondta, hogy átlagosan 59 évesen szeretnének nyugdíjba menni, ugyanakkor a gyakorlatban ez nem igazán valósul meg.
A kutatásból az is kiderült, hogy az érintettek abban bíznak, hogy a folyamatos kisebb összegű megtakarításokkal ki tudják egészíteni az állami nyugdíjukat. Ez egyébként már csak azért is fontos lenne, mert a most nyugdíjba vonulók a jelenlegi fizetésüknek körülbelül 70 százalékát kapják meg. A demográfiai adatok alapján ez ugyanakkor évtizedről-évtizedre jelentősen csökkenni fog. A 70-es évek közepén születettek esetében a nyugdíjba vonuláskor várhatóan már csak a mostani jövedelmük 30 százalékát fogják megkapni.
Ahhoz, hogy nyugdíjas korban kényelmesen meg tudjanak élni, a válaszadók szerint körülbelül havonta 210 ezer forintra van szükség. Ehhez nagyjából 21 millió forintos megtakarítás kellene, ehhez durván 13 millió forintot kellene felhalmozni. Ezt növeli az állami támogatás (adókedvezmény), illetve a hozamok. A K&H szakembere azt is elmondta, hogy akiknek van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, azok még mindig csak átlagosan 1,5 millió forintos félretett összeggel rendelkeznek. Ráadásul a megkérdezettek 25 százaléka 500 ezer forint alatti megtakarítással rendelkezik, míg 31 százaléknak semmilyen időskori tartaléka sincs. A felmérés szerint egyébként komolyabb összeggel (10 millió felett) csupán a válaszadók 5 százaléka bír.
Az idei év ráadásul nem várt fordulatot is hozott, hiszen a járvány miatt gazdasági nehézségek jöttek, ami sokakat érintett, voltak, akik elvesztették a munkájukat, másoknak a jövedelme csökkent. Így a koronavírus jelentősen befolyásolta az emberek megtakarítását és jövőbeni pénzügyi terveit. 40 százalék a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire és minél jobban érintett valaki, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel foglalkozni, ideértve a nyugdíjas évekre való takarékoskodást is. Az időben elkezdett kis összegű megtakarításokat a többieknél sokkal kevésbé tartják fontosnak azok, akiket pénzügyileg nagyon rosszul érintettek az elmúlt hónapok. Akiknek megszűnt a munkahelye, átlagosan 410 ezer forint, akinek „csak” csökkent a bevétele, azok 1,1 millió forint félretett pénzzel rendelkeznek az átlagos 1,5 millió forint helyett.
Csak a nukleáris erőben bízik. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
