A másik oka az elszegényedési csúszdának, hogy kizárólag a nyugdíjak megállapításakor számít a nemzetgazdasági átlagkereset, viszont amint megkapja valaki az első nyugdíját utána már csak az inflációhoz próbálják igazítani kisebb-nagyobb sikerrel – olvasható laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Piac és Profit oldalán.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható meg:
Farkas András a Nyugdíjguru News szerkesztője és alapítója szerint ebből egyenesen következik, hogy ha az infláció kisebb, mint az átlagkeresetek növekedése, akkor reálértékben szegényednek a nyugdíjasok.
„Magyarországon például az elmúlt 20 évben 20 százalékkal romlott a nyugdíjasok pozíciója az aktív keresőkhöz képest. Ez egy rossz szabályozás, amit meg kellene változtatni egy nyugdíjreform során.”
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke úgy véli, a probléma pontosan látszik a számokban is. A megtermelt nemzeti jövedelemből az ország egyre kevesebbet költ nyugdíjakra. Ez most a legfrissebb adatok szerint mindössze 7 százalék. Ausztriában ugyanez a szám 15,8 százalék, ráadásul ott jóval magasabb a GDP. Ezzel a ráfordítással nem csoda, hogy a magyar nyugdíjak Európában az utolsók között kullognak.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjszámítási módszer nem jó, azon változtatni kellene. Ráadásul úgy vélik, várhatóan 2024-ben ismét megtörténik ez a reálértékcsökkenés, hiszen a költségvetésben 2024-re tervezett 6 százalékos infláció, már most illuzórikusnak tűnik.
Félidei árfolyamok. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
