Ez az év eléggé a nyersanyagok jegyében telt, nagy feltűnést keltett például az arany áremelkedése és újabb történelmi rekordjai. Majd ezt is felülmúlta az ezüst, és a vájtfülű befektetők felfigyelhettek időnként más alapanyagokra, mint például a rézre vagy az uránra is. Ám, ha ránézünk a Stooq.com lengyel brókercég listájára, azt látjuk, hogy az utóbbi egy évben a legtöbbet emelkedő fém nem az ezüst volt, hanem a kobalt, egy ritkán említett, az átlagember számára szinte ismeretlen ipari fém.
Fotó: Stooq.com
Más-más egyéves áremelkedést mutat egyébként a Tradingview (104 és 118 százalékot), az Investing.com (86 százalék) és a Stooq.com rendszere (116 százalék) – mert többféle árfolyam létezik. A nyersanyag forog több határidős piacon, így az USA-ban és Nagy-Britanniában is.
Mitől értékes a koboldok aranya?
A régen a bányászok által „koboldok aranyának” is elnevezett fém a szupernóvákban, azaz a felrobbanó csillagokban keletkezik, és meteoritokkal éri el a Földet, így nem túl gyakori. Nem csoda, hogy több vezető állam a stratégiailag fontos nyersanyagok között tartja számon.
Ma a kobaltot általában a réz- és nikkelbányászat melléktermékeként állítják elő, de néha olyan fémes ércekből is, mint például a kobaltit (CoAsS). A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Zambia úgynevezett rézövezete adja a globális kobalttermelés legnagyobb részét.
A megújulóenergia-forradalom fontos kelléke
A kobaltot elsősorban lítium-ion akkumulátorokban, valamint mágneses, kopásálló és nagy szilárdságú ötvözetek gyártásában használják. Egyes kobaltvegyületek pedig jellegzetes mélykék színt adnak az üvegnek, a kerámiának, a tintáknak, a festékeknek és a lakkoknak. A kobalt-60 pedig egy fontos izotóp, amelyet radioaktív nyomjelzőként és nagy energiájú gamma-sugarak előállítására használnak. A kobaltot a kőolajiparban is felhasználják katalizátorként, a nyersolaj finomításához, a kén eltávolításához.
A kobalt, mint átok
Miközben a kobalt a megújulóenergia-átállás középpontjában áll, bányászattal kapcsolatos problémáknak is szomorú példája. A világ legnagyobb kobaltszállítója a Kongói Demokratikus Köztársaság, idén már 76 százalékkal. (A második Indonézia, 12 százalékkal.) Itt a termelés becslések szerint akár egyötöde is a „kézműves bányászok” munkájából fakadhat.
A kobaltbányászat a munkavállalók kizsákmányolással és más súlyos környezeti és társadalmi problémákkal jár. Ezért és az ára miatt is igyekeznek helyettesíteni a végfelhasználók.
Hogyan lehet kobaltra spekulálni?
A kobaltra úgy látszik, elég nehéz spekulálni. Nincs olyan bányászcég, amely kizárólag vagy túlnyomórészt kobaltot állítana elő, hiszen más bányák melléktermékeként kerül a föld felszínére. Így számos olyan bányarészvényt lehet ugyan vásárolni, ahol a cég termel kobaltot, de nem annyira meghatározó a súlya a bevételekben, hogy a részvény a kobalt árfolyamát pontosan leképezné.
(Hasonló a helyzet egyébként több más fémmel, mint a ródium, a palládium, sőt még az ezüst is jelentős részben más fémek bányászatának melléktermékeként fordul elő elsősorban.)
A Justetf.com oldal szerint európai tőzsdéken is forog három kínai részvény, amelyek nevében a kobalt szó szerepel. Ezek is foglalkoznak azonban kobalton kívül rézzel, nikkellel és más akkumulátor-fémekkel is:
- Ganzhou Teng Yuan Cobalt
- Nanjing Hanrui Cobalt
- Zhejiang Huayou Cobalt
Legyen inkább komplett akkumulátor?
A Yahoo Finance által közölt listán levő cégek is rézzel, nikkellel, molibdénnel és más fémekkel együtt bányásznak kobaltot. De biztos, hogy érdemes a kobaltot mindenáron elválasztani a többi fémtől? Az akkumulátorok, a megújulóenergia-iparág felpörgése nemcsak a kobaltnak, hanem más fémeknek is erős húzóerőt adhat, és sok vállalat profitálhat ebből.
A tőzsdéken számos, megújuló energiára, akkumulátor-technológiára és más modern eljárásokra alapozó ETF, vagyis tőzsdén kereskedett alap van. Ezek a kobalt mellett sok más fontos nyersanyag bányászatának cégeit, de feldolgozó üzemeket és különböző berendezések gyártóit is követik. Ezek segítségével részt lehet venni az iparágak felfutásában, míg a kobalt önmagában kockázatos.
Helyettesíthetik más anyagokkal, megfordulhat az emelkedő trend is. Nem biztos, hogy minden évben ekkora emelkedést tud majd felmutatni, ahogy az utóbbi öt évben is voltak gyengébb időszakai (lásd a második grafikont).
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Optimista hangok. 
