Több mint hat hónapja csak felfelé tartanak az uránbánya-részvények, igaz, tavasszal ezeknél is volt egy helyi mélypont, ahogy a legtöbb más részvénynél is. Bár mostanában sok szó esik aranyról, ezüstről, rézről, az uránbányák legalább olyan jó befektetést jelentettek az idén. Az év elejétől a Global X Uranium ETF (az URA tickerkódú, amerikai tőzsdén kereskedett alap) 92 százalékkal ugrott meg dollárban, versenytársa, az eltérő összetételű Sprott Uranium Miners ETF (URNM) pedig mintegy 47 százalékkal.
Hat hónap alatt ugyanez 148 és 111 százalékot tett ki (lásd a grafikonokat is). Öt év alatt pedig még inkább mellbevágó, 488 és 436 százalékos hozamot láthatunk, ami bőven túlszárnyalta az arany vagy a fontosabb tőzsdeindexek teljesítményét.
De mi lehet ennek a száguldásnak az oka? Ahogy az az árupiaci termékek esetében lenni szokott, az alapvető magyarázat a kereslet és a kínálat egyensúlyának felborulása.
Új erőművek és a sárga pogácsa
A klímaváltozás elleni harc, a tiszta energiaforrások iránti igény, a 2022-es földgázár-robbanás, az energiaellátás biztonsága, az önellátás iránti törekvés – mindezek miatt a világon sok helyen építenek új atomerőműveket, hosszabbítják meg a régiek élettartamát, illetve kísérleteznek új megoldásokkal.
A bányák nyereségét természetesen nagyban befolyásolja a nyersanyag ára. A színe miatt sárga pogácsának is nevezett érc amerikai határidős jegyzése jelenleg nagyjából 77 dollár körül jár, de tavaly volt 105 dollár felett is. (A termelés nagy részét egyébként nem ezen az áron, hanem hosszú távú egyedi szerződések alapján értékesítik.) Öt éve azonban még csak 30 dollár volt, 2017-2018-ban pedig húsz dollár alá is süllyedt ez a mutató.
Politikai hátszél
Az egyik említett alapot kezelő Sprott cég szerint az urán lendülete kitarthat az év végéig a kedvező politikai háttérnek és a fundamentális tényezőknek köszönhetően. Csütörtökön közzétett jelentésében a cég három olyan kulcsfontosságú fejleményt sorolt fel, amelyek még tovább emelhetik az urán árát:
- Az amerikai kormánynak a kritikus fontosságú ásványi anyagokra vonatkozó politikája,
- a nukleáris üzemanyag iránti kereslet általános növekedése
- és az ellátással kapcsolatos aggodalmak.
Az első esetben az elemzők rámutattak, hogy a Trump-kormány szándéka több uránt tartalékolni, hogy enyhítse az amerikai szolgáltatóknál jelentkező hiányt, valamint az ország külföldi, különösen oroszországi ellátástól való erős függőségét. Ha a terv életbe lép, több milliárd dolláros vásárlóerő jelenhet meg a szektorban.
Kétszer akkora kereslet várható?
A Sprott egyre inkább bízik az urán hosszú távú fundamentumaiban, különösen a World Nuclear Association (WNA) szeptemberi szimpóziuma után. A WNA jelentése ugyanis erős kereslettel kapcsolatos várakozásokat fogalmazott meg. A jelenlegi évi 175 millió font U308-egyenértékről 2040-re 391 millió fontra nőne a kereslet, ami 124 százalékos növekedést jelent.
Itt fontos körülmény, hogy a WNA előrejelzése több mint kétszerese a korábbinak, ami a nukleárisüzemanyag-felhasználással kapcsolatos optimizmus erős növekedését jelzi. Különösen a Microsofthoz hasonló technológiai óriáscégek „új típusú, szuperskálázható” kereslete miatt. (Itt minden bizonnyal a mesterségesintelligencia-üzletág óriási számításigényének hatalmas energiafelhasználásáról van szó – a szerk.)
Szűk keresztmetszetek a kínálati oldalon
A másik oldalon a Sprott optimista várakozásait erősíti a strukturálisan szűkös kínálat. A világ legnagyobb termelőinek, például a Kazatompromnak és a Cameco-nak a termelése csökkenni fog a várakozások szerint, miközben a folyó beruházások végrehajtásával kapcsolatban bizonytalanságok merülnek fel. Attól tartanak, hogy a WNA jelentése még nem is vett figyelembe minden fontos termeléscsökkentési eshetőséget, ami azt jelenti, hogy az uránpiac még szűkösebb lehet, mint amit a főbb adatok sugallnak.
A Sprott Physical Uranium Trust (a Torontói Tőzsdén U.U vagy U.UN kóddal jegyezik) befektetési társaság ezért megerősítette optimista kilátásait, és további uránt vásárolt. Jelenleg több mint 72 millió fonttal rendelkezik, ezzel őrzi a pozícióját, mint a világ legnagyobb fizikaiurán-tulajdonosa. (Piaci kapitalizációja meghaladja a hatmilliárd dollárt.)
Kimerülnek a készletek?
Az urán ára 2025-ben 90-100 dollárra emelkedhet, 2026-ra pedig akár 135 dollárra is – foglalja össze a témával foglalkozó Bank of America és az Ocean Wall szakembereinek elemzéseit a Perplexity. Kiemelik, hogy az Egyesült Államok 2050-re a négyszeresére növelné az atomenergia-termelő kapacitását, ami az urán iránti keresletet évi 50 millió fontról közel 200 millió fontra emelheti.
Eközben kínálati korlátok vannak, igen hosszú a bányafejlesztés időigénye (eszerint 7-10 év), az engedélyezési késedelmek, a költséginfláció és a műszaki problémák miatt.
Az uránpiacon jelenleg strukturális hiány van, a globális termelés csak a reaktorok igényének körülbelül 80-90 százalékát fedezi, ami a készletek csökkenéséhez vezet– emelték ki.
Euróban kevesebbet ér az urán
Az URNM ETF-nek létezik európai uniós verziója is a stílszerű U308 tickerkóddal (ez ugyanis egyben a kibányászott uránizotóp jele). Ennek hozama a dollár gyengülése miatt jóval alacsonyabb volt, mint a dolláros verzióké. Az utóbbi két évben például míg az eredeti alap dollárban 115 százalékot ért el, addig az európai jogszabályoknak megfelelő (UCITS) sorozat csak 78 százalékot.
Tech-óriások atomenergia-üzletei
Donald Trump elnök májusi, a nukleáris iparággal kapcsolatos rendeleteit ismertette az Erste Befektetési Zrt. annak idején. A szektor már tavaly is a figyelem középpontjába került egyszer, amikor számos IT-óriásvállalat a jövő AI-alapú adatközpontjainak energiaellátása érdekében nukleáris szolgáltatócégekkel vagy áramszolgáltatókkal kötött szerződéseket. Így:
- A Microsoft a Three Miles Island-en található, már leállított atomerőműből szeretne áramot kapni az adatközpontjaihoz.
- A Google a Kairos nevű, kis moduláris reaktorokat (SMR) fejlesztő céggel kötött megállapodást.
- Az Amazon a Dominion Energy nevű szolgáltató céggel állt össze egy közös SMR-projektre.
Az SMR-technológia lényege, hogy előregyártott elemekből építenék fel a gyártók a kisebb, olcsó nukleáris reaktorokat, amelyek a legújabb, IV. generációs nukleáris technológián alapulnának.
Jó történet vált az uránból
Volt, aki időben megneszelte a 2025-ös nagy uránrészvény-árrobbanást. Így Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő menedzsere is, aki a keresleti és kínálati oldalon is kedvező helyzetet látott – már 2024 októberében. Néhány megállapítása:
- Egyértelművé vált, hogy az energiamixben szükség lesz a jelenleginél sokkal több atomerőműre.
- A zöld mozgalmak is egyre kevésbé ellenkeznek.
- A lakosság és a politikusok nézőpontja is változóban, tehát minden adott ahhoz, hogy a nukleáris energia teret nyerjen.
- Egyre több ország fontolgatja atomerőművek építését.
- A 80-as évek végétől… a leszerelt atomfegyverek jelentős része atomerőmű-üzemanyaggá vált. Ezért az uránbányászat kevésbé volt fontos, nem nagyon létesültek új uránbányák.
- Ráadásul egy új bánya létesítése ma már 10-15 év is lehet… rendkívül elhúzódhatnak.
- Mi következik ebből? Valószínűleg stabil túlkereslet, azaz áremelkedés.
Mi is megmondtuk?
A korábbi években a Privátbankár is többször foglalkozott az uránbányákkal, mint ígéretesnek látszó befektetésekkel. Például:
- Mégis az atomenergiáé a jövő? A guruk erre fogadnak (2023)
- A kisbefektetői horda, vagy a klímaváltozás miatt száguldanak az uránbányák?(2021)
- Nehéz a bányászok élete, fõleg az uránnal és a döglött macskával (2017)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Miközben az orosz elnök arról beszélt, hogy a nézeteik nem feltétlenül esnek egybe, a tolmács ezt úgy fordította, hogy jól működik az együttműködés. 
