A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 768,58 ponttal, 1,64 százalékkal 46 224,68 pontra gyengült. Az S&P 500-as mutatója 90,81 ponttal, 1,35 százalékkal lett kevesebb, 6625,38 ponton zárt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 327,11 ponttal, 1,46 százalékkal 22 152,42 pontra esett.
A részvénypiaci csökkenés hátterében a közel-keleti háború mellett az játszott szerepet, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő intézet, a Fed a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, ami maradt a 3,5-3,75 százalékos sávban.
A közlemény megjegyzi, hogy sok a bizonytalanság, de a közel-keleti fejlemények amerikai gazdaságra gyakorolt hatását még nehéz megítélni. A jegybankot irányító Jerome Powell a döntést követő sajtótájékoztatón is megerősítette, hogy egyelőre túl korai az iráni háború gazdasági hatásainak megítélése. Azonban a jegybank jó helyzetben van, hogy reagáljon a fejleményekre.
A Fed előretekintő kamatpályája nem változott. Idén 2,4, jövőre 2,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol a testület. Decemberhez képest magasabb infláció (PCE infláció) várható az amerikai jegybank szerint, ami idén 2,7, majd 2,2 százalék lehet. Ez mindkét esetben a 2 százalékos cél feletti értéknek számít.
A védővámok a PCE maginflációt eddig 0,5 százalékkal emelték meg. A jegybank átnéz az olajár-sokkon, de csak akkor, ha az inflációs várakozások nem mozdulnak – írja tudósításában a Portfolio. Powell szerint a stagflációtól (magas infláció és recesszióba vagy annak közelébe süllyedő gazdaság) nagyon messze van az amerikai gazdaság.
A jegybank első embere megemlítette, hogy az elnöki mandátumának idén májusi lejártát követően is marad a Fed Kormányzótanácsában. Addig biztosan, amíg tart ellene az amerikai Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi nyomozása.
A vádak szerint Powell 2025-ben félrevezethette a Kongresszust a jegybank washingtoni székházának, az Eccles Buildingnek a többmilliárd dolláros felújítása kapcsán. A projekt költségvetése az eredetileg tervezett 1,9 milliárd dollárról végül 2,5 milliárd dollárra emelkedett. Bár a hivatalos vizsgálat a költségtúllépésekre és a transzparencia állítólagos hiányára koncentrál, a védők és a piaci elemzők jelentős része szerint a folyamat mögött inkább politikai motivációk sejlenek fel.
Ezeket az országokat célozza majd. 
