Ahogy arról lapunk is beszámolt, a KSH frissen közzétett adatai szerint 2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A reálkereset pedig 2 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.
Reagálnak az inflációra a munkaadók
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője szerint meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8,5 százalékos lehet a béremelkedés, amit a minimálbér tárgyalások még befolyásolhatnak.
Ezek következtében a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2,2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján, mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul, és szeptembertől kezdve már pozitív számot mutathat a reálbérnövekedés.
Az elemző szerint a megemelkedett vállalati inputköltségek mérsékelt ütemben továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében, azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása megjelenhet a dinamikában az év vége felé, azonban egyelőre a növekedést indukáló tendenciák erősebbnek látszanak.
Eközben a fejlett piaci jegybankok történelmük egyik legszigorúbb monetáris ciklusának végéhez közeledve próbálják megtalálni azt a kamatszintet, ami érdemben mérsékli a magasabb szinten beragadó bér- és áremelkedési várakozásokat, de ez még puha landolás keretében, erősebb recesszió okozása nélkül végbe tud menni. Ami egyre kockázatosabb, mivel egyszerre több negatív makrogazdasági tényező is kockázatot jelent a tavalyi évtől kezdődően és az eddig látványosan csökkenő inflációs tendenciák sem mutatnak gyors visszatérést a 2 százalékos jegybanki célok irányába - hívja fel a figyelmet Horváth András. Továbbá immár a bankszektori, pénzügyi stabilitásra is tekintettel kell lennie a jegybankoknak a kamatok gyors emelésének és magas szintre kerülésének következményeként.
Kockázat továbbá, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet továbbra sem csökken a fejlett gazdaságokban – megjegyzendő, hogy a rendszerszintű likviditás és pénzmennyiség továbbra is kiugróan magas –, így láthatóan átmenetileg a kapun belüli munkanélküliséget is vállalhatják a vállalatok, hogy időben tudjanak majd reagálni a helyreálló keresletre, de ezzel egyben további szigorításra ösztönözve a beérkező adatokat figyelő jegybankokat. Ebből következően a már jelenleg is a neutrális szint fölé emelkedett, a növekedést korlátozó mértékű kamatok több negyedéven keresztül elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a bérinfláció és mérséklődjenek az ezzel kapcsolatos várakozások.
Ágazati bontásban a hónapban átlag feletti volt a bérnövekedés a mezőgazdaságban, az energiaszektorban, az építőiparban, a pénzügyi szektorban, az ingatlanügyleteknél, az adminisztratív-támogató területeken és a szociális ellátásban, míg átlag alatti volt a kereskedelemben, a logisztikában, a szakmai-tudományos alágban, a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a művészet-szabadidő alágban.
Egy orosz kötődésű hajó megint rosszban sántikálhatott.
