Februárban is pörgött a lakossági hitelezés, a háztartások csaknem 175 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyi a tőketörlesztésük volt, így a banki tartozásaik a történelem során első ízben meghaladták a 13 ezer milliárd forintot. Hiába volt rövid a hónap, 245,5 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést írtak alá a bankokban, kétszer annyit, mint 2025 második hónapjában. Az Otthon Start hitelprogram miatt ugorhatott meg ilyen nagy mértékben a lakáshitelezés, hiszen a szerződéses összegből csaknem 200 milliárdnyi támogatott forinthitel volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A lakáshitelt felvevők egyre nagyobb adósságba verik magukat, az átlagos hitelösszeg ugyanis gyakorlatilag az Otthon Start bevezetése óta 27 millió forint fölött alakul – így történt ez februárban is.
A hitelfevevők száma is magas, februárban is meghaladta a 9 ezret, ez a havonkénti 9-10 ezres lakáshitel-szerződésszám is az Otthon Start bevezetése óta jellemző a piacra, korábban 7 ezer körül volt. Utoljára 2021-ben, a Zöld Otthon Program idején volt jellemző hasonlóan magas számú lakáshitel-szerződés.
A piaci alapú lakáshitelek kamata egyébként viszonylag magas, februárban átlagosan 7,66 százalékos volt, a teljeshiteldíj-mutató (thm) pedig 8 százalék, de tekintettel arra, hogy a hitelek négyötöde támogatott lakáshitel volt, a felvevők többsége a 3 százalékos kamattal kapta meg a kölcsönét.
Kérdés, mit hoz a most kialakult bizonytalanság
„Nagy meglepetésre februárban sem tört meg az Otthon Start hitel által generált lakáshitelezési hullám, bár a hitelek havi értéke alatta marad az ezt megelőző négy hónap havi 263 milliárd forintos átlagnak. A piacot továbbra is a használtlakás-vásárlásra megítélt hitelek tartották magasan” – értékelte az adatokat Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Februárban nem nőtt, de magasan maradt az újépítésű ingatlanokra, valamint az építésre és bővítésre fordítható hitelek összege. Előbbi valószínűleg azzal is összefüggésben lehet, hogy hitelezhető státuszba kerültek a korábban megindult társasház-építési projektek, így megnőtt a hitellel finanszírozható új lakások kínálata.
„Nagy kérdés, hogy mi történik márciustól. Az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság egészen biztosan növeli az építőanyagok árát, ami visszavetheti a hitelfelvételi kedvet, és növelheti az általános bizonytalanságot. A bizonytalanság a lakásipar legnagyobb ellensége, ha felüti a fejét, akkor a legkedvezőbb állami támogatások is csak korlátozott hatást fejtenek ki a piacon, a lakosság elhalasztja a beruházásait, és csak évek múlva veszi elő újra a korábbi terveket. Ez látszódott a 2022-23-as nagy infláció után is, amit követően éppen 2026-ban mutatkozott volna némi esély a kilábalásra.
Az új lakások hitelezésének ugyanakkor márciustól még lendületet adhat az az intézkedés, hogy ekkortól hitelezhetővé válnak a még csak papíron létező, vagy építési fázisban lévő újépítésű lakások is” – tette hozzá Juhász Attila.
Megjött a pénzeső, mégis kellett a hitel
Februárban sok családhoz érkeztek extrajövedelmek, hiszen megérkezett a 13. havi nyugdíj, és a 14. havi nyugdíj első negyede is, emellett a 40 év alatti édesanyák a januári fizetésüket már szja-mentesen kapták kézhez, és a fegyverpénz is növelte a jövedelmeket. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Hiába dőlt a pénz a családokra a statisztika szerint, a személyi hitelek iránti igény nem csappant meg. Csaknem 96 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a bankoknál, 21 százalékkal többet, mint 2025 második hónapjában, 26,4 ezer szerződésre került pecsét, ez is 10 százalékos növekedés egy év alatt. Februárban tovább nőtt az átlagos hitelösszeg, már meghaladta a 3,6 millió forintot. A személyi hitelek kamat egyébként kis mértékben csökkent a hónapban, átlagosan 14,37 százalékos volt, a thm 14,61 százalékosra mérséklődött.
A pluszpénzek érkezése azért hagyott nyomot a hitelstatisztikákon is. Ahogy minden évben, 2026 februárjában is visszaesett a folyószámlahitelek volumene, vagyis az extranyugdíjak, a pluszjuttatások miatt sok pénzügyileg kifeszített háztartás juthatott némi levegőhöz. A korábbi hónapokban még 280 milliárd forint körüli mínuszban zártak a bankszámlák, február végén már csak 254,9 milliárd forint volt a folyószámlahitelek mennyisége.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban ez a csökkenés átmeneti, két-három hónap után már ugyanakkora mínuszban vannak a folyószámlák, mint a második hónapban.
Stabil a kereslet a kamatmentes hitelekre
A babaváró támogatásra és a munkáshitelre is nőtt az igény februárban. A januári visszaesés után az év második hónapjában már 1557 házaspár igényelte a babaváró hitelt, és 2218 fiatal vett fel munkáshitelt. A folyósított összeg a babavárónál megközelítette a 17 milliárd forintot, munkáshitelből pedig több mint 8,7 milliárd forintnyit igényeltek, vagyis a statisztika szerint szinte mindenki a maximális összeget kéri, ami a babaváró támogatás esetében 11 millió, a munkáshitel esetében pedig 4 millió forint.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
