Orbán Viktor "bemondására" idén bruttó 200 ezer forintra emelkedett a kötelezően fizetendő legkisebb bér Magyarországon, ami 20 százalékos emelést jelentett a tavalyi állapothoz képest. Előzetesen arra lehetett számítani, hogy ez a növekedés nem fog teljes egészében megmutatkozni a nemzetközi rangsorokban. Ennek oka a gyenge forint, mely - mint arról laptársunk, az mfor.hu többször is írt már - az elmúlt pár évben megfigyelhető trend volt. Ez a folyamat az Orbán-kormány számára kedvező volt, hiszen míg a határainkon belül látványos béremelkedést tudott felmutatni, a külföldi - euróban vett - statisztikákban ennek csak töredéke mutatkozott meg, így a forintban mért növekedés ellenére is alacsony szinten maradtak a fizetések euróban.
Bár a hazai fizetőeszköz továbbra is gyenge, idén megtört ez a trend. A forintban mért 20 százalékos emelés euróban 22 százalék lett az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Ezzel toronymagasan Európa élvonalában vagyunk: Magyarország után
- Litvánia áll 14 százalékkal,
- ezt Csehország követi 13,
- valamint Románia és Észtország 12-12 százalék plusszal.
Ám hiába az emelés, a rangsorban érdemben nem sikerült nagyot előrelépni. Míg tavaly a második legalacsonyabb volt a magyar minimálbér az EU-n belül, most "csak" a negyedik legkisebb, bruttó 541,73 euró. A hazainál kevesebbet kapnak
- a román (515,26 euró),
- a lett (500 euró),
- valamint a bolgár (332,34 euró) érintettek.
Mennyit ér valójában?
Az Eurostat az alap, bruttó összeg mellett, annak vásárlóerő-paritáson vett értékét is közli. Ez azért különösen fontos mutató, mert az egyes országokra jellemző árszínvonalból fakadó különbségeket kiszűri. Bár a magyar minimálbér összegszerűen az egyik legalacsonyabb, vásárlóerejét tekintve kedvezőbb helyen áll hazánk a rangsorban. Míg 2021-ben az ötödik legkisebb értéket képviselte a legkisebb fizetés, idén egy helyet előrelépve már a hatodik legalacsonyabbnak számít az Eurostat által közölt 858,63 eurós érték.
Egy valami azonban nem változott egy év alatt:
annak ellenére, hogy a román minimálbér ismét alacsonyabb euróban mérve a magyarnál, annak értéke jócskán meghaladja a hazai vásárlóerő-paritáson vett összeget.
A magyar 858,63 euróval szemben Románia mellett szereplő érték 949,2.
Mivel azonban az üzletekben sosem a bruttó fizetésből tudunk vásárolni, hanem a nettóból, ezért a bruttó minimálbér és annak vásárlóerő-paritáson számolt értéke közötti különbségből kiindulva megbecsültük, mennyit is ér a magyar, illetve a nettó minimálbér.
Ez azért is fontos, mert a két ország eltérő mértékben sújtja adókkal és járulékokkal a fizetéseket. Szintén az Eurostat legutóbbi adatait nézve a magyar kormány 33,5 százalékát vonja el a bruttó béreknek, míg a Romániában ez 36,9 százalék. Elviekben ez a különbség ki is egyenlíthetné a nettók vásárlóerejét, ám számításaink szerint még ez is kevés hozzá.
A magyar nettó minimálbér 360,2 euró (129 ezer forint jelenlegi árfolyamon), a román pedig 325,1 (116,4 ezer forint), ha pedig az eltérő árszínvonalból fakadó különbségektől eltekintünk, akkor eltűnik a magyar fizetés előnye.
A hazai nettó vásárlóereje 570 euró, ellenben a románé 589,9 euró. Egyszerűbben megfogalmazva, az alacsonyabb összegű román minimálbérből több terméket és szolgáltatást tudnak beszerezni, mint a magyar érintettek.
Láthatóan tehát a nagymértékű idei minimálbér-emelés nem tudta megfordítani sem a régóta jellemző helyzetet, sem a pár éve beállt fordulatot. Ezen sokat tudna segíteni egyrészt az európai minimálbér bevezetése, mely az átlag- vagy a mediánbér arányában rögzíteni a minimálbéreket, másrészt az, hogy a kormány a munkavállalók által fizetendő adókat és járulékokat csökkentené. A minimálbér 33,5 százalékos terhelése világrekorder, ilyen nagymértékben egyetlen kormány sem sújtja az alacsony fizetésből élők keresetét.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
