Leegyszerűsítő, mégis praktikus munkamodell egy ország közjogi berendezkedésének és a részvénytársaságok működésének párhuzamba állítása – írja laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor. A tulajdonosok (választópolgárok) a rendes vagy rendkívüli közgyűléseken (általános, időközi vagy előrehozott országgyűlési választásokon) ítéletet mondanak az igazgatótanács (Országgyűlés), illetve ezzel szoros összefüggésben a vezérigazgató (miniszterelnök) teljesítményéről.
A cikk szerzője azt vizsgálta meg, hogy a tőkebefektetésük után kapott osztalékkal (munkabefektetésük után kapott keresettel) mennyire elégedettek, pontosabban hogy ennek szintje igazolja-e az igazgatósági fizetések (képviselői tiszteletdíjak) szintjét. Jól ismert jelenség persze az, hogy a kisrészvényesek szervezetlen és alulinformált többségének érdekérvényesítő képessége nagyságrendekkel kisebb, mint a részvénypakett kisebbségét, de azt szervezett módon birtoklóké.
Egy 2018-as törvénymódosítás óta az országgyűlési képviselők tiszteletdíja a tárgyévet megelőző év nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetének háromszorosa (ezt kapják tárgyév márciusától a következő év februárjáig). Ez de facto csak az alapjuttatás, hiszen bizottsági helyekkel már ennek az összegnek – a bizottság típusától és/vagy a bizottsági tagsághalmozástól függően – az 1,2-1,4-szeresére jogosultak. Mivel az Országgyűlésben 16 állandó bizottság van, ezért minden állampolgár megnyugodhat, hogy a képviselők túlnyomó többsége (de az is lehet, hogy mindegyike) megkapja legalább az átlagkereset x 3 x 1,2 forintos havi apanázst. Ehhez jön még a lakhatási támogatás, a bemondásra, azaz igazolás nélkül elszámolható üzemanyagköltség-térítés stb. Cseresznye a habon, hogy a különböző ellátmányok, így a tiszteletdíj alapját képező „átlagkeresetet” csak a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokban (teljes munkaidőben) alkalmazottak körét figyelembe véve, vagyis a sokasághoz képest egy magasabb kereseteket tartalmazó minta alapján számolják. Csak ez önmagában több tízezer forintos többletet jelent.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
