A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében. A statisztikák alapján a régiók többségében 1400 és 1600 forint között mozog a fizikai dolgozók átlag órabére. Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor kiugrik a magyarországi mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága már meghaladta a 2000 forintos szintet is.
A közleményben Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kiemelte: fordulóponthoz ért a magyarországi munkaerőpiac, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. A fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt. Ugyanakkor jelezte, az eltérésnek ez a mértéke várhatóan nem lesz tartós, a munkáltatók többsége hagyományosan az év elején emeli a béreket, és a minimálbér jövő évi emelkedése is felfelé fogja mozdítani az átlagórabéreket.
A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó csaknem 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke az idén a harmadik negyedévben átlagosan 10 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, a középvezetői szegmensben is arra számítanak, hogy a cégek nem tudják majd az inflációt teljesen kompenzálni a béremeléssel. Az energia- és egyéb működési költségek brutális emelkedése miatt sok cégnél jelenleg a folyamatos működés biztosítása a fő cél.
Valamivel jobb helyzetben vannak a nemzetközi piacokon működő cégek, amelyeknek központjai euróba átszámolva kevésbé érzik majd meg a várható béremelkedést. A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a fluktuáció megerősödése a következő időszakban - tette hozzá Hajnal Péter. (MTI)
Továbbra is messze a legtöbb acélt termeli Kína, de tavaly visszaesést mutatott, igaz a világ is. India és az Egyesült Államok viszont növelte termelését. 
