Ritkán látható mértékű – az egyszeri hatásoknak, vagyis a választásokhoz (is) köthető kormányzati kifizetéseknek köszönhető – béremelkedési ütemet mért januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó keresetek több mint 26 százalékos emelkedésében a rendvédelmi dolgozóknak juttatott hathavi fegyverpénz, míg a nettó fizetések 28 százalékos ugrásában az édesanyák szja-mentességének kibővítése játszotta a döntő szerepet – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu. A nettó reálkereset az átmeneti hatásokkal együtt 25,4 százalékkal, a nélkül 8,1 százalékkal emelkedett az év elején.
A portál idézi Virovácz Pétert, az ING Bank vezető közgazdászát, aki szerint „mivel az átlagbér idén januárban különösen torzított, így még nagyobb relevanciával bír a mediánbér változása. Nem meglepő módon a mediánbér növekedése (a bruttó esetében, ami 598 700 forint volt) a 11 százalékos minimálbérnek megfelelő volt. Ez jól jelzi, hogy a minimálbér emelése bértorlódást okozott az alsóbb jövedelmi rétegekben, amelyet a vállalatok igyekeztek kezelni. A nettó mediánbér a már említett adóváltozások miatt 12,5 százalékkal alakult magasabban, mint egy évvel ezelőtt.”
„Sok vállalat esetében a rendszeres év eleji béremelések nem feltétlenül januárra esnek, sokszor csak március-áprilisra alakulnak ki a bérfolyamatok. Így az éves bérdinamika kapcsán is a következő hónapok lesznek az irányadók” – ezt Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője tette hozzá.
Az iráni háború nyomán fokozódó gazdasági bizonytalanságok és inflációs kockázatok miatt a munkáltatók azonban a korábban vártnál óvatosabban járhatnak el. A teljes cikkből kiderül, hogy 2026 egészében milyen bérdinamikára számítanak az elemzők, és hogy miben hasonlít a 4 évvel ezelőtti helyzet a mostanihoz, amikor szintén a választási kampány hajrája befolyásolta nagymértékben a kereseti adatokat.
