A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresete 13,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig - elsősorban a 25 év alattiak adómentessége következtében 14,8 százalékkal nőtt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: a várakozásoknak megfelelően bőven kétszámjegyű növekedést mutatott a januári bérdinamika. Míg az adó- és járulékmentességeket - elsősorban a 25 év alattiak új szja-szabályozását - figyelembe véve a nettó bérek közel 15 százalékos növekedést mutatnak, addig a fizetések vásárlóereje, a reálkeresetek mindössze 5,4 százalékkal emelkedtek a rendkívül magas inflációs környezet következtében.
Átlag feletti keresetnövekedést mutatott az építőipar, valamint a szállítás, raktározás területe, ahol már hónapok óta hallani a rendkívüli munkaerőhiányról, és itt okozott komolyabb átrendeződést a minimálbéremelés keltette bértorlódás. Hasonló okok miatt volt majdnem 20 százalékos béremelkedés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.
Az adatok alátámasztják az ING Bank elemzőinek várakozását, hogy a bérrendezések, a minimálbéremelés és a munkaerőhiány miatt az idei évben bőven kétszámjegyű - 15 százalék körüli - bérnövekedés lehetséges. A háború ellenére nem lesz komolyabb törés a bérdinamikában. A további erős bérkiáramlás ellenére azonban a vásárlőerő-növekedés jóval visszafogottabb lesz, hiszen az idei évben az infláció mértéke meghaladhatja a 9 százalékot, így a reálbérek nagyjából 5-6 százalék körüli növekedésével számolnak az ING Bank szakértői.
Összhangban a várakozásokkal
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén a várakozásokkal összhangban lévőnek találta a bérek januári emelkedését és megállapította, hogy a minimálbéremelések hatása jelentősen gyorsítja a pályát. Mint hozzátette, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, továbbá az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók. A januártól az emelkedő minimálbér és szakmai bérminimum miatt a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik idén, és az éves átlagbér emelkedése is 13 százalékot elérő lehet.
A béremelések magas üteme tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit könnyen meg is tehetnek a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett. Ez elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, ha a várakozások ezen a szinten beragadnak. Az erősödő alapfolyamatok mellett az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően idén a nettó bérek növekedése érdemben el fog szakadni a bruttóétól és még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 8 százalék feletti éves reálbér növekedés lehet ebben az évben, ami jelentős fogyasztásélénkítő erővel bír és támaszt ad az idei GDP-növekedésnek - fejtette ki a Takarékbank szakértője.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével magyarázta a keresetek dinamikus januári emelkedését. A nettó kereset még a bruttó átlagkeresetnél is nagyobb ütemben emelkedett, amit a 25 éven aluliak szja-mentessége indokol - fűzte hozzá.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy januárban a dinamikus keresetemelkedés révén a magas infláció ellenére is érdemben emelkedett a reálbér. A következő hónapokban a béremelkedés mértéke a januárihoz hasonlóan alakul. Reményét fejezte ki, hogy azoknál a vállalkozásoknál is sor kerül bérfejlesztésre, ahol ez januárban még nem történt meg. Ezt az infláció is indokolja, illetve az adócsökkentések is részben fedezetet teremtenek rá - jegyezte meg.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
