Magyar Péter dupla minimálbért ígért, a dolgozók pedig most kérik azt, amire szavaztak

Ragaszkodnak a bruttó 4 százalékos minimálbér-emelési javaslatukhoz a munkáltatók két hónappal az év vége előtt, a szakszervezetek pedig kitartanak a 14 százalék mellett – mondta a Privátbankárnak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

A munkáltatók azzal indokolják a javaslatukat, hogy a személyi jövedelemadó- (szja-) kedvezmény hatására a legkisebb nettó bér 13-14 százalékkal emelkedhet. Ezt az indoklást azonban kizárólag az idei bértárgyalás során alkalmazhatják: a Tisza Párt választási programja alapján a kormány belátható időn belül nem csökkenti tovább az szja-t.

Október végéig a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről sem döntött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), de a következő napokban felgyorsulhat a tárgyalási folyamat.

A VKF következő ülésének időpontját Zlati kérdésünkre nem tudta megmondani, de úgy látja,

a költségvetés pénteki előterjesztése, és a szintén aznap megjelenő harmadik negyedéves GDP-adatok jelenthetik a mérföldkövet.

A bruttó 680 ezer forint alatti fizetésekhez tartozó sávos adójóváirás részletei már megjelentek egy törvényjavaslatban, erről laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor számolt be részletesen.

Zlati nem zárkózik el egy kétoldalú egyeztetéstől a munkáltatókkal, a kormány erre külön kérte a két felet. Egyelőre azonban ennek sincs időpontja. „A költségvetés előterjesztése után már pontosabban fogunk látni, utána tudunk leülni beszélni” – mondta lapunknak a MASZSZ elnöke.

A Vasas Szakszervezet alelnöke, László Zoltán a Privátbankárnak arról beszélt: érthető, hogy a munkáltatók próbálják csökkenteni a költségeket, de ez az ország gazdaságának sem jó.

„A magyar gazdaságot olyan minimálbérrel próbáljuk életben tartani, ami utolsó előtti az Európai Unióban. Az egymillió embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások egy részének, különösen a mikrovállalatoknak azon múlik a bevétele, hogy a gyári munkás mennyi pénzt tud elkölteni” – mondta László Zoltán.

„A minimálbér-emelésnek a többi bérsávra is van felhajtóereje, így a fogyasztásra is, ami ezáltal visszacsapódik a kkv-szektorra.”

– tette hozzá.

A teljes munkaidőben dolgozók 15 százaléka (480 ezer ember) kap minimálbért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint, a garantált bérminimummal együtt közel 800 ezer dolgozót érint közvetlenül a legkisebb fizetések emelése. László Zoltán elmondta: a Vasas tagjai jobban keresnek a minimálbérnél, de nem annyival, hogy el tudják engedni az szja-kedvezmény mértékét a béremelés kárára. 

A Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor az idei minimálbérre vonatkozó megállapodás után vetette össze az eredményt Közép- és Kelet-Európa többi országának legkisebb fizetésével. Például a montenegrói 600 eurós nettó minimálbér jelenleg magasabb a magyarnál, és a balkáni ország kormánya a jövő évtől 1000 euróra (jelenlegi árfolyamon 367 ezer forintra) emeli a legkisebb fizetés mértékét. A részletes régiós összehasonlítást ide kattintva olvashatja el.

Magyar Péter dupla minimálbért ígért 2027-re

Az Orbán-kormány 2024 novemberében kötött megállapodást a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletével egy hároméves minimálbér-emelési ciklusról. A tervezett tempót már idén sem tudták tartani, a szakszervezetek mégis kitartanak a megállapodásban 2027-re rögzített 14 százalékos emelés mellett – ez minden bizonnyal szintén nem fog sikerülni.

A tervezett minimálbér-emeléshez az idei évre 4,1 százalékos, 2027-re pedig 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt az Orbán-kormány az egyezmény megkötésekor. A valós növekedés idén 1,8 százalék lehet, a Kopint-Tárki kutatása – amelyről a Privátbankár is beszámolt – a jövő évre 2,5 százalékos növekedést jelez előre.

A Fidesz-KDNP terve tehát tarthatatlannak tűnik, de Magyar Péter már előtte rálicitált. A miniszterelnök két éve azt írta közösségi oldalán, hogy a Tisza-kormány 2027-től a duplájára emeli a(z akkor még) 266 800 forintos minimálbért, és azért fognak dolgozni, hogy a kormányzati ciklus végére egymillió forint lehessen a minimálbér összege Magyarországon.

Az Európai Unió szűkebbre venné a bérollót

A 2024-es minimálbér-emelési megállapodás nem az Orbán-kormány ötlete volt, hanem az Európai Unió 2022/2041/EU irányelve adta az alapját. Az irányelv ugyan nem ír elő pontos összeget, de méltányos minimálbérként az országos bruttó átlagbér felét, vagy a bruttó mediánbér 60 százalékát ajánlja a tagállamok kormányainak.

A Vasas Szakszervezet alelnöke lapunknak elmondta: fontos célnak tartja, hogy a bruttó minimálbér elérje a bruttó átlagbér felét, ehhez viszont 14 százalék feletti mértékben kellene megemelni a legkisebb fizetést. A minimálbér jelenlegi, 43,6 százalékos aránya az átlagfizetéshez képest így is előrelépésnek számít:

2021-ben még a 39,3 százaléka volt a bruttó átlagkeresetnek.

A szakszervezetek másik célja, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség ne csökkenjen tovább. A garantált bérminimum 2019-ben még közel 31 százalékkal haladta meg a minimálbért, az elmúlt hét évben ez az eltérés a felére szűkült. A garantált bérminimum emelésének tervezett mértékéről azonban még semmit nem közölt a kormány.

Ködös ígéretek

A Tisza Párt választási programjában már óvatosabb volt, mint Magyar Péter két éve a Facebookon, és azzal kapcsolatban sem fogalmaztak egyértelműen, hogy az szja-kedvezményt beleszámítják-e az ígért fizetésemelésekbe. Ez még a frissen bejelentett ágazati béremeléseknél is kérdéses, amely szerint

• a kulturális területen dolgozók 10,7 százalékos, 
• a rendvédelmi dolgozók 15 százalékos, 
• az egészségügyi dolgozók 15 százalékos (szja-kedvezményekkel együtt 17 százalékos), 
• a szociális és gyermekvédelmi dolgozók 17,8 százalékos, 
• a nevelést és oktatást segítő dolgozók 21,5 százalékos fizetésemelésre számíthatnak (utóbbi az szja-kedvezményekkel együtt értendő). 

A Tisza Párt a gyermekvédelemben dolgozóknak azonnali, 25 százalékos béremelést ígért a Működő és Emberséges Magyarország programban, de ezt nem teljesítette. A szociális szektor – valamint a nevelést és oktatást segítő dolgozók – általános, 25 százalékos béremelési ígéreténél már nem szerepel az azonnali szó. 

Magyar Péter szeptemberben elismerte, hogy a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók, valamint az idősgondozók esetében még egy azonnali, 25 százalékos béremelés sem jelentene érdemi bérfelzárkóztatást.

Ezen a területen a diplomás dolgozók bére nem éri el a bruttó 600 ezer forintot, a diploma nélküli munkavállalók bruttó 400 ezer forint körüli összeget kapnak. 

A szektor közel 100 ezer dolgozójának azonnali, 25 százalékos béremelése idén a költségvetésnek mindössze 0,1 százalékát tette volna ki, a teljes jövő évre az ágazati szakszervezet 140-150 milliárd forinttal, a GDP 0,3 százalékával számol. A kormánynak azonban egyszerre kell megoldani a szociális mellett az egészségügyi, a rendvédelmi és az oktatási ágazat bérproblémáit, és egyelőre úgy tűnik, ekkora költséget sem vállalnak.

Szabó-Tóth Kinga szociális, család- és idősügyi államtitkár a Klasszis Podcastben arról beszélt: az idősotthonok számára még a minimum gondozói létszámot sem fizette meg a kormány, ezért előfordult, hogy 44 lakót csupán két ápoló gondozott. Az államtitkárral készített teljes interjút ide kattintva nézhetik meg.

A kulturális dolgozóknak alig juthat több pénz

A kulturális szektor 10,7 százalékos béremelése minden máson – tehát az szja-kedvezményen felül – értendő és differenciáltnak kell lennie – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Az emelés mértékének bejelentése után a Közgyűjteményi, Könyvtári és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) tüntetést szervezett, a miniszter ekkor tisztázta a bejelentést.

A KKDSZ elnöke azonban a Privátbankárnak arról beszélt, hogy a 10,7 százalékos emelésnek része lehet az szja-kedvezmény is.

„A maradék pedig annyi, amennyivel várhatóan a garantált bérminimum is emelkedni fog, tehát ez a bejelentés nekünk nem jelent semmit. A pontos adatok ismerete nélkül előzetesen azt feltételezzük, hogy nagyságrendben 11 ezer forintnyi adókedvezményre,  és kb. 20-25 ezer forint nettó bértöbbletre számíthat a legtöbb kollégánk”

– mondta Dobrovits Orsolya.

A kulturális szektorban sok felsőfokú végzettségű, akár több évtizedes munkatapasztalattal bíró szakember dolgozik, de az ágazati bér így is mindössze bruttó 460 ezer forint. Az ágazat legtöbb munkáltatója jellemzően csak akkor emeli a fizetéseket, amikor azok már nem érik el a garantált bérminimumot. Dobrovits elmondta: nagyobb, országos intézményekben, akár doktori fokozattal is bruttó 510 000 forintot keresnek a kulturális dolgozók.

A szakszervezet elnöke szerint a minimálbér mértékhez hasonló emelés igazából csak korrekció, a fennmaradó rész lesz az ágazati béremelés, ami mindössze néhány százaléknak felel meg. A közgyűjteményi (múzeum, könyvtár, levéltár) és közművelődési területen a minisztériumi vagy önkormányzati fenntartású intézményekben összesen 18 ezren dolgoznak.

A Tisza Párt választási programjában 25 százalékos általános béremelést és többéves, kiszámítható bérpálya bevezetését ígérte a kulturális szektornak, de azt nem részletezték, hogy ez egyszerre, vagy a ciklus során összesen értendő.

A KKDSZ javaslata szerint a szektorban

• középfokú végzettséggel dolgozóknak legalább bruttó 600 ezer forintot, 
• szakirányú továbbképzéssel 650 ezer forintot, 
• egyetemi végzettséggel bruttó 790 ezer forintot, 
• tudományos munkát végzőknek 840 ezer forintot, 
• tudományos fokozattal dolgozóknak bruttó 915 ezer forintot kellene fizetni havonta. 

Mélyütés a rendőröknek a lakhatási támogatás megszüntetése

A rendőrök fizetésemelését nem részletezte a Tisza-program, egyszerűen „tisztességes és kiszámítható jövedelmet” ígértek minden rendvédelmi dolgozónak. A friss bejelentés szerint a jelenleg magasabb fizetéssel rendelkezők bére átlagosan 13 százalékkal, az alacsonyabb keresetűeké több mint 20 százalékkal emelkedik januártól. Pósfai Gábor belügyminiszter arról beszélt, hogy egy kezdő járőr illetménye 463 ezer forintról 560 ezer forintra, tehát 21 százalékkal emelkedik januártól.

A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán a Privátbankárnak elmondta: a rendőrök nem elégedettek, és abban reménykednek, hogy év végéig köthetnek valamilyen béralkut a kormánnyal.

„Tudjuk, hogy nincs tele az államkassza, de az állomány nagyon elkeseredett, mert nem ezt ígérték.

Fontos lenne, hogy legalább annyira bevonják a kommunikációba az rendőröket, amennyire a Tisza Párt ígérte. Mi is használjuk a Facebookot, de ezt a kérdést inkább egy tárgyalóasztalnál beszélnénk meg” – mondta lapunknak Tóth.

A rendőrök elégedetlenségét fokozhatja, hogy a kormány a jövő évtől megszünteti a rendvédelmi dolgozók lakhatási támogatását. Tóth elmondta, hogy ezt a támogatást a szakszervezet elnöke is igénybe veszi, több rendőr pedig a juttatás hatására vállalt hitelfelvételt. „Budapesten nagyon sok vidéki rendőr dolgozik kényszerből, és sokan belevágtak saját ingatlan vásárlásába.

A támogatás megszüntetése mellett a 15 százalékos átlagos béremelés számukra olyan, mintha nem is emelkedne a fizetésük”

– mondta a szakszervezet alelnöke. Arról nincs információja a szakszervezetnek, mennyi rendőrt érinthet a támogatás megszüntetése.

A belügyminiszter szerint jelenleg kilencezer rendőr hiányzik az országos állományból, amely ennek hatására túlterhelt – egy tömeges felmondás tehát érzékenyen érintené a rendőrséget.

A közszolgák még ígéretet sem kaptak

A közszféra dolgozóinak esetleges fizetésemeléséről egyelőre nem beszélt a kormány. A kötelező központi köztisztviselői és rendvédelmi illetményalap 2008 óta 38 650 forint, a dolgozók fizetése szakképzettség, beosztás és illetménykiegészítések szerint különféle szorzókból áll össze. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) szerint már tavaly is 80 ezer forintra kellett volna emelni az illetményalapot, bár a bérrendezéshez 187 ezer forintot kellene elérnie.

„Nem akarjuk elhinni, hogy a közigazgatásban dolgozók számára 2027-ben nem tervez a kormány semmiféle keresetnövelést. Óriási a felháborodás, felzúdulás: a kormánytisztviselők, az önkormányzati dolgozók és a szociális ágazat sem elégedett.

Három diplomával, húsz éves szolgálati idővel nettó 380 ezer forintért is dolgoznak közalkalmazottak.

A dolgozók széles rétegei, akiket mi képviselünk, az előző rendszer kárvallottjai. Szeretnénk új megállapodást a közszférára vonatkozóan: eljött egy új, közös közszolgálati életpályamodell ideje” – mondta a Privátbankárnak Boros Péterné, az MKKSZ elnöke.

Boros fontosnak tartja, hogy az állam eddig a megtermelt javak kisebb részét fordította a szociális, humán ellátórendszerek fejlesztésére, és többet gazdaságfejlesztésre. A szakszervezet most azt várja, hogy a fizikai beruházások dominanciáját felváltsa a humán szektor a fontossági sorrendben.

„A szociális intézményekben kritikus a szakemberhiány: egyes intézményekben a dolgozók 30-50 százaléka hiányzik. A közigazgatásban összesen 5-7 ezer fős a munkaerőhiány: a kormányhivatalokban, a járási hivatalokban és a kisebb települések önkormányzatainál különösen kritikus a helyzet. A bérszakadék mellett a pszichés és fizikai leterheltség is hozzátesz a fluktuációhoz: azok helyett is kell dolgozni, akik nincsenek ott” – mondta a szakszervezet elnöke.

Hozzátette: emellett az oktatási rendszerből 16-20 ezer tanár hiányzik, az egészségügyi rendszerből pedig 20-25 ezer szakdolgozó. 

A közszolgálati dolgozók is panaszkodnak a valódi érdekegyeztetés hiányára. „Nem lehet csak úgy bejelenteni valamit, nekünk befolyásolni kell a politikát! A közszolgálati dolgozók tudják, hogy nem ez a kormány a felelős a kialakult helyzetért, de elvárják, hogy elmondhassák a véleményüket, és aktívan alakíthassák a jogszabályokat.

Hadd ne fogadjuk el a munkáltatók 4 százalékos minimálbér-emelési javaslatát”

– mondta Boros.

A szakszervezet elnöke elmondta: minden bizonnyal az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) valamint a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülésein magyarázattal szolgál a kormány, miért nem jelentettek be eddig béremelést. Ha az MKKSZ Országos Választmányának november 21-ei üléséig nem tudnak egyeztetni a kormánnyal, akkor más szakszervezetekkel fognak partnerként fellépni.