A Magyar Szakszervezeti Szövetséget megdöbbentette Parragh László felvetése, mely szerint jogszabályi szinten kötelezővé kellene tenni egyes munkakörökben a dolgozók beoltását.

Nemcsak a minimálbérre és garantált bérminimumra bejelentett dolgozók szenvedtek el komoly hátrányt a kései bérmegállapodás és a dübörgő infláció miatt, hiszen a legfrissebb inflációs előrejelzés alapján a legalacsonyabb keresetűek bérének reálértéke egyáltalán nem növekszik. Ez azonban nem minden - a minimálbéren alapuló járadékokra szorulók is szívhatják a fogukat. 

Átlagosan 10 százalékos béremelést alkudtak ki maguknak a BKV-sok, az állami vállalatoknál azonban még csak el sem kezdődött az érdemi egyeztetés a szakszervezetek szerint.

Az MNB-től vonulnak át a Parlament elé, előtte Matolcsynak akarnak átadni egy petíciót.

A szakszevezetek november elejére szervezik a demonstrációt.

Nem túl meglepő módon nem tetszik a szakszervezeteknek a tervezett cafeteria átalakítás.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt kéri a munkáltatóktól, biztosítsák a szavazás lehetőségét április 8-án azoknak, akiknek dolgozni kell.

A szakszervezet nyert az állammal szemben: több mint félmilliárd forintot osztanak szét a dolgozók között.

Nem sikerült megegyezni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, úgyhogy a kormány dönt a minimálbérről.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség akkora emelést akar jövőre, hogy az az elvándorolt magyarokat is megérintse.

A szakszervezetek évértékelője szerint a közmunka nem megoldás, az egykulcsos adó miatt elszakadtak egymástól az emberek, egyértelműen a magas keresetűek jártak jól.

A szakszervezetek a bérek emeléséről akarnak egyeztetni.

68 szakszervezet összefogásával létrejött a Magyar Szakszervezeti Szövetség, már elnöke is van. Mitől lesz ez jobb nekünk?

Három érdekvédelmi szövetség tömörül egy szervezetbe, 250 ezer taggal.

Az új szervezetnek 250 ezer tagja lesz. Pénteken választanak vezetőket is.