Azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezi a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy mielőbb megtárgyalják, mi indokolja Parragh Lászlónak, az MKIK elnökének a kezdeményezését, miszerint jogszabályi szinten tegyék kötelezővé egyes munkakörökben a dolgozók beoltását, áll a testület keddi közleményében. Az esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni – szögezi le Kordás László elnök.
Az nem kérdés, hogy a munkavállalók, így a szakszervezetek is – mint minden magyar ember – érdeke, a működő gazdaság, ezért legyen minél több beoltott ember, minél több munkahely, biztonságos megélhetési forrás. A MASZSZ ezért elkötelezett híve annak, hogy megakadályozzunk egy újabb, esetleges drámai leállást – írja közleményében a szövetség. A gazdaság ismételt lebénulása ugyanis újabb munkanélküliségi hullámot indítana el, amit dolgozók tömegei már nem tudnának elviselni – szögezte le Kordás László. A MASZSZ elnöke ezért hangsúlyozza: mindent meg kell tenni a gazdaság működésének fenntartásáért, azonban megjegyzi, szerencsére ezt nagyon sok munkavállaló is komolyan így gondolja, hiszen beadatta az oltást.
Azt azonban nem érti az elnök, hogy miért éppen Parragh László kezdeményezi a jogszabályt, amely szabad kezet adna a munkáltatóknak az oltások kötelezővé tételére. Ebből ugyanis az is következik, hogy aki nem hajlandó beoltatni magát a „főnök" utasítására, azt a jogszabályra hivatkozva egyszerűen ki lehessen rúgni a munkahelyéről. Kordás azért sem érti a szabályozás felvetését, mert szerinte ezen a téren eddig nem is volt probléma – ezt Parragh július 20-ai nyilatkozatában is elismeri -, hiszen a helyi szakszervezetek segítségével szinte minden munkahelyen meg tudott egyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal az oltások beadatásáról.
A legtöbb helyen ezt plusz juttatásokkal oldották meg: aki vállalta az oltást, az például szabadnapot kapott, de egyéb megoldások is működnek. Kordás ezért felveti: vajon nem éppen ezeket a pluszokat akarja-e az MKIK elnöke megspórolni a munkáltatóknak? Márpedig úgy tűnik, ez lehet a cél – latolgat a MASZSZ elnöke. A nem létező probléma, miért kell jogszabályt alkotni?
Rengeteg kérdést kell tisztázni azon túl is, hogy egyáltalán szükség van-e jogszabályra – véli Kordás. Egyebek között nagyon fontos meghatározni, hogy milyen szempontok alapján döntheti el a munkáltató, milyen munkakörökre lesz kötelező az esetleges jogszabály alkalmazása. Mivel a szakszervezetek nem érzékeltek ezen a téren problémákat, Kordás úgy véli, egy esetleg mégis megszülető jogszabálynak mindenképpen a helyi kollektív megállapodásokat kell segítenie – szögezte le.
A MASZSZ elnöke szerint már a felvetés is szokatlan az MKIK elnökétől , ám ha már így alakult, akkor a részleteket országos érdekegyeztető fórumon kell egyeztetni . A MASZSZ elnöke ezért a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) valamint a az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) sürgős összehívását kezdeményezi.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
