Az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával Magyarország legnagyobb - mintegy 250 ezer taggal rendelkező - érdekvédelmi szervezete jön létre, amelynek célja a hatékonyabb munkavállalói érdekképviselet - hangsúlyozták a Magyar Szakszervezeti Szövetség pénteki alapító kongresszusán az egyesülő konföderációk vezetői.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke megnyitó beszédében kiemelte: az új szövetség egyszerre tömöríti a legtöbb közszférában, közszolgáltatásban és a legtöbb versenyszférában dolgozó tagot.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, Bernadette Ségol az ETUC 85 nemzeti konföderációja és 10 ágazati szervezete nevében üdvözölte az egyesülést. Hangsúlyozta: az egyesülés kedvező a tagoknak, és az egész szakszervezeti mozgalom számára is, "mert a ti egységetek a ti erőtök, és a ti erőtök növeli az egész szakszervezeti mozgalom erejét".
Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesülését szentesítő alakuló kongresszus péntek délután kezdődött Budapesten; a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezető tisztségviselőit rövidesen zárt szavazáson választják meg a küldöttek.
Együttműködnek a szakszervezettel
A kormány partnere lesz a konzultációban az újonnan létrejött Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, és együttműködik vele annak a célnak az elérésében is, hogy Magyarországon minél többen dolgozzanak, és találják meg boldogulásukat - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára pénteken Budapesten a Magyar Szakszervezeti Szövetség alakuló kongresszusán.
Az államtitkár hangsúlyozta: mind a munkavállalói, mind a munkaadói érdekképviseletekkel sok közös feladata van a kormánynak. Hozzátette: a világ nagyon sokat változott az utóbbi években nemcsak Magyarországon, ehhez pedig alkalmazkodni kell. A pénteki egyesülés is erről az alkalmazkodásról szól elsősorban: a három konföderáció az új kihívásoknak, feladatoknak, lehetőségeknek megfelelően döntött arról, hogy összpontosítja erejét - hangsúlyozta Czomba Sándor.
Emlékeztetett arra, hogy néhány napja jött létre a jövő évi minimálbérről és bérajánlásról szóló megállapodás, ami azt mutatja, hogy a szociális partnerek észérvek mentén képesek olyan döntéseket hozni, amelyek a magyar munkaadók, munkavállalók és a magyar foglalkoztatáspolitika szempontjából is meghatározó jelentőségűek. Czomba Sándor elmondta: közös a felelősségük, hogy olyan irányvonal mentén alakítsák a jövőben is a közös gondolkodást, amely szem előtt tartja azt a célkitűzést, hogy Magyarországon az országhatárokon belül minél több ember dolgozzon, és azok, akik átmenetileg a külföldöt választották, jöjjenek haza és itthon találjanak munkalehetőséget.
"A legfontosabb feladatunk az, hogy gyarapodjunk", Magyarország számára ez létkérdés, hiszen hosszú idő óta fogy a népesség, és így az ellátórendszereken keresztül képtelen az ország kezelni a problémáit - hívta fel a figyelmet.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
