Szakszervezeti kritika: több a munka, kevesebb a pénz

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a foglalkoztatási strukturális problémák 2013-ban is fennmaradtak, emellett  sok "helyi trauma", csoportos létszámleépítés volt, siker ugyanakkor, hogy a jövő évi minimálbérek mellett a bérajánlásban is meg tudtak állapodni a szakszervezetek a munkaadókkal

Pataky Péter MTI-nek adott évértékelő interjújában felidézte, hogy az év elején nehezebb volt a helyzet a bértárgyalásokon, mert a múlt év végén nem sikerült bérajánlásban megállapodni, miközben mind a vállalkozások, mind a szakszervezetek hozzászoktak ahhoz, hogy lesz orientáció. Ez szerinte elsősorban a köztulajdonban álló társaságoknál teremtett bizonytalan helyzetet. Az, hogy az idén sikerült bérajánlást elfogadni, azt mutatja: mind a munkaadók, mind a szakszervezetek szerint szükség van az ajánlásra - mondta, hozzátéve: a szakszervezeteknek ennek érdekében kompromisszumkészebbnek kellett lenniük a kötelező bérelemek tekintetében a jövő évi béreket meghatározó tárgyalásokon.

Elmondta: 2013-ra a kötelező bérelemeket más külső feltételrendszerben határozták meg, mint ami végül bekövetkezett; szerencsésen alakult az infláció, ami a várt 5,4 százalék helyett jóval lejjebb ment, így bizonyos jövedelmi kategóriákban "talán érezhető reálkereset-emelkedés volt". Hozzáfűzte: igazán érzékelhető emelkedéshez egy 3-4 százalékos reálpozíció javulás szükséges.

Nem tetszik az MSZSZ-nek az egykulcsos adó

A magyarországi kereseti viszonyokkal az MSZSZ továbbra sem elégedett, úgy vélik, az egykulcsos adórendszer miatt nőttek a jövedelemkülönbségek az alacsony és magas keresetűek között, és bár utóbbiak az igazi nyertesek, az MSZSZ tagsági köréből nagyon kevesen tartoznak ebbe a kategóriába.

Munkához szokott

Pataky Péter kiemelte: az új Munka törvénykönyve hatálya alatt 2013 volt az első teljes év, amely bebizonyította, hogy bár a változások általánosságban nem okoztak keresetcsökkenést, de vannak olyan területek, ahol a munkáltatók éltek azzal a lehetőséggel, hogy az új Mt. alapján - például a munkaszervezéssel kapcsolatos új szabályrendszer, a pótlékok új rendszere, vagy az átlagkereset számítás megváltozása miatt - többet lehet dolgoztatni olcsóbban. Kemény tárgyalásokkal ugyanakkor a szakszervezetek sok helyütt elérték azt, hogy a kollektív szerződés segítségével ellensúlyozzák ezt a hatást, és ne csökkenjenek a keresetek - hangsúlyozta. Pataky Péter szerint itt is komoly problémát jelent a köztulajdonú társaságok ügye, mert e cégeknél az Mt. korlátozza a kollektív megállapodásokat, vagyis az itt dolgozók hátrányt szenvedtek. Mint mondta, több kritikájukat fenntartják az Mt.-vel kapcsolatban, és bíznak abban, hogy jövőre lesz lehetőség néhány pont korrigálására. Példaként említette a köztulajdonú társaságokra vonatkozó diszkriminatív szabályozás megszüntetését, valamint a szabadság kiadását. Kifejtette: a szabadság arra van, hogy a dolgozó elmenjen pihenni, erre pedig kevés az a munkáltatói kötelezettség, hogy egyszer egybefüggő 14 naptári napot kell biztosítani. "A szabadság nem arra van, hogy a munkaadó a munkaszervezési problémáit ezzel oldja meg" - fogalmazott. Pataky Péter szerint ezen kívül úgy kellene módosítani az Mt.-t, hogy a munkáltató javára csak kollektív megállapodással lehessen eltérni a törvénytől, egyénivel ne.

Közmunka=statisztikajavítás

Az MSZSZ elnöke szerint a foglalkoztatási strukturális problémákban továbbra sincs javulás, a munkavállalók számára valódi megélhetést biztosító, közterhet viselő, teljes munkaidős munkahelyek száma nem nőtt, vagy csak minimálisan. "Statisztikát lehet javítani" részmunkaidős, illetve közfoglalkoztatással, ugyanakkor az lenne a fontos a szakszervezetek számára is, hogy a valódi, adófizető foglalkoztatás nőjön, és ebben nem áll jól Magyarország - mondta. Úgy vélte, bár a közmunka átmeneti válságkezelő technikának alkalmas, de nem látszik annak lehetősége, hogy ebből valódi, munkaerő-piaci foglalkoztatás legyen. A közmunkát Pataky Péter szerint kombinálni kell a képzéssel, de nem mindegy milyennel. Megjegyezte: 2013 bebizonyította azt, hogy szükség lenne egy valódi, a foglalkoztatottak számát mutató statisztikára, amit álláspontja szerint a NAV nyilvántartása alapján meg is lehetne csinálni.

Elektronika, élelmiszeripar, szociális terület: tarthatatlan a helyzet

Pataky Péter kifejtette: sok "helyi trauma" volt 2013-ban, így például tömeges létszámleépítések voltak az elektronikai iparban. Ez az ágazat "hektikus", a megrendelésektől függő szektor, és ha nincs megrendelés több ezer embert el lehet küldeni, ami lokális munkaerő-piaci problémákat okoz. Az élelmiszeripar helyzete sem javult az idén, gondok vannak a baromfi-feldolgozás és a húsipar területén - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a gazdákra, hanem a mezőgazdaságban dolgozó munkavállalókra is figyelni kellene; nekik is nehéz évük volt, ráadásul ők a jövedelmi statisztika alján helyezkednek el. A szakszervezeti vezető szerint a szociális területen is tarthatatlan a helyzet, az ott dolgozók rendkívül rossz jövedelmi helyzetben vannak évek óta, és nincs is kilátásuk a helyzet megváltozására, ugyanakkor reméli, hogy a sztrájktárgyalások eredményre vezetnek.

Pataky Péter elmondta: szorgalmazzák, hogy tekintsék át a közalkalmazotti bértáblát, mert már az idei, 114 ezer forintos garantált bérminimum is lefedi annak jelentős részét, a jövő évi 118 ezer forinttal pedig ez még inkább így lesz.