Alulbecsülték az idei inflációt, magukra maradtak az alacsony keresetűek

A jelenlegi prognózisok alapján 3,6 százalékos infláció várható 2021 egészében – írta a 2021-es költségvetést módosító javaslatában a kormány. Ez megegyezik a 3,6 százalékos éves minimálbér-növekedéssel, hiszen azzal, hogy a feleknek csak január végén sikerült megállapodnia a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum értékéről, a közel 1,1 millió embert érintő 4 százalékos bejelentett emelés csak februártól lépett érvénybe – ezzel csökkentve az éves növekedés mértékét.

Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára még januárban arról beszélt, hogy júliusban további 1 százalékos emelésre lehet számítani, ha megtörténik a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése 13,5 százalékra – a bértárgyalásokon a szervezetek arról állapodtak meg, hogy ez fedezheti a további 1 százalékos béremelést. A júliusi plusz egyébként 4,1 százalékra növelné a minimálbér-növekedést éves szinten.

A témában megkerestük a Magyar Szakszervezeti Szövetséget is – Kordás László elnök lapunknak elmondta, hogy pontosan az éves szinten mindössze 3,6 százalékos, a megugró inflációs ráta által lenullázott minimálbér és bérminimum emelés miatt nem írták alá a bértárgyalások során a megállapodást.

A szövetség nem számol azzal, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján júliusban megtörténhet a további 1-1 százalékos emelés a minimálbér és a bérminimum esetében, mivel a reálbérek emelkedése éves szinten nem fogja elérni a szociális hozzájárulási adó további csökkentéséhez szükséges 6 százalékot – márpedig a kormány tervei szerint ez fedezte volna a beígért júliusi extra növelést.

A MASZSZ a szochó helyett sokkal inkább támogatja a személyi jövedelemadó hasonló két százalékos csökkentését, különösen az alacsony jövedelmű munkavállalók esetében, ugyanis ennek a rétegnek még vannak kielégítetlen fogyasztási igényei, a megnövekvő kereslet pedig a helyi vállalkozások forgalmának is jót tenne.

A táppénzesek egyelőre vesztésre állnak

Az tehát már látszik, hogy a minimálbért és garantált bérminimumot kapók igencsak rosszul járnak a jelenlegi 3,6 százalékos éves emeléssel -  a legalacsonyabb adható munkabér szintje azonban az ellátásra szorulók szempontjából is kulcsfontosságú. Több szociális juttatásban is nagy szerepe van a minimálbér összegének, így:

• a táppénznél,
• az álláskeresési járadéknál,
• valamint a gyed-nél.

Haladjunk is sorban! A keresőképtelenné vált munkavállalóknak járó táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka (kórházi ápolásban 50 százaléka), ám az ellátási formánál a mindenkori minimálbér összege is fontos szerepet játszik, hiszen az egy napra adható táppénz összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.

Az elhúzódó bértárgyalások miatt a január és február hónapokban táppénzre kerülők még a 2020-as minimálbért alapul véve kapták meg juttatásukat – ez napi 10 733 forintban volt maximalizálva, míg a megállapodás után már a 11 160 forintos összeg jelentette a plafont – azaz éves szinten itt is a 3,6 százalékos emelkedés jelent meg.

Összevetve a kormány által kalkulált 2021-es inflációval a munkavállalóknak adott táppénz reálértéke egyáltalán nem növekedett, sőt az év első két hónapjában a 2,7, illetve 3,1 százalékos pénzromlás miatt a táppénzesek a minimálbérre és garantált bérminimumra bejelentettekhez hasonló veszteséget könyvelhettek el - csak szemléltetésképpen idén januárban ez naponta átlagosan 67 409 főt érintett. A táppénzzel kapcsolatban a MASZSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi, fizetés 60 százalékában maximalizált járadék nem elegendő, különösen, hogyha a munkavállalók a gyógyszerköltségek mellett a magánegészségügy igénybevételére is rászorulnak, ezért a szövetség szerint érdemes lenne újragondolni mindezt, és visszatérni a korábbi akár 75-80 százalékos táppénz szintre.

A táppénz mellett a GYED is a mindenkori minimálbérhez kötött juttatás, ám ebben az esetben nem beszélhetünk veszteségről a késői bérmegállapodás miatt. Mint arra Kordás László is emlékeztetett válaszában, a korrekció visszamenőlegesen megtörtént a bérmegállapodás megszületése után, így ennek 2021-es felső összeghatára eléri a bruttó 234 460 forintot. 

Privátbankár-kommentár: a GYED utólagos korrekciója nem meglepetés, az intézkedés beleillik a Fidesz-KDNP évek óta hangsúlyozottan a családokat fókuszba helyező politikájába, ezért a későre csúszó bérmegállapodás utáni visszamenőleges emelés elmaradása szembe ment volna az eddig hangoztatott elvekkel.

Rendezésre szorul az álláskeresési járadék helyzete

Kordás László emellett fontosnak tartja, hogy a szintén a legalacsonyabb adható munkabérhez köthető álláskeresési járadék helyzete rendezésre kerüljön – a jelenleg Magyarországon az állam által három hónapig biztosított, a 2021-es bruttó 167 400 forintos minimálbér szintjében maximalizált juttatás az Európai Unió egyik legalacsonyabbja úgy, hogy átlagosan egy évig tart, mire egy munkanélküli állásba kerül.

Laptársunk, az mfor.hu cikkében nemrég arról írt, hogy az álláskeresési járadék meghosszabbítása három hónapról kilenc hónapra nem igényelne rengeteg forrást. Az mfor.hu számításaiban február hónapot vette alapul – a 302,2 ezer regisztrált álláskereső, 48,6 százaléka semmilyen ellátásban nem részesült, a költségvetés pedig 11,5 milliárd forintot költött munkanélküli ellátásokra. (Ez az összeg egyébként nagyjából megfeleltethető egy havi átlagnak is, mivel jellemzően 10 milliárd forint körül alakulnak a havi kiadások ilyen jogcímen.)

Abban az esetben tehát ha az anyagi támogatás nélkül lévők 9 hónapra megkapnák az álláskeresési járadékot, az 50,31 milliárd forintos költségvetési forrásigénnyel járna. Ha azok még plusz fél évig kapnák a járadékot, akik jelenleg is jogosultak rá, az 35,46 milliárd forintos pluszkiadás lenne. Összeadva tehát a jogosultsági idő meghosszabbítása és a jogosultság kiterjesztése a jelenleg ellátás nélkül lévőkre 85,78 milliárd forintos költséget jelentene az államnak – írta a lap.

A nyugdíjasokat kisegíti a kormány - korábban, mint szokása

Van még egy társadalmi csoport, melynél nagy szerepe van az infláció mértékének. Az időskori ellátásokat ugyanis minden év január elsején a költségvetési törvényben rögzített várt infláció mértékével emelik. A törvény alapján ha a tényleges infláció nagyobb lesz ennél, novemberben pótlólagos és visszamenőleges emelésre kerül sor, ha pedig kisebb lesz a vártnál, akkor a különbséget reálnövekedésként könyvelhetik el az idősek. Bár itt minden törvényben rögzített jogszabályok alapján zajlik, idén mégsem úgy történik majd minden, ahogy szokott.

2021 januárjától tehát 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. A jelenlegi prognózisok alapján ezt meghaladó, 3,6 százalékos infláció várható 2021 egészében - ezt laptársunk írta meg először. Az érintettek már év közben kiegészítő ellátás-emelésben részesülnek, amire korábban nem volt példa. Amennyiben ezen értéket is meghaladná a tényleges infláció, úgy a különbözetet – a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kormány november hónapban januárra visszamenőleg is kifizeti – írta a kormány a 2021-es költségvetést módosító javaslatában. A korábbi utalás tényét erősítette meg Tállai András államtitkár, a pénzügyminiszter helyettese a Magyar Nemzetnek: mint mondta, az előterjesztés értelmében már nyár elején egy összegben megkapnák az érintettek az első hónapokra járó, 0,6 százalékos kiegészítő emelést, azután pedig ennyivel több lenne a havi juttatás. A kiegészítő nyugdíjnövelés átlagosan nagyjából évi tízezer forintot jelentene. Azt, hogy további korrekcióra lehet szükség, laptársunk már tavaly decemberben megjósolta. 

Összegezve tehát úgy tűnik, hogy bár a legalacsonyabb béreket kapó munkavállalók éves fizetésemelését gyakorlatilag elsodorta a megugró inflációs ráta, a kormány még csak a nyugdíjasok helyzetének megoldásáért tett lépéseket, az alacsony bérért dolgozók egyelőre csak tarthatják a markukat. Az emelkedő élelmiszerárak mellett már nem tudják ugyanazt a mennyiséget beszerezni, mint tehették azt tavaly, így az ő fogyasztói kosaruk (a nyugdíjasokhoz hasonlóan nagyobb súllyal szerepelnek ebben az élelmiszerek) érzékelhető inflációja még nagyobb lehet, növelve a veszteségeiket reálértéken. És, hogy némi abszurditással zárjuk cikkünk végét, érdemes megemlékezni arról a tényről is, hogy parlamenti képviselőink fizetése a törvénynek megfelelően majdnem 10 százalékkal emelkedett idén márciustól. Esetükben nem kérdés, elbírja-e a fizetés a megugró inflációt és élelmiszerárakat.