Alacsonyan csüngő gyümölcsöket szedhetnek le Magyar Péterék 2027-ben

Lefelé módosította az idei évi GDP-re vonatkozó előrejelzését a Kopint-Tárki, de így is optimistább a kormánynál – derült ki az intézet szerdai tájékoztatóján. Erre az évre 1,8, a jövő évre 2,5 százalékos GDP-növekedésre számítanak a friss konjunktúrakutatásukban, amely egy-egy tized százalékkal haladja meg Kármán András pénzügyminiszter előrejelzését.

Az intézet a hiánycél esetében is derűlátóbb, mint a minisztérium: Palócz Éva vezérigazgató nagyon konzervatív, biztonsági tervnek tekinti Kármán 7,5 százalékos idei előrejelzését. Ehhez ugyanis a második félévben 8,8 százalékos GDP-arányos hiányt kellene összehoznia a kormánynak. „Az óvatosság érthető:

annyiszor lett már a költségvetési hiány a tervezettnek a kétszerese, háromszorosa, hogy ők nem akarnak ebbe belefutni.

A Magyar Nemzeti Bank 6,9 százalékos hiányt vár az idei évre, a mi becslésünk 6,8 százalék” – mondta. 

A kutató szerint 2027 még viszonylag könnyű terep lesz a kormány számára a költségvetés terén, mert sok az „alacsonyan csengő gyümölcs”. Például az idei év első négy hónapjában (tehát nagyrészt a parlamenti választások előtt – a szerk.) az előző kormány 1800-2000 milliárd forinttal többet költött, mint korábban átlagosan az év első harmadában. „Ha jövőre ezt a 2000 milliárdot nem szórják ki, máris 2 százalékkal beljebb vagyunk. Ráadásul, ha az évente 12-15 ezer milliárd forint összegű beruházásokon, fejlesztéseken csak 10 százalékot sikerül megtakarítani, már az is óriási nagyságrend” – mondta Palócz.

A szakszervezeteknek nem elég a 6-8 százalékos emelés

A Kopint-Tárki erre az évre 9,4, a jövő évre 4 százalék nettó reálkereset-emelkedésre számít. Palócz Éva

a jövő évre jelentős, tisztességes reálbér-növekedésnek tartana egy 6-8 százalékos minimálbér-emelést

a várható infláció mellett, de hozzátette: a szakszervezetek ebbe nem egyeznek bele. 

„Egy 14 százalékos minimálbér-emelés totálisan rossz döntés lenne. Az előző kormány homokba dugta a fejét az ezt rögzítő hároméves minimálbér-megállapodásnál, ezt biztosan át kell írni. A megállapodáshoz tartozó feltételeket nem teljesítette a magyar gazdaság, de tavaly így sem tudták 11 százalék alá vinni a minimálbér-emelést. Jelenleg is elégedetlenség van, de ez törvényszerű, amikor jön egy kormány, amelyik akar valamit csinálni” – mondta a körülményekről az intézet vezetője.

A jelenleg is zajló bértárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány részéről egy korábbi szakszervezeti tag, Szabó Imre Szilárd vezeti az érdekegyeztetést a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel. Úgy látja, az ő hatására másképp folyhat az egyeztetés, mint az előző kormány idején.

Az euró egyik feltételét már túlteljesítettük

A fogyasztás bővülése idén elmaradt a nettó reálkeresetek emelkedésétől: mindössze 3 százalék körüli mértékben nőtt az első két-három negyedévben, miközben lefelé tartó infláció mellett 8-9 százalékkal emelkedett az átlagbér. Ebből következően a magyarok összesített megtakarítása is bővült 2026-ban.

A hosszan tartó inflációs időszak után idén megérkezett a fordulat: szeptemberig csökkentek az élelmiszerárak, az összesített pénzromlás mértéke 1,7 százalékra csökkent. Palócz felhívta a figyelmet arra, hogy

bár Magyarország nem most csatlakozik az eurozónához, júliustól bőven teljesíti az ehhez szükséges maastrichti inflációs kritériumot.

Ezen a téren is pozitívabban látják a jövő évet, mint a Pénzügyminisztérium, a Kopint-Tárki előrejelzése mindössze 2,7 százalékos pénzromlást vár 2027-re.

A forint némileg gyengülni kezdett augusztustól, de az euró-forint árfolyam továbbra is lényegesen erősebb a választás előtti szintnél és 360-370 között stabilizálódott. Az intézet elemzői jövőre 370-es időszaki átlagot várnak.

„2021 eleje óta óriási béremelések voltak és 80 százalékos infláció (halmozott), mégis ugyanott tart az árfolyam jelenleg. Az idegenforgalom ezt máris megsínylette, augusztusban kevesebb beutazó jött Magyarországra” – magyarázta az árfolyam hátrányát Palócz.

Az iparban még nem érződnek az uniós források

A magyar ipar ugyan kezd magához térni, de az elemzés szerint ez szinte csak a gigavállalatoknak – a BMW-nek, a Mercedesnek és a Foxconnak – köszönhető. Az építőipar és a mezőgazdaság továbbra is lefelé húzza az ipar összesített teljesítményét. Ráadásul a zsugorodó beruházások és a csökkenő nettó export is negatívan járult hozzá a magyar gazdasághoz. Előbbi szintje már annyira alacsony, hogy egy-egy nagyobb beruházás átadása is látható a negyedéves eredményekben. 

A 2021-es volumennek mindössze a háromnegyedét teszik ki a beruházások az idei második negyedévben. A Kopint-Tárki kutatói ugyanakkor abban bíznak, hogy az idei utolsó negyedévben az uniós források felpörgethetik a beruházásokat. Palócz továbbra is kérdésesnek tartja, olyan ütemben zajlik-e a beruházások indítása, hogy még idén sikerül megállítani a lefelé tartó trendet. 

„Ha már ennyi pénz jön és ennyi beruházás elő van készítve, muszáj, hogy a negyedik negyedévben növekedés legyen” – mondta.  

Az év egészében a nemzetgazdasági beruházások volumenének 2 százalékos visszaesésére számítanak.

Mélyre üthet egy kemény tél Európának

A kutatóintézet szerint a világgazdaság legmeghatározóbb bizonytalansági tényezője jelenleg az olajár. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése 96 dolláros átlagot jelez előre az idei évre, a Kopint-Tárki 98 dollárt, de

ezen a téren különösen nagynak tartják a negatív kockázatot, és látnak esélyt 100 dollár feletti átlagra is.

Jelenleg kicsivel 110 dollár alatt alakul a Brent olaj hordónkénti ára, de április végén, május elején előfordultak ennél magasabb értékek. A magas olajárból gazdasági szinten jellemzően az Egyesült Államok profitál (ugyanakkor a jelentős üzemanyagár-emelkedés az amerikai fogyasztókat is sújtja – szerk.), az olajimportőr országokban eközben egyre inkább kezd beépülni a fogyasztói árakba és fokozza az inflációt.

A kőolaj-kereslet lassabban csökken, mint ahogy a kínálat szűkül: az elemzés szerint az OPEC-országok sem fokozzák a kitermelést, nem érdekük a kínálat bővítése, ezért a G7-országoknak a közelmúltban meg kellett nyitniuk a tartalékaikat.

Eközben kritikus szintre csökkentek a gáztartalékok a fűtési szezon előtt, különösen Európa néhány országában. Ukrajna és Nagy-Britannia gáztározóinak töltöttségi szintje messze elmarad az átlagtól, az Európai Unión belül pedig Lettország és Szlovákia tározóit töltötték fel a legkevésbé október közepéig.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a gázolajpiaci feszültségek fokozódására számít, ezen a téren a Kopint-Tárki elemzői szerint is nemzetközi együttműködésre van szükség. Kemény tél esetén nem csak szűk keresztmetszet alakulhat ki, hanem a gáz ára is jelentősen emelkedhet.

Románia 2020 után ismét recesszió felé tart

A geopolitika és a logisztikai nehézségek rendkívüli nyomást helyeznek a globális kereskedelemre. A szélsőséges időjárási sokkok és a súlyosbodó geopolitikai feszültségek egymást erősítő hatásai nem csak a földgáz, hanem más nyersanyagok piacára is hatással vannak. A mezőgazdasági nyersanyagok kínálatának szűkülése is jelentős áremelkedéshez vezetett: a gabonapiacon például a folyami szállítás nehézségei okoznak problémákat. A vízi szállítmányozást rendkívül költséges és körülményes lenne légi vagy szárazföldi útvonalakra cserélni:

egy 20 ezer darab, szabványméretű (6,1 méter hosszú és 2,44 méter széles) konténert szállító hajó kiváltásához 10 ezer teherautóra vagy 4 ezer repülőgépre lenne szükség. 

A Kopint-Tárki gyengének tartja az eurozóna idei növekedését, bár minimálisan megemelték az év eleji, 0,8 százalékos előrejelzésüket. Az eurozóna gazdasági növekedését visszaveti és bizonytalanná teszi a második és a harmadik legnagyobb gazdaság, Franciaország és Olaszország esetében a felhalmozódott államadósság és az ennek kezeléséhez köthető problémák. A legnagyobb gazdaság, Németország esetében 1 százalék körüli növekedésre számítanak idén, hozzátéve, hogy a strukturális nehézségek, például az autóipar válsága tartós probléma lesz az ország számára.

A magánfogyasztás ugyan még bővül az eurozónában, de a kutatók arra számítanak, hogy a növekvő fogyasztói árak és a csökkenő reáljövedelmek vissza fogják vetni. Az eurozóna fogyasztói árindexe szeptemberben 3,7 százalékra emelkedett a júliusi 2,9 százalék után.

A közép-kelet-európai régióban erre az évre 2,2, jövőre 2,7 százalékos növekedést vár a cég, de megjegyzi, hogy ezzel párhuzamosan az infláció is emelkedni fog ebben a térségben.

Ami az egyes országokat illeti, a román gazdaság 2020 után idén ismét recesszióba süllyedhet a fenntarthatatlan fogyasztásra épülő politika és az elkerülhetetlen megszorítások miatt. A lengyel gazdaság bővülése azonban erősíti a térség összesített eredményét. A kisebb országok hozzájárulása kevésbé meghatározó.