Aldi-igazgató: Az árrésstop indokolatlan, a nagy láncok többsége tavaly veszteséges volt

Az első magyarországi üzlet nyitása előtt, 2008-ban arról beszéltek, hogy néhány év alatt 350 boltot adnak át a nagyközönségnek. Voltak olyan időszakok, amikor gyorsan terjeszkedtek, de a versenytársaknak továbbra is több magyarországi üzlete van. Mi volt az akadálya, hogy elérjék ezt a célt?

Magyarországi piacra lépésünkkor a kapacitásainkkal úgy terveztünk, hogy képesek legyünk 250-350 üzletet üzemeltetni, logisztikailag is kiszolgálni. 2008-ban nagy ambícióval vágtunk bele a fejlesztésbe, tavasszal megnyitottuk az első áruházainkat, és a hálózatunk építése nagyon is dinamikus volt, év végére már 42 üzlettel vártuk a vásárlókat az országban. De ne felejtsük el, hogy 2008 őszén a pénzügyi krízisből a nagy gazdasági világválság óta globálisan a legsúlyosabb visszaesés következett be, ami minden vállalatot az addigi tervei újragondolására késztetett – mi sem voltunk kivétel.

A másik ok természetesen a szabályozási környezet, hiszen a plázastoptörvény nem tette lehetővé, hogy olyan ütemben fejlesszük a hálózatunkat, mint ahogy szerettük volna. Ezzel együtt büszkén mondhatom, hogy ma 187 üzletünk van országszerte, vagyis az elmúlt 17 évben a diszkont szegmensben messze mi nyitottuk a legtöbb boltot.

Szeptemberben arról beszélt, polgármesterek is megkeresték, hogy új üzletet nyissanak a településükön. A Balaton környékén Szántódon, Balatonfenyvesen, Balatonlellén is van üzlet, Balatonfüreden kettő is. De úgy tűnik, Budapest külső kerületei és az agglomeráció nehezebb terep. A XVIII. kerületi üzlettől egy-két megálló távolságra megnyitott a Basket Plusz diszkont. A IV., II., X., XVI. kerületekben is csak egy-egy üzlet van, Érden és Dunakeszin is, a XII. kerületben pedig nincs Aldi. A gödöllői, vagy az érdi járásban, például Veresegyházon, Pécelen, Kistarcsán, vagy Százhalombattán is van igény és szükség boltokra. Miért nem nyitottak üzletet a XII. kerületben, illetve ezekben a városokban?

Az igény továbbra is óriási mind a vásárlók, mind a települések részéről – hiszen egyrészt sok városban, városrészben jelentősen nőtt a lakosság száma, ezzel együtt a bevásárlási lehetőségek iránti igény, másrészt az ország kereskedelmi lefedettsége nem egyenletes. Amikor egy-egy új üzletet nyitunk, számos szempontot veszünk figyelembe, hol érdemes beruháznunk. Alapvető kritérium például a legalább 15 ezer fős lakosság, akár önálló településről, akár egy városon vagy kerületen belüli vonzáskörzetről beszélünk. (Veresegyház, Pécel és Százhalombatta lakossága ezt meghaladja – a szerk.)

De a legfontosabb szempont a standardjainknak megfelelő méretű ingatlan, ami gyalog, tömegközlekedéssel és autóval is jól megközelíthető, jó elhelyezkedésű, és amely megfelel a hatályos szabályoknak. Az említett plázastop miatt zöldmezős beruházással gyakorlatilag nem tudunk új üzletet építeni, így a meglévő kereskedelmiingatlan-állományból kell választanunk. A vásárlókkal együtt mi is örülnénk, ha akár a XII. kerületben, akár az említett települések bármelyikén üzletet nyithatnánk – erre a jelenlegi szabályozási környezetben gyakorlatilag nincs lehetőségünk.

Mi a helyzet a kistelepülésekkel?

A vidéki ellátottság kérdése ennél is összetettebb, hiszen ez nemcsak piaci, hanem ágazati és szociálpolitikai kérdés is. Számos kisebb településen nem új üzletek nyitása jelenti az elsődleges kihívást, hanem a meglévő boltok hosszútávú fenntarthatóságának biztosítása. A mi megoldásunk erre az, hogy kínálatunk online rendeléssel és házhozszálíltással is elérhető 2020 óta. Ez különösen ott nagy segítség, ahol a helyi kisboltok bezártak, nem megfelelő a lakosság ellátása, viszont távol fekszik a város, ahol üzletünk van.

Ma a magyar lakosság mintegy harmada, országosan 107 településen nagyjából 3,2 millió lakos számára elérhető az Aldi online vásárlás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a vásárlók a lakóhelyüktől függetlenül, kényelmesen, kiszámítható áron és megfelelő választék mellett intézhessék a mindennapi bevásárlásukat.

Azt könnyen el tudom képzelni, hogy a Pasaréti úti, vagy az Országháznál lévő Aldi profitot termel. De hogyan lehet nyereségesen működtetni a kazincbarcikai, vagy az ózdi üzletet? Milyen módszerekkel alkalmazkodnak a nagyban különböző vásárlói elvárásokhoz?

A filozófiánk egyszerű, és közel száz éve ugyanaz: a megfizethető vásárlást mindenki számára lehetővé szeretnénk tenni. Ehhez az szükséges, hogy országosan jelen legyünk, és a lehető legtöbb vásárló számára tegyük elérhetővé kiváló saját márkás termékeinket, amelyek üzletünk kínálatának mintegy 90 százalékát teszik ki. Ózdon, Kazincbarcikán vagy éppen Kisvárdán ugyanúgy igény van az alacsony áron történő bevásárlásra, mint Budaörsön, vagy Sopronban – és mi kiszolgáljuk ezt az igényt. Számunkra minden vásárló egyformán fontos, ezért nem régiók, vásárlóerő, vagy jövedelmi szintek alapján gondolkodunk, hanem azon dolgozunk, hogy az ország bármely pontján ugyanazt a megbízható minőséget és megfizethető árakat kínáljuk.

Mit tennének, ha egy hasonló időszak jönne, mint amilyen 2022 vége, 2023 eleje volt a kiskereskedelemben?

Ha a kiskereskedelmi forgalom visszaesésére gondol, az a diszkont szegmenst nem igazán érintette, így minket sem. Inkább épp felénk terelte a vásárlókat, hiszen az infláció emelkedésével párhuzamosan sokan ekkor fedezték fel a saját márkák előnyeit, hogy egy márkatermék minőségét kapják meg annál 20-30 százalékkal alacsonyabb áron. Nagyon sok új vásárlónk lett akkor, akik korábban más láncoknál vásároltak be, de az áremelkedés miatt nyitottak felénk, és sokan azóta is nálunk vásárolnak. 

Milyen hangulatúak voltak a kormánnyal folytatott tárgyalások, például az árrésstopot megelőzően? Figyelembe vették a kéréseiket, ötleteiket?

A kormányzattal és a jogalkotókkal jellemzően az Országos Kereskedelmi Szövetség folytat tárgyalásokat, amelynek mi is aktív tagjai vagyunk, a szervezet képvisel minket a legtöbb esetben. Előzetes egyeztetés azonban ritkán történik, így a döntések meghozatalakor a kereskedelmi szereplők javaslatai és szakmai szempontjai jellemzően nem tudnak érvényesülni. Ennek következtében a szabályozások gyakran úgy lépnek életbe, hogy azoknak a vásárlókra, a működésre, valamint a beszállítási láncokra gyakorolt hatásait csak utólag lehet jelezni – és kezelni.

Az Aldi Magyarország 27,4 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2024-es évet, a bevétele pedig kevésbé nőtt, mint a versenytársaké. Az azt megelőző évet 9,5 milliárd mínusszal hagyták maguk mögött. Mi történt 2025-ben, ami visszahozhatja a nyereséget?

Sok intézkedést hoztunk annak érdekében, hogy ismét pozitív legyen az eredményünk. Ebben nagy segítséget jelentenek kollégáink visszajelzései arról, hogy mely folyamatokat érdemes optimalizálni, egyszerűsíteni, vagy átalakítani. Ugyanakkor a ránk nehezedő terhek nem csökkentek, hanem tovább nőttek.

A tavaly bevezetett árrésstop célja az infláció, azon belül az élelmiszerárak növekedésének a mérséklése a kiskereskedelmi szereplőkön keresztül. Ugyanakkor az inflációért nem a kiskereskedők felelősek, hanem jellemzően a beszállítói oldalon jelentkező nyomás, a termelőket, vállalkozásokat terhelő magas energia-, nyersanyag-, szállítási és csomagolási költségek okozzák azt.

Ez az intézkedés tovább növelte a meglévő kiskereskedelmi különadó jelentette terhet. Ráadásul ezt azt adót a forgalom alapján kell megfizetni, függetlenül attól, hogy egy vállalat nyereséges-e, vagy sem. Márpedig a nagy láncok többségénél tavaly összességében nemhogy nyereség nem keletkezett, hanem veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.

Az árrésstop és a különadó alapjaiban akadályozza a kiskereskedelmi szektort abban, hogy a fogyasztók igényeit a korábban megszokott módon szolgálja ki. A vásárlók által elvárt folyamatos akciók, termékfejlesztések, új ízváltozatok és szezonális árleszállítások a korábbinál lényegesen kisebb mértékben valósulhatnak meg.

Akkor mit tudnak tenni?

Kiskereskedőként eleve mindent megteszünk az árak csökkentéséért, hiszen rendkívül éles verseny zajlik az egyes szereplők között: ha nem követjük a piacot, annak hatását már a következő héten megérezzük. Az árcsökkentésben inkább kezdeményezők vagyunk: amint előnyösebb, olcsóbb beszerzési lehetőségek nyílnak, az árelőnyt azonnal továbbadjuk a vásárlóknak.

2025-ben számos tartós árcsökkentést hajtottunk végre, amelyek több száz terméket érintettek. Legutóbb például a vajak esetében mérsékeltük az árakat, mivel a nemzetközi tejpiacon estek az árak. Tíz hónap alatt három alkalommal csökkentettük tartósan a vajak árát, így decemberben több negyedkilós termékünk már feleannyiba sem került, mint 2025 februárjában. 

Az ilyen, a működésünk alapjaiban jelen lévő árcsökkentő lépések érdemben hozzájárulhatnak az infláció mérsékléséhez, miközben a vásárlók számára is jelentős segítséget jelentenek: több termékünket a pandémia előtti, akár 2018-as árszinten tudják megvásárolni. Viszont az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése következtében az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedése továbbra is elmarad a tavalyi ütemtől. Eközben az élelmiszerek árának emelkedése tartósan mérsékelt, 5 százalék alatti szinten van, és ez a termékkör jelenleg inkább fékezi az inflációt. Mindez azt mutatja, hogy a piaci folyamatok már önmagukban is stabilizáló irányba hatnak, ezért az árrésstop indokolatlan. 

Kaptak megkeresést magyar vállalkozó részéről az Aldi Magyarország felvásárlására?

Nem érkezett hozzánk ilyen megkeresés.

Miért nincsenek önkiszolgáló pénztárak az Aldiban?

Anyavállalatunknál, az Aldi Süd-csoportnál több országban már működnek, és folyamatosan fejlődnek az önkiszolgáló kasszák, illetve a hozzájuk kapcsolódó megoldások. Ráadásul ezeket Budapesten, az Aldi International IT Services kollégái tesztelik. Magyarországon egyelőre még nem alkalmazzuk ezt a megoldást. A döntést az egyes üzletek adottságai is befolyásolják, hiszen nem minden áruház alkalmas az önkiszolgáló kasszák fogadására. Az önkiszolgáló kassza elsősorban ott működik jól, ahol magas a vásárlószám, de alacsony az átlagos kosárérték – tipikusan a belvárosi üzletekben, ahová sokan csak egy reggeliért, tízóraiért, tehát néhány termékért térnek be.

Csakhogy a belvárosi üzletek jellemzően kisebb alapterületűek, nem standard kialakításúak, többségükben hely hiányában sokkal nehezebb elhelyezni önkiszolgáló kasszákat – vagy csak az árusítótér rovására lehet, így csökkenteni kellene a kínálatot, és akkor a vásárló járna rosszabbul. A gyorsan működő kasszák egyébként is az egyik megkülönböztető jegyünk a piacon, és fontos eleme annak a kiemelkedő szolgáltatásnak, amiért a vevők az Aldit választják. Mindazonáltal például a kiskereskedelmi különadó, és az árrésstop által behatárolt működési környezetben a szokásosnál is óvatosabban döntünk bármilyen beruházásról, így az önkiszolgáló kasszákról is.

Az üzletvezetők ugyan jól keresnek, de az áruházi dolgozók kezdő nettó bére tavaly nem érte el a mediánértéket, és a versenytársénál alacsonyabb volt. Idén számolhatnak a mediánbérrel az Aldi áruházi pozícióira jelentkezők?

2026-ban is növeljük a béreinket, kivétel nélkül minden munkatársunknál. A béremelés mértéke területenként változik, az áruházi dolgozók kezdő bére bruttó 541 900 forintra, a logisztikai területen bruttó 600 100 forintra, az áruházvezetőké pedig havi 1 millió forint fölé nő. Az országos mediánbér ebben az esetben erősen félrevezető, hiszen abba minden korosztály és minden szakma átlaga beleszámít, tehát például egy harmincéves tapasztalattal rendelkező, többdiplomás felsővezetőé is.

A béremeléskor a szektorális környezetből indulunk ki, hiszen nekünk a kiskereskedelemben, a logisztikában kell versenyképes, kiemelkedő bért biztosítanunk – és ezt következetesen meg is tesszük, a kiskereskedelmi fizetések területén az élvonalba tartozunk. Nálunk egy szakmai múlt nélküli pályakezdő, vagy egy egyetemi hallgató kezdőbére is bőven félmillió forint felett van.

Az Orbán-kormány korábbi egészségpolitikusa, Gilly Gyula arról beszélt: lehet, hogy aki összeesik, az ma már nagyobb biztonságban van egy Aldiban, mint egy kórházban, mert ott garantáltan van legalább három egészségügyi asszisztens. Valóban tömegesen jelentkeznek kórházban, vagy akár igazságügyben dolgozók az Aldi pozícióira?

Nem mérjük és nem elemezzük, hogy a pályázók közül ki honnan érkezik, ha pedig felvételt nyer valaki, akkor törölnünk is kell az önéletrajzát. Egyedi példákat persze tudok mondani, az egyik legnagyobb forgalmú áruházunk sikeres üzletvezetője korábban tanár volt, de ez is csak azt bizonyítja, hogy nem feltétlenül a kiskereskedelmi gyakorlat a döntő. Nálunk egyenlő esélyekkel lehet indulni egy-egy nyitott pozícióra, és nem elsősorban a szakmai múlt, hanem a rátermettség, a szemlélet, a képességek a legfontosabb döntési kritériumok. 

Németországban megszüntette az Aldi az online vásárlás lehetőségét. Magyarországon is felvetődött ez a lépés a vezetőség beszélgetései során?

Ezt pontosítanám: az élelmiszerek továbbra is elérhetők online rendeléssel, csak a nagyméretű háztartási gépek – például hűtők, barkácsgépek – rendelhetőségét szüntettük meg. Az Aldi Süd-csoporton belül elsőként Magyarországon, a pandémia idején lett elérhető a kínálatunk szinte teljes egésze online formában. Az Aldi online bevásárlás 2020 novemberében indult el együttműködésben a magyar Roksh startuppal.

Tavaly ősszel tovább bővítettük a szolgáltatást, megduplázva az elérhető települések számát, így 2025 végétől több mint 3000 termékünk érhető el 3,2 millió magyar fogyasztó számára online rendeléssel. Magyarországon egyértelműen azt látjuk, hogy van igény az Aldi online bevásárlásra, ezért hosszútávon számolunk vele.

Sok változás várható a jövő évi Sziget fesztiválon. Az Aldi továbbra is ott lesz?

2016 óta amikor csak megrendezték, mindig ott voltunk a Sziget Fesztiválon, először csak üzletünkkel, később már grillzónával is. 2025-ben minden korábbi rekordot megdöntöttünk: a fesztivál alatt több mint 62 ezer vásárlót szolgáltunk ki, illetve tízezernél is több adag terméket sütöttek készre ingyenesen a szakácsaink. Ez a siker is megerősített minket, és szeretnénk 2026-ban is jelen lenni, erről már tárgyalunk is a szervezőkkel.