A kormány tegnap bejelentette, hogy február végéig meghosszabbítja az árrésstopot, sőt új termékekre is kiterjeszti azt. Az intézkedést semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg. „Az Országos Kereskedelmi Szövetség megdöbbenéssel értesült a döntésről, mert az árrésstopot nem kiterjeszteni, hanem éppen megszüntetni kellett volna” – mondta Kozák Tamás, a szervezet főtitkára.
Az intézkedés semmiféle hatástanulmánnyal alá nem támasztott tavaszi bejelentése után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször is kijelentette, hogy a kivezetés feltétele a tartósan 5 százalék alatti élelmiszer infláció. „Ez a feltétel rég teljesült, az üzletekben, áruházakban bekövetkezett áremelések ezt a szintet nem érik el” – mondja az OKSZ főtitkára.
Az OKSZ szerint az árréstop eleve olyan intézkedés, amely átmeneti ideig el tud elfedni egy nagyon is létező problémát, az élelmiszer termelők és feldolgozók költségeinek növekedését. Ez a hatás azonban pontosan 12 hónap elteltével megszűnik, és az infláció visszatér oda, ahol az árréstop bevezetése előtt volt, és minél később történik a kivezetés, annál nagyobb lesz az inflációs sokk.
Az árréstop tehát csak átmeneti szőnyeg alá söprése egy problémának, ám addig is veszteséget okoz mindenkinek, amíg láthatatlanná teszi a bajt. Azintézkedés elszívja a vevőket az árréstoppal nem sújtott boltokból (azaz a magyar láncoktól és a független kereskedőktől), mert olcsóbbá teszi a termékeket az árrésstopos boltokban. Ez várhatóan egy új boltbezárási hullámot indít el, aminek legnagyobb kárvallottjai a kistelepülések lesznek.
Az árréstopon rajuk kívül veszítenek azok is, akik addig is a nagy kereskedelmi láncok vevői voltak. A nagy láncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, SPAR, Tesco) az árrésstopig a beruházási keretüket részben fejlesztésekre, részben az egymással folytatott versenyre, leginkább a folyamatos akciókra fordították. „Ez a lehetőség az árrésstop miatt sérült, mert veszteségből nem lehet sem akciókat indítani, sem boltokat nyitni, sem boltokat fejleszteni” – mondja Kozák Tamás.
Az árrésstop nehéz helyzetbe hozza a magyar beszállítókat is, tehát a magyar termelőket és feldolgozókat. Az árrésstop ugyanis a beszerzési árra korlátozza a kereskedelmi láncok versenyének terepét, ami szükségképpen az olcsóbb import növekedéséhez vezet. Nem meglepő módon a magyar élelmiszeripar termelése csökken egy hónap kivételével elmarad az egy év ezelőtti teljesítménytől), és ez lefelé húzza GDP-t, több, mint 10 a kiskereskedelmi beruházások elmaradása.
„Az árrésstop rossz. Nem megold, hanem átmenetileg elfed egy problémát, nevezetesen a magyar élelmiszer termelés versenyképességének romlását, és ennek nyomán a beszállítói árak növekedését. Ezt a problémát jórészt a kormány gazdaságpolitikája okozza. Ez olyan döntésekben nyilvánul meg, mint a kiskereskedelmi különadó, ami 27-ről 31,5 százalékra növeli az élelmiszerek jelentős részének az áfáját, a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak emelése, vagy a túlhajszolt minimálbér emelés. Ezeket a költségeket a magyar beszállítók csak áremelésekkel tudják kigazdálkodni. Nem mi, hanem a Gazdasági Versenyhivatal GVH júliusi, két termékkörben elvégzett ágazatvizsgálati tervezete mondta ki, hogy a tavaly év végén megugró élelmiszer infláció mögött ezek az okok húzódnak meg, és nem a kiskereskedelmi árrés. Továbbra is azt javasoljuk a kormánynak, hogy vonja vissza az árrésstopot, segítse elő a kereskedelemnek a gazdaság növekedéséhez való hozzájárulását piackonform szabályozási környezet megteremtésével. A nagy élelmiszer kereskedelmi láncok partnerek lesznek ebben” – mondja Kozák Tamás.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
